A bolgár tüntetések szociográfiája

By | 2020-08-06

Már írtam a bulgáriai tüntetéshullámról. A tüntetések állandóak, július 8-tól minden nap zajlanak, jellemzően délutántól éjfélig, hétvégén és egyes napokon már reggeltől. Szófiában a hatalom fő épületei egymástól nagyon közel vannak, így könnyű egyszerre ott lenni mindegyik előtt. S mivel a terület viszonylag szűk, kis tömeg is képes nagynak látszani.

Szófia központjában van egy kb. 1 km hosszú utca, neve Цар Освободител (= Felszabadító Cár), ami II. Alekszandr orosz cárra (1855-1881) utal, a cár halálakor lett elnevezve ez az utca így, korábbi neve még a török uralomból eredt: Istanbul. Már a török időben itt volt a szófiai vezetés székhelye.

Miért olyan fontos II. Alekszandr orosz cár bolgár szemszögből? Mert az ő urakodása alatt támadta meg Oroszország Törökországot 1877-ben (X. Orosz-Török Háború 1877-1878), melynek eredményeképpen Bulgária közel 5 évszázad után ismét önálló állam lett. Egyébként a Felszabadító melléknév nem azt jelenti, hogy felszabította Bulgáriát, bár még a művelt bolgárok nagy része is ezt hiszi, ez a melléknév Oroszországból ered, s azt jelenti, az ő ideje alatt lett vége a jobbágyságnak Oroszországban.

A mai Bulgária területe a török időkben 3 – később 2 – török tartomány része volt, az egyik tartomány Rumélia volt. Egy időben a tartományi székhely Szófia volt. De amikor nem, akkor is ruméliai járások egyikének a székhelye Szófia volt.

Még török időkben épül fel itt a tartományi adminisztráció. Bulgária felszabadulása után ez lett 1879-től a bolgár fejedelem (később: cár) palotája. A monarchia megszüntetése (1946) óta az épületben múzeumok működnek. A kommunista hatalom is értette a jelképes politizálást, így a volt cári palotával szemben lett felépítve Georgi Dimitrov mauzóleuma 1949-ben, mely 1999-ig fennállt (akkor fel lett robbantva, helyén jelenleg park van, az eleve a mauzóleum mögött létező park ki lett szélesítve).

Vicces mellékes körülmény mi volt az utca nevével a kommunizmus alatt. A bolgár kommunista vezetés nehéz helyzetben volt, hiszen egyrészt nyilván nem lehet retrográd “monarchista” utcanév a központban, ráadásul pont Dimitrov sírjánál, másrészt viszont Alekszandr cár tényleg véget vetett a török uralomnak, amit nehéz negatív fényben átértékelni, továbbá még orosz is volt, s hát oroszok elleni meg nem rendes dolog beszélni, mert ez meg antikommunista szagú szöveg (ez a 40-es évek vége). Szóval az utca neve a kommunista időszakban Руски (= Orosz) volt. Az utca egyik végére tettek egy Lenin-szobrot is, ezzel kompenzálandó, hogy a központi részén ott áll II. Alekszandr nyilván lebonthatatlan szobra (éppen szemben a parlamenttel).

A – kormány központi hivatala, B – köztársasági elnök hivatala, C – volt kommunista pártszékház, jelenleg a parlament adminisztratív épülete, D – parlament

Szóval a tüntetések itt zajlanak A-B-C között, majd időnként elsétálnak D-ig, aztán elkezdenek még a környéken is menetelni. Ez utóbbi neve “polgári engedetlenség” Bulgáriában. Bár a polgári engedetlenség eredeti jelentése az, hogy az államhatalomnak ellen állunk passzív módon, Bulgáriában a kifejezés jelentése: zavarjuk a békés polgárokat, akik nem tüntetnek, pl. elálljuk a kereszteződést. Általában egy 2-3 ezres kemény mag tüntet állandóan, de időnként hozzájuk csapódik egy lazábbb kör is, így néha 7-8 ezer ember is összejön.

Alapvetően a következő csoportok vesznek részt, igyekszem létszám szerint sorba venni:

  • unatkozó külföldi diákok – bolgár diákok, akik nyugaton tanulnak, s a koronavírus miatt most ideiglenesen hazatértek, jellemzően semmiről semmit nem tudnak, s abszurd követeléseket fogalmaznak meg,
  • focihulligánok – jönnek, mert nincsenek meccsek a vírusjárvány miatt, itt viszont kiüvöltik magukat,
  • marginális exisztenciák – többnyire narkósok és más antiszociális elemek, akik olyan kormányt akarnak, mely ingyen adja majd a szert,
  • a kormányt nem kedvelő oligarchák által fizetett bértüntizők – beleérve a kényszertüntetőket, nemrég kiderült, van olyan munkahely, ahol a tulaj elbocsátás fenyegetéssel küldi tüntetni az alkalmazottait,
  • esálytelen politikai szereplők és aktvisták, akik azt hiszi, utolsó esélyük a tüntetőket valahogy egyesíteni saját maguk alatt – képtelen vállalkozás, egyrészt mert a tüntetők csak a kormányellenességben értenek egyet, másrészt pedig mert egyszerre több politikai szereplő csinálja ugyanezt,
  • szimpla gyakorló elmebetegek.

Az egész tüntetéssorozat mélyen abszurd. A kormányzat taktikája eddig a következő volt, nagy vonalakban:

  • ellentüntetést szervezni – rossz megoldás, mert aktivizáló erővel hat,
  • tárgyaláskészséget hangoztatni – megint rossz megoldás, hiszen nincs miről és kivel tárgyalni, így ezt az ellenfél csak a gyengeség jelének értékeli,
  • nemreagálás – ez a legújabb taktika, s jónak tűnik, mert elveszi a kedvet a tüntetőktől, a vezéralakokat pedig őrületbe kergeti, ami folyamatos hibák elkövetéséhez vezet.
egy akció, mely antipátiát szült

Bulgáriától egyébként nem idegen a hosszú tüntetéssorozat. Megesett már, hogy egy évnél is hosszabb ideig ment egy tüntetés.