A liberalizmus gonoszság

By | 2020-07-29

A liberalizmus a gondolkodás fősodra lett 200-300 éve. A legtöbb ember hajlandó alapból, gondolkodás nélkül elfogadni, bele se mélyedve. Még az ellenzők is többnyire úgy ellenzők, hogy a liberalizmus kereteit fenntartják.

Nagyon nagyon kevés a valós rendszerellenzék, ők természetesen szélsőségnek számítanak, különösen ha kimondják, hogy pl. nem akarnak se piacgazdaságot, se versenyt, se liberális demokráciát.

Pedig mindez csak a normalitás kijelentése. A piacgazdaság gonoszság, hiszen a piacot teszi meg döntőbíróvá. Ha egy társadalom piaci alapú, az azt jelenti, az emberek között harc zajlik, s az erősebb eltapossa a gyengét. A verseny hasznos lehet persze korlátozott területeken, de egy normális társadalom alapja az együttműködés kell hogy legyen, nem a folyamatos versengés.

A liberális demokrácia pedig azt jelenti: a választott hatalom korlátozott hatalmú, képtelen ellátni emiatt feladatait, sőt egy sor fontos feladat eleve ki van véve hatásköréből. A meglepő, hogy ezt a legtöbb ember ma természetesnek veszi, s el se gondolkodik azon, hogyan egyeztethető össze a demokrácia koncepciójával az, hogy a pénzügyi-gazdasági hatalom “független”, s kinek jó ez a néptől való függetlenség. Ráadásul még a korlátozott jogosoltságű választott hatalmat is “felosztják ágakra”, “fékezik”, “ellensúlyozzák”, nehogy véletlenül képes legyen szembeszegülni a senki által meg nem választott, korlátlan háttérhatalommal.

Nem mondom, hogy a liberálisok gonoszok. Mert egyrészt a legtöbb ember azért liberális, mert elhiszi, a liberalizmus az alap, olyan mint a levegő, adottság. Másrészt pedig sokan át se gondolják a fentieket.