99 éve volt

By | 2016-11-07

99 éve volt, 1917. október 25-én (a juliánus naptár szerint, azaz a gregoriánus naptár szerint november 7-én) a sokáig hivatalosan Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak nevezett esemény, mely valójában se nagy nem volt, se forradalom nem volt: gyakorlatilag egy nulla (!) halálos áldozattal járó puccs volt.

Az orosz rendet 1905-ben rendítette meg alapjaiban egy esemény: a fatális orosz vereség a japán-orosz háborúban. Ez után indultak be az események a cár hatalma ellen. Egy részről a liberálisok, más részről a kommunisták voltak a fő tényezők. A liberálisok nyugati típusú liberális demokráciát akartak csinálni Oroszországból, míg a kommunisták pedig keresték az esélyt a proletárforradalomra.

A liberálisok hatalomra is kerültek 1917 márciusában, miután II. Nyikolaj cár lemondott, majd megalakult a liberális vezetésű Ideiglenes Kormány. előbb Georgij Lvov kadet-párti politikus (kadet = az orosz Конституционно-Демократическая Партия – Alkotmányos-Demokrata Párt – rövidítéséből, ez tisztán nyugati típusú liberális párt volt, mely parlamentáris monarchiát akart) vezetésével, majd helyére került Alekszandr Kerenszkij eszer-párti politikus (eszer = az orosz Партия Социалистов Революционеров – Szocialista Forradalmárok Pártja – rövidítéséből, ez a kadetoknál balrább álló, mai szóval szociáldemokrata típusú párt volt, de erősen agráriánus jelleggel). Az Ideiglenes Kormányt támogatták tovább a menysevikek, azaz az orosz kommunisták mérsékeltebb, Lenin elleni szárnya is.

Az Ideiglenes Kormány nem volt sosem képes a hatalmat megszilárdítani. Vele párhuzamosan működött  a leninista kommunisták saját de facto kormányszerve. a Petrográdi Tanács (oroszul Петроградский Совет – innen a “szovjet” szó). Továbbá a lemondott cár támogatottsága is jelentős maradt: sokan se az Ideiglenes Kormányt, se Petrográdi Tanácsot nem ismerték el.

Leninék már júliusban megpróbálták átvenni a hatalmat, ekkor még az Ideiglenes Kormány győzött, októberben (novemberben) azonban már a leninisták nyertek: az Ideiglenes Kormány szét lett kergetve, immár a Tanács lett az egyedüli hatalmi szerv. Ennek napját nevezték el aztán Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak.

A kommunisták számára elvi problémát jelentett a hatalom átvételekor, hogy ez a hatalomátvátel cáfolja Marxot, aki szerint a legfejlettebb kapitalista államokban fog bekövetkezni a proletárforradalom, s semmiképpen a feudális-kapitalista államokban, amilyen Oroszország is volt. Ezért sok orosz marxista ellenezte az egész hatalomátvételt (a menysevikok álláspontja ez volt), arra hivatkozva, hogy hiába lesz átvéve a hatalom, az eredmény nem lesz proletárállam, mivel hiányoznak a Marx által megállapított feltételek hozzá, Ezzel szemben Lenin azzal érvelt, hogy Marx óta a feltételek megváltoztak, a tőkések osztálya a legfejlettebb államokban sikeresen semlegesítette a proletárforradalmat, így éppen a kapitalista rend leggyengébb láncszemeiben esélyesebb a proletárforradalom, majd ezen sikeres forradalmak képesek lesznek átterjedni a fejlettebb államokba is.

Miután Lenin sikeresen megszerezte a hatalmat, a vita véget is ért. A kommunista mozgalomben szakadás következett be, a Lenint támogatók és ellenzők között. Hivatalosan még működtek Oroszországban az ellenzők a 20-as évek elejéig, de már semmilyen hatásuk nem volt az eseményekre, egyetlen kivétel, Grúzia kivételével, ahol a menysevikok sikeresen megszerezték a hatalmat. Grúziában a menysevik hatalom egészen 1921-ig fennmaradt, ekkor a Vörös Hadsereg megdöntötte  a grúz kormányt, s ott is a leninisták kerültek hatalomra.

