A kelták bosszúja

By | 2019-10-29

Amikor a IV. sz. végén, az V. sz. elején véget ért a római uralom Angliában, ez sokkszerű volt a lakosság számára. Anglia lakossága akkor keltákból állt a legnagyobb részben, egy részük romanizált volt, más részük kevésbé, de a latin-kelta kultúra mindenre kiterjedt. A római uralom végére a lakosság legnagyobb része már keresztény volt.

100 évvel később megtörtént a germánok betelepülése: megjöttek az angolok, az anglik (a szó eredeti értelmében Anglia a mai Schleswig-Holstein tartomány déli részén volt), a jütök (Jütlandia – a mai Dánia), s a szászok a mai Alsó-Szászország tartományból.

A germán betelepülők lassan kiszorították a keltákat az ország nyugati részeibe, az asszimiláció, amikor megesett, nagyon egyenlőtlen volt, a kelták beolvadhattak a germánokba, ha akarták. A viszony ellenséges volt, annyira, hogy a keresztény kelták alig próbáltak téríteni a pogány germánok közt.

Amikor 500 évvel később jött a normann hódítás, sok kelta a normannok oldalára állt, úgy érezve, ez egyfajta bosszú. Persze tévedtek, a normannok és a germánok 100-150 év alatt egybeforrtak, majd ugyanúgy folytatódott a kelták elleni akció, mint korábban. De ennek ellenére kezdetben bizony jelent volt a bosszú érzése.

s

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.