A fasiszták pornópártiak

By | 2020-05-01

A fasiszták pornópártiak – ezt a következtetést vontam le, amikor 1980 nyarán Spanyolországban voltam 3 napot. Mentségemre: 12 éves voltam, majdnem 13.

Az az év nagyjából a spanyol átmenet közepén volt.

Franco rendszere nagyon sokban hasonlatos volt Kádáréhoz. Amint Franco saját hatalmát biztosította, azonnal enyhített az erőszakon, majd fokozatosan leépítette a rendszer totalitárius jellegét, abból szimpla autoritárius rendszer lett.

A magánéletbe a beavatkozás megszűnt, a politikamentes civil tevékenység szabad lett, s a cenzúra is egyre engedékenyebb lett.

Maga Franco készítette elő a halála utáni új rendet. 1967-ben megengedte, hogy a választásokon egyes mandátumokért elindulhassanak nem-ellenzéki, de a hatalomtól független személyek is, 1969-ben pedig kinevezte utódját, az utolsó spanyol király unokájának személyében, amivel nyilvánvaló tette: az új rendszer hagyományos nyugati liberális demokrácia lesz.

A rendszer utolsó szakaszában a spanyol rendszer már sokkal engedékenyebb volt a későkádári magyarnál. A nyílt ellenzéki tevékenységen kívül gyakorlatilag csak pár dolog maradt tiltott: egyes nemkivánatos vallási csoportok tevékenysége, a cenzúra már csak a nyíltan rendszerellenes anyagokat tiltotta. A kezdetben előcenzúraként működő cenzúrahivatal lassan átment utólagos cenzúrává – persze a cenzúratörvény megsétése komoly következményekkel járt továbbra is. Az utolsó években független rádióadások is létrejöhettek, de ezek nem foglalkozhattak politikával, továbbá kötelesek voltak naponta pár alkalommal átvenni és sugározni az állami rádió hírműsorát. A rendszer alapjainak kritikája mindvégig persze tilos volt, ennek megsértése hazaárulásnak számított, s a hatalom keményen büntetett.

Tilos volt teljes mértékben a spanyolországi regionális nacionalizmus különösen a katalán nacionalizmus, a leginkább “ellenséges” nacionalizmus. Míg a baszkokkal szemben a rezsim engedékenyebb volt, aminek fő oka az volt, hogy Franco belső köréhez tartozott több baszk katolikus személyiség. S a galíciaiakkal szemben se volt jelentős erőszak, ennek oka kettős: egyrészt a galíciai nacionalizmus sose volt igazán szeparatista (ma se az), másrészt maga Franco is galíciai származású volt.

Más kisebbségek ellen sose lépett fel a spanyol rendszer Franco alatt. A muszlimokat kifejezetten támogatta, ennek érzelmi alapja az volt Franco egyébként fanatikus katolicizmusa ellenére, hogy a spanyol polgárháborúban egyes marokkói önkéntesek is harcoltam mellette. Ami a zsidókat illeti, Francót az antiszemitizmus hidegen hagyta, sőt a szefárdi zsidókat a spanyol nemzet részének tekintette.

Amiben viszont Franco nem engedett az a hagyományos erkölcs volt, tehát a homoszexualizmust, az abortuszt, s a pornót a rendszer végig nagy erőkkel üldözte.

Franco halála után ment a rendszere a logikus végkifejlet felé: az utolsó francóista álparlament simán megszavazta a rendszer végét. A rendszer utódpártja az első teljesen pluralista választást még menyerte, de már nem tudott abszolút többséget szerezni. Majd ez a párt lassan elsorvadt, 1982-ben már éppen csak bekerült a parlamentbe, mjad meg is szűnt. Ugyanekkor, 1982-ben került hatalomra először a szocialista ellenzék.

Szóval 1980-ban az átmenet felénél jártunk. A volt rendszer gyakorlatilag saját magát leépítette, csak egyes radikálisok próbáltak kitartani. Ami a helyzetet illeti, a legmegdöbbentőbb 2 dolog volt: a fasiszták és a pornó,

Mivel Franco alatt mindenféle pornó, még a legenyhébb is tiltva volt, a demokratizálódás egyik fő jele a pornó masszív megjelenése volt. Minden sarkon szinte volt egy pornómozi (ezek neve “x terem” volt), igen külön mozik voltak, ahol csak pornófilmeket vetítettek. Az újságosbódék tele voltak pornólapokkal. S a lapokban a hirdetések között hatalmas helyet foglaltak el a prostituáltak hirdetései. A tiltott gyümölcs hatalmas erővel tört elő.

Ugyanez igaz egyébként a homokosokra is, bár az nyilván nem volt ilyen nyilvánvalóan látható. De nem véletlen, hogy Spanyolország gyorsan az egyik – homokos szempontból – leghaladóbb állam lett a világon. Spanyolország a harmadik ország a világon, ahol be lett vezetve az azonosneműek “házassága”.

A másik a fasiszták. A rendszer végével hatalmas leépítések zajlottak a különféle fegyveres szervezeteknél, a régi rendszer sok híve az utcára került. Különösen a rendszer végén egymilliós tagsággal rendelkező állampárt hatalmas apparátusa volt érintve. Madridban jellemző látvány volt, hogy egyenruhás férfiak állnak az utcán, s különböző dolgokat árulnak. S a 2 legjelemzőbb árucikk a pornó volt és a régi rendszer jelképei, ideértve a német náci anyagokat. Röviden: horogkeresztes tárgyak és brutális pornó. Miután megismerkedtem a történelemmel, már beláttam ennek abszurditását (Franco nemhogy a pornót, de még az enyhébb erotikát is tiltotta), de akkor ez 12-13 évesen persze másképp jött át agyamba.

Ma már természetesen már tudom: a falangisták (ez a hivatalos neve Franco híveinek) se nem fasiszták, se nem nácik.

a vírus miatti karantén alatt van aki a falangista himnuszt énekli az erkélyen
eredeti verzió szöveggel (spanyol és angol)

Franco és rendszere elkövetett sok hibát, sokban nevetséges dolgokat is tett, de egy valami szimpla tény: az őt következő demokratizáció 45 év alatt sikeresen Európa szaros szemétdombjává változtatta Spanyolországot.