A lenisták csak 1922-re tudták stabilizálni hatalmukat az országban, kivéve a 3 balti köztársaságot, Lengyelországot és Finnországot (emlékeztető: ezek Oroszország részei voltak az I. vh, előtt), melyekben a leninisták vesztettek, s ezekből független államok is lettek. Maga a Szovjetúnió is csak 1922 végén alakult meg hivatalosan, addig az egyes kommunista vezette részegységek független államoknak számítottak, ezen az alapon lett a Szovjetúnió is államszövetség és nem egységes állam.

Ami biztos: minden leninista tudta, hogy a független szovjet állam ideiglenes jelenség, hiszen ez csak egy apró lépés a világforradalom felé. A korabeli események igazolták is ezt: hiszen Bajországban, Magyarországon, Szlovákiában is szovjet köztársaságok jöttek létre (lásd: Magyar Tanácsköztársaság 1919-ben). Az orosz kommunistákat döbbenetként érte a hír, hogy mégse jött világforradalom. Lenin halálakor – 1924 – a világon csak 3 “proletárállam” létezett: maga a Szovjetúnió, Mongólia (ahol gyakorlatilag az egész oka nemzeti alapú volt: a kínai uralomtól szabadulni akaró mongolok a Szovejtúnióhoz fordultak segítségért, független államiságuk megvédésére), plusz az előző kettőhöz képes kicsiny Tuva, mely szintén a kínai uralom ellenében fordult az oroszokhoz. A leninisták elméleti gondja hatalmas lett az események ilyen alakulása miatt: itt következett Sztálin új koncepciója arról, hogy a világforradalom nem feltétlen kell, hogy azonnal következzen, de addig is a Szovjetúniót meg kell erősíteni, fel kell építeni, mint egy normál államot. A sztálini koncepció hatalmas ellenkezésre talált az orosz kommunisták között – a fő ellenző Lev Trockij volt, az orosz vezetés Lenin utáni kettes számú embere -, de Sztálin ravaszabbnak bizonyult, s a 30-as évek közepére minden ellenzést legyőzött, nemcsak elméletileg, hanem fizikailag is, a Szovjetúnióból elmenekülő Trockij is egy jégcsákánnyal a fejében végezte életét Sztálin jóvoltából.

De ez már a Szovjetúnió későbbi története, melyre most nem térnék ki.

II. Nyikolaj cárt 1918-ban meggyilkoltatta Lenin, miután esélyessé vált, hogy a cárhoz hű erők elfoglalják azt a területet, ahol az ex-cár háziőrizetben volt fogva tartva.

A kommunista rendszer bukása után természetesen a cár rehabilitálva lett.

ek

2003-ban hatalmas templom (a Vér Templom) épült azon a helyen, ahol 1918-ban meggyilkolták a cári családot

Az igazi rehabilitáció azonban az lenne, ha a századik évfordulóra – 2018- visszállítanák a monarchiát Oroszországban. Úgy is, hogy ez már csak jelképes monarchia lenne.

  • ZorróAszter

    Milyen remek lényegretörő cikk. Még azt is megtudhatjuk belőle, hogy Trockijt nem megfojtották, hanem jégcsákánnyal nyírták ki.

    Épp csak olyan lényegtelen apróságok maradtak ki belőle, mint például a polgárháború, meg 14 ország intervenciója, meg az egyéb ilyen kis piszlicsáré lényegtelenségek.

    Esetleg azt hiányoltam, hogy nem vette bele, mit reggeliztek Leninék novenber 7.-én.

    • maxval bircaman

      Az intervenció Lenint segítette, hiszen így hazavédő élt tudott adni a hatalmi harcának.

      • ZorróAszter

        Különös gondolat. Ugyanis sokáig nem úgy tűnt, hogy győzni lehet a világ ellen.

        Közben Oroszország még a korábbi állapotokhoz képest is lepusztult, és ezért végső soron a kommunizmusnak kellett elszámolni. Nem véletlenül pusztítottak olyan bátran a fehérek meg az intervenciósok.

        • maxval bircaman

          A kommunizmus nem hozott sok jót Oroszországnak. Amit elértek Sztálin alatt, elérték volna így is. Viszont akkor nem veszett volna el az, ami a kommunizmus miatt lett elvesztve.