A munkaidő

By | 2020-03-12

Amikor az egész kommunista tábor még létezett Európában, a központi moszkvai irányítás nem csak a politikában számított, hanem kihatott a hétköznapi politikamentes ügyekre is.

Amikor 1986 őszén először kimentem Bulgáriába tartósan, semmi különbség nem volt a magyar és a bolgár nyitvatartási szokások között: a hivatalos intézmények 8-kor nyitottak, a munkahelyek is, a boltok és étkezőhelyek meg egészen korán, 6-kor, legkésőbb 7-kor.

Oroszország északi ország, északi szokás szerint az emberek korán kezdik a munkát, de korán is fejezik be. Az értelmiségi munkahelyeken a munkanap kezdete 8 óra, a gyárakban jellemzően 6 óra, a munkaidő hossza pedig 8 vagy 9 óra (ez utóbbi, ha van benne 1 óra szünet is). Az átlag értelmiségi – értsd nem fizikai munkavégzéssel járó – munkahelyen az emberek 8-17 között dolgoznak, ebédszünettel 12-13 között.

Ez a beosztás teljesen természetes volt pl. az NDK-ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, azaz az eleve északai országokban. Sőt, a nem-északi Magyarországon is, mely eleve a német modellt követte, azaz nem hozott változást az orosz modell bevezetése.

Bulgária viszont déli ország. Sőt ex-mediterrán ország, hiszen bár 1919-ben Bulgária elvesztette Égei-tengeri partját (ideiglenesen visszaszerezte 1941-1944 között), az emlék máig él.

Szóval Bulgária számára abszolút furcsa volt az orosz munkaidő modell.

S a kommunizmus bukása után alig 2-3 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megszűnjön az orosz módszer. Egyre későbbre tolódott a nyitvatartás kezdete és vége is. Szinte csak az állami intézményekben maradt meg a 8 órai munkakezdés, méshol 9-re, sőt 10-re változott.

Még a direkt hosszan nyitvatartó helyeken is érezhető ez. Talán a legnagyobb eltérés az ugyanazon hálózathoz tartozó gyorséttermeken látható. Budapesten a McDonaldsok jellemzően 6-kor nyitnak, s 7-kor mér vannak bent szép számban vásárlók, Szófiában a McDonald`s létesítményei 7:30-kor vagy egyenesen 8-kor szoktak nyitni, s az első fél órában, órában nagyon kevés a vásárló.