A Szovjetúnió 19 utódállama II.

By | 2015-10-26

folytatás az előző részből

A balti államok

Közös jellemző: a függetlenség után mindegyik országban a szovjet uralom ellen küzdő ellenzék vette át a hatalmat. A kommunista párt mind a három országban be lett tiltva. Mindhárom ország az EU tagja 2004 óta, Úgyszintén ezek az egyetlen volt szovjet tagállamok, melyek tagjai a NATO-nak.

Észtország. Parlamentáris köztársaság. Észtország elsőként nyilvánította ki függetlenségét a szovjet tagköztársaságok közül, még 1988-ban, bár a tényleges függetlenség csak 1991-ben következett be.

A lakosság negyede orosz. Egyetlen hivatalos nyelv az észt, mely az uráli nyelvcsalád balti-finn ágához tartozik, közeli rokonnyelve a finn. A lakosság kb. 70 %-a protestáns, a többi ortodox.

Lettország. Parlamentáris köztársaság.

A lakosság negyede orosz. Egyetlen hivatalos nyelv a lett, mely az indoeurópai nyelvcsalád balti ágához tartozik, rokonnyelve a litván. Kb. egyharmadnyi katolikus, egyharmadnyi ortodox, s egyharmadnyi protestáns él az országban.

Litvánia. Parlamentáris köztársaság.

Az egyetlen balti ország, ahol az orosz kisebbség száma alacsony, alig 5 % körüli. Egyetlen hivatalos nyelv a litván, mely az indoeurópai nyelvcsalád balti ágához tartozik, rokonnyelve a lett. A lakosság 80 %-a katolikus, protestáns és ortodox kisebbséggel.blt

a régió országainak zászlaja: a szovjet és a mai verzió, sorrendben: Észtország, Lettország, Litvánia

suii

A többi ország

A három szláv ország és a román többségű Moldova, valamint a kevert lakosságú Transznisztria.

Belarusz. Elnöki köztársaság.

Belaruszban nem történt automatikus átmenet a volt kommunista vezetőség és az új függetlenségkori vezetés között. Az első elnök egy nyugatpárti reformkommunista volt, őt győzte le 1994-ben a választásokon a máig az elnöki tisztséget betöltő Aljakszandar Lukasenka, aki népszerűséget elsősorban annak köszönhette, hogy a szovjet múlttal való teljes szakítást határozottan ellenezte, a nyugat helyett inkább az Oroszországgal való együttműködést helyezte előtérbe, valamint lassította nyugati tőke befolyásszerzését az országban,

A belarusz politikai élet sajátossága, hogy a pártok minimális szerepet játszanak, a parlamenti képviselők többsége az elnököt támogató pártonkