A liberalizmus hamis erkölcse

By | 2017-10-05

A mai, modern, agonizáló liberalizmusban gyakorlatilag a hatalmasok folyamatosan elnyomják a dolgozó kisembereket, azok közéleti szereplése egyre nehezebb. Csak kicsit mond mást, mint a amit “kell”, már ki is van rúgva.

S mindezt szólásszabadságnak csúfolják.

Sokkal nagyobb gond, hogy mindezt magáncégek csinálják, nem az állam! Az állam ellen ugyanis lehet fellebezni, tüntetni,
tiltakozni, míg a “munkaadó” – helyesebben: profitlopó – ellen nincs pofázás.

Mindez kombinálva a liberalizmus másik nagy paradoxonjával: egyrészt belenevelik az emberbe, hogy jó dolog a pénzéhség, viszont hozzáteszik, ez csak a tőkések szent joga, míg a kisembereknek valahogy becsület dolgának kell tekinteniük kényszermunkájukat.

A változás szele már elkezdett halkan duruzsolni, íme pár alapvető elv a gazdaságpolitika terén, mely követendő az új populista
államiság esetében, kiválasztottam a 8 legfontosabbat:

  • a gazdaság felett erős állami kontroll,
  • az ofsór övezetek felszámolása,
  • a független jegybanki rendszer megszüntetése,
  • a közszolgáltatások államosítása,
  • az ásványi kincsek államosítása,
  • a hitelpénzrendszer felszámolása,
  • biztosított alapbér munka nélkül mindenkinek,
  • a profitorientáltság erős csökkentése, majd megszüntetése.

Minél előbb, annál jobb! De ki kell várni a megfelelő pillanatot. A liberalizmus – hála Istennek! – agonizál, ez tény, viszont ez
nem egy egyenletes folyamat, vannak csúcsok és esések. A liberalizmus még képes csatákat nyerni, de a háborút már elvesztette. Mint Hitler 1943-ban.

  • CsipkeRózsa

    Azért az túlzás, hogy a liberalizmust Hitlerrel kapcsold össze, akármilyen hasonlatban.

  • Altofner

    Korrekt.

    (Jobb lett a design)