A bolgár Trianon

By | 2020-06-08

Látszólag hasonló a bolgár területvesztás a magyarhoz, de mélyebben a helyzet egészen más. Ezért is másak a reakciók.

Magyarország Trianon előtt az összes magyarlakta területet magában foglalta, egyetlen kivétellel: a Csángóföld Trianon előtt is román volt.

Ezzel szemben a Bulgária számára nem Trianon párhuzama, a Neuillyi békeszerződés (1919) hozta a legnagyobb veszteséget, ez csak egy volt a sok veszteség között.

Az alábbi térképen a mai határok vannak megjelülve. A narancs, zöld, s sárga szín jelöli azt a területet, melyet a XIX. sz. 70-es éveiben közmegyezéssel bolgárnak lehetett tekinteni. Narnacssárga színnel van jelölve az a terület, melyet az 1878-ös orosz-török ideiglenes békeszerződés a visszállított bolgár állam területének jelölt meg. S sárga az a rész, melyet a Neuillyi békeszerződés vett el.

Bulgária veszteségei

Tehát a Neuillyi békeszerződés jóval kevesebbet vett el, mint ami korábban, 1878-1919 között már elveszett. A Neuillyi békeszerződés által elvett terület összesen 11 ezer km2, ez 6 területrészt jelentett:

  • Jugoszlávia javára összesen 2600 km2:
    • Kula járás nyugati része (ma Szerbiában, bolgár lakosság aránya ma: 1 %, ez a terület az elcsatolásakor román és szerb volt etnikailag),
    • Caribrod város és környéke (ma: Dimitrovgrad, Szerbia, bolgár lakosság aránya ma: 54 %),
    • Boszilegrad város és környéke (ma Szerbiában, bolgár lakosság aránya ma: 77 %),
    • Sztrumica város és kornyéke (ma: Észak-Macedónia, macedón lakosság aránya: 92 %);
  • Görögország javára összesen 8600 km2:
    • a jelenlegi görög Paraneszti járás északi része (ma Görögországban, gyakorlatilag lakatlan terület, az eredeti bolgár-muszlim lakosság ki lett telepítve Törökországba a 20-as évek végén),
    • Nyugat-Trákia (ma: Görögország, bolgár lakosság aránya: 5 %, a békeszerződés idején a bolgár lakosság 14 % volt, a többségi lakosság török volt 68 % arányban, ez a 20-as évek végi kitelepítés miatt mára 25 %-ra csökkent).

A Bulgária által elvesztett lakosság 1919-ben 2 millió fő volt, de ebből csak 600 ezer volt bolgár nemzetiségű. Az igazán súlyos veszteséget 2 dolog okozta:

  • Bulgária elvesztette Égei-tengeri tengerpartját, mely pedig gazdaságilag jóval fontosabb volt, mint a Fekete-tengeri,
  • az idegen területre került bolgár lakosság jelentős része elmenekült a megmaradt bolgár területre, sőt Görögország esetében ez egyenesen kötelező volt.

Viszont a bolgár néplélek számára volt 2 másik terület, melyet az ország nem ekkor vesztett el, hanem korábban: ez Macedónia és Dobrudzsa.

Macedónia 1913-ig török terület volt, majd a török uralom megszűnésekor Bulgária súlyos vereséget szenvedett a szerb-görög megállapodás miatt, mely két fél gyakorlatilag elosztotta egymás közt a területet, Bulgáriának csak az északkeleti csücskét hagyva a régiónak. Ez kb. 60 ezer km2. A Bulgáriának adott macedóniai terület alig 6800 km2.

Dobrudzsa északi része már 1878-ban Romániához került, annak ellenére, hogy a lakosság alig 20 %-a volt román. Ezzel kompenzálta Oroszország Romániát, amiért megtartotta magának a 75 %-ban román lakosságú Kelet-Moldovát.

Dobrudzsa déli részét Bulgária 1913-ban vesztette el Románia javára. Itt a románok nem rendelkeztek semmilyen etnikai érvekkel, a román lakosság alig 2 % (kettő) volt, a hivatkozás az volt, hogy Macedóniában jelentős román kisebbség van, de mivel ott nem kaphat a távolság miatt Románia területet, így máshol, Dobrudzsában kér kompenzációt.

Dél-Dobrudzsa 1940-ben fel lett osztva Bulgária és Románia között – kb. mint Erdély felosztása a 2. bécsi döntéssel -, a déli rész vissza lett adva Bulgáriának, az északi maradt román, ezzel együtt kötelező lakosságcsere is lezajlott. Ez az egyetlen Hitler közreműködésével kötött revíziós szerződés, melynek hatálya meg lett erősítve a háború után is.

Ami miatt a bolgár Trianon nem része a fentiek szerint a bolgár nemzettudatnak akkora mértékben, mint a magyar Trianon a magyar nemzettudatnak az tehát, hogy:

  • nem akkor veszett el a legtöbb terület,
  • csak a pár tízezer fős szerbiai bolgár kisebbség maradt meg eredményeképpen, máshonnan a bolgár lakosság nagyrészt ki lett telepítve, elmenekült.

Szóval bár a Neuillyi békeszerződés bolgár történelmi sérelem, de hatása a mai időre nem jelentős.