A spanyolok állítólagos kegyetlensége Amerikában

By | 2019-01-18

Makacs mítosz él arról, hogy a spanyol gyarmatosítók Amerikában valamiféle irtózatos népirtást követtek el. Egyfajta indián holokauszt zajlott sokak szerint. Ráadásul ezt a mítoszt Magyarországon elsősorban “jobboldali” érzelmű emberek szokták ismételgetni.

De mi a valóság?

Egy népirtás legjobban úgy igazolható, ha megnézzük mi lett a kiirtottnak mondott néppel. Pl. a zsidók elleni XX. századi népirtás szabad szemmel látható: meg kell csak nézni, ott ahol egykor nagy tömegben éltek zsidók, ma hányan vannak. De vehetjük az örmények elleni népirtást is a XX. sz. elején, az ugyanúgy igazolható csak ezekkel az adatokkal.

Nincs tehát egyszerűbb dolog az indiánok esetében sem. Egykor az amerikai kontinensen csak indiánok éltek, leszámítva a legészakibb részeket, ahol eszkimók. Ha volt népirtás, akkor ma alig vannak a kontinensen, hiszen nyilván csak kevesek menekülhettek meg a náluk erősebb, őket népirtók elől. Nyilván csak egyes eldugottabb helyeken, őserdőkben maradhattak meg, máshol alig vannak.

Az egyszerűség kedvéért a földrajzilag Amerikához számított Grönlandot kihagyom, hiszen az Amerika felfedezése előtt is ismert volt az európaiak számára. Úgyszintén kihagyandó minden olyan terület, mely Amerika felfedezésekor lakatlan volt, pl. ilyen pl. a Falkland-szigetek vagy a Kajmán-szigetek, hiszen ezeken a részeken sose voltak indiánok.

Az amerikai kontinensen a felfedezéskor kb. 20 millió ember élt, ebből 2 mllió Észak-Amerikában. Az amerikai kontinens összlakossága ma kb. 1 milliárd, azaz 500 év alatt a lakosság az 50-szeresére nőtt. De ez fogható az európai betelepülésre, szóval lássuk mekkora az indián vagy részben indián lakosság aránya!

Észak-Amerikában ma összesen 360 millió ember él, ezek 1,9 %-a indián, eszkimó, mesztic. Az angol szóhasználatban eleve nincs mesztic, mindenki indiánnak számít, aki mesztic, szemben a spanyol szóhasználattal, ahol különbségtétel van a tiszta indián és a részben indián között. Ennek oka az angol és a spanyol gyarmatosítás különbözősége. 

Az angol gyarmatosítás telepes típusú gyarmatosítás. Azaz a hódítók kimennek az új területre, majd az ottani lakosságot elűzik, rosszabb esetben kiirtják, a helyükre saját lakosságot telepítenek be. Az eredeti lakosság súlyosan diszkriminálva van, a velük való kapcsolat ellenséges, a keveredés tilos, s ha megtörténik, a keveredett leszármazottakat idegennek, az őslakosok részének tekintik.

A spanyol gyarmatosítás logikája egész más, ez birodalomépítő típusú gyarmatosítás. Azaz az őslakosság integrációja a cél, azokból ugyanolyan alattvaló lesz, mint a saját lakosságból, a keveredés pedig egyenesen támogatott, hiszen az az identitás terjesztését szolgálja az őslakosságban.
Jó példa erre, hogy míg az USA-ban az indiánok csak a XX. században kapták meg a politikai egyenjogúságot (1924-ben), addig a spanyol gyarmatokon 1542-ben, majd 4 évszázad az eltérés.

