A magyar jobboldal hibái

By | 2019-08-06

Évekkel ezelőtt, még liberális-konzervatívként, a magyar jobboldal részéről 5 fő hibát láttam.

Előre hozzáteszem, hogy “jobboldal” alatt azt értem, amit Magyarországon annak szokás nevezni, nem azt, ami valóban jobboldal a bevett politológiai meghatározás szerint.

Szóval pár éve a következő 5 hibát láttam a magyar jobboldalban:

  • harmadikutasság,
  • nacionalizmus,
  • antiszemitizmus,
  • pogányság,
  • áltudományosság.

A fentiek közül az egyik pontban nyilván tévedtem, azaz véleményem megváltozott. Mint liberális-konzervatív nyilván a kapitalizmus híve voltam, s bár láttam a kapitalizmus hibáit akkor is, azokat több kapitalizmussal szerettem volna orvosolni.

Ma úgy látom, skizofrén állapot van a magyar jobboldalon: fent kapitalizmuspártiság (akkor is az ez, ha nem a fősodrú liberális modell mellett állnak ki, hanem a kelet-ázsiai fejlesztő kapitalizmus mellett), lent meg harmadikutas antikapitalizmus van. Azt értve ez utóbbi alatt, hogy nem-marxista alapokon nyugvó antikapitalizmus, amolyan népi baloldal. Alapvetően nem gond ez a skizofrén állapot, míg tudatos, s míg megvan az eszmei cél mögötte.

A pogányságot illetően a helyzet drasztikusan javult. A korai Jobbik erőteljesen átvette ezeket a marhaságokat, s valahogy náluk is maradt a Fidesz és a Jobbik lassú összeveszése után. Ma sokkal, de sokkal kevésbé jellemző a magyar jobboldali átlagemberre a pogányság éljenzése, mint 10-15-20 éve.

Az átlag jobboldali magyar nem vallásos, de nem is ateista. Azaz csak akkor hangsúlyozza kereszténységét, ha azt aktívan támadja a baloldal.

Miért is volt butaság a pogányságkultusz? Mert a premodern szakralitás a magyaroknál keresztény. Egy régen elveszett hagyományhoz visszamenni próbálni pedig nem más, mint a valódi hagyomány ellenségeinek segíteni. Alapvetően a sok pogánykultuszos, akaratán kívül, a liberálisokat segítette.

Az antiszemitizmust illetően is jelentős a javulás, ez elsősorban a 2015-ös migránsválság mellékhatása, melynek során az addig mindig fanatikusan filoszemita magyar ballib agytröszt kénytelen volt átállni a másik oldalra, mire a jobboldal is oldalt váltott.

Persze az antiszemitizmus nem tűnt el, csak jóval halkabb lett. Ez a tömegek jelensége, hivatalosan és ténylegesen is a fideszes vezérkar pedig mindig filoszemita volt, de ezt a szavazótábor egy jelentős része sose fogadta el. Az ok a kapitalizmusellenesség, s a kapitalizmus téves azonosítása a zsidósággal. Mára a helyzet annyival jobb, hogy a nem elfogadók száma kisebb lett.

Sőt, még olyan jobbosokat is látok, akik átestek a ló tulsó oldalára, elkezdték ismételni a zsidó nacionalizmus marhaságait (lásd “nem léteznek palesztínok“), pedig erre semmi szükség.

Az áltudományosság terén sajnos semmi javulás. Ez az ami megmaradt a korai jobbikos antiszemita-pogány kultuszból. Gyakorlatilag ez az őstörténet és a nyelvészet. Ma is nagyon népszerűnek lehet lenni jobbos körökben e téren baromságok hangoztatássával, míg komoly adatok közlésével meg könnyen liberálissá minősítik az embert. Olyan ez, mint az ellenoldalon az antiszemitizmusról szóló vita: a legkisebb eltérés a “hivatalos” vonaltól azonnal és nagyon gyorsan hozza a “náci” minősítést.

Végére hagytam a legérzékenyebb kérdést, a nacionalizmust. A nagy többség ma se érti meg a nacionalizmus károsságát, azt, hogy a nacionalizmus egy modern, liberális eszme.

A magyarságot ért történelmi katasztrófa, Trianon, meg erősíti ezt. Pedig Trianont is éppen a nacionalimus okozta.

Ennek vadhajtása a rasszizmus. Lásd, arabok és négerek genetikailag silányak. Ez az egyébként helyes migránskampány hatása is. Pedig a dolgot ketté kell választani: az illegális migrációnak való ellenállásból sehogy se következik, hogy a migrálni akaró népek valamiképpen alsóbbrendűek lennének, a valóságban ők ugyanazoknak az erőknek az áldozatai, akiknek mi is, csak más módon.

A nacionalizmus, a nemzetállamiság lehet alkalmas fegyver ideiglenesen, de sose cél. A cél éppen a modernség meghaladása, s ennek része a nacionalizmus elvetése is.