Az USA-ban kb. 5,2 millió indián él, nagyjából a lakosság 1,6 %-a, Kanadában 1,6 millió, ami a lakosság 5 %-a (beleértve az eszkimókat is).
Az USA esetében fontos adat azonban az őslakosság jelenlegi területi eloszlása. 39 % olyan területen él, ami spanyol gyarmat volt. Az USA mai területéből a teljes nyugati rész, valamint Texas és Florida spanyol gyarmat volt, ezeket az USA 1810-1848 között szerezte meg. Az indián lakosság további 28 %-a volt francia területen él, ez a mai USA teljes középső része, az USA ezt Napoleontól vásárolta meg 1804-ben. Az őslakosság további 4 %-a volt orosz területen van (Alaszka), ez 1867-ben lett amerikai terület. Azaz az USA azon részén, mely brit gyarmat volt csak az őslakosság 29 %-a található jelenleg, ez is későbbi vándorlás eredménye, eredetileg elmondható: a brit területeken nulla körüli indián maradt.

175 millió ember él ma Közép-Amerikában, ebből 128 millió csak Mexikóban. A 7 darab közép-amerikai volt spanyol gyarmat lakosságának 58 %-a indián vagy mesztic. A legnagyobb arány Honduras – 97 %, a legkisebb Costa Rica – 36 %.

A térség egyetlen volt nem-spanyol gyarmata a kicsi Belize, alig 400 ezer lakossal, melyből 69 % indián vagy mesztic. Belize sajátos helyzete magyarázható azzal, hogy a gyakorlatban csak a XVIII. század végén lett birtokba véve, addig a terület feletti gyarmati hatalom nagyrészt formális volt.

A karibi térség összlakossága jelenleg 45 millió fő. Tiszta indián gyakorlatilag nulla van, mesztic nagyjából az összlakosság 3 %-a. Azokon a területeken, melyek csak brit területek voltak a számuk nulla. A tisztán francia területeken a helyzet ugyanez.

A volt spanyol terülekből Kubában lehet 1 % körüli mesztic az adatok szerint. hasonló az arány a többször gazdát cserélt (német, brit, spanyol) Trinidad és Tobagón, kicsit magasabb 2-3 % közti az arány az egykor francia, majd brit Dominicán, Saint Vincenten. A francia-spanyol Dominikán 10 % körüli. A rekord Hollandia karibi tartományai, ahol 34 %, ez mind Arubán, mely szintén többször cserélt gazdát.

A karibi térség az első, ahol a gyarmatosítás beindult, s ott voltak a civilizációs értelemben legelmaradottabbak az indiánok. Ez az a régió, ahol tényleg beszélhetünk irtásról, bár itt se volt soha tervezett népirtás. De a felfedezés utáni 20 évben már eltűnt a lakosság nagy része, a betegségek és a kényszermunka miatt. A spanyol állam 1512-ben tiltotta be az indián népesség rabszolgaként kezelését. S  mint látható, szinte csak ott vannak ma legalábbis részben indián származűsúak, ahol megvolt a spanyolok hatalma.

a kontinens feloszlása az utolsó európai gyarmati hatalom szerint, mai határokkal: zöld – brit, barna – francia, narancs – holland, rózsaszín – spanyol, sárga – dán, kék – orosz, piros – portugál

Dél-Amerika lakossága jelenleg 420 millió. Ebből indián és mesztic összesen 39 %.

Ma tehát az indián és mesztic lakosság összlétszáma az amerikai kontinensen kb. 275 milló, a teljes lakosság 27,5 %-a. A karibi térségben és Észak-Amerikában számuk és arányuk minimális, 2 % alatti. Míg Közép- és Del-Amerikában ma is a a lakosság jelentős részét teszik ki.

Elmondható: a spanyol gyarmatosítás mentette meg az indiánokat. Ahol az angolok gyarmatosítottak, ott az indián lakosság gyakorlatilag megsemmisült, keveredés nem volt. Míg a volt spanyol területeken – kivételekkel – ma is az indián és a mesztic a lakosság fő eleme.

indián, mesztic, eszkimó lakosság aránya jelenleg országonként/területenként: 10 % alatt: fehér, 10-20 % között: narancs, 20-50 % között: világoszöld, 50-75 % között: sötétzöld. 75 % felett: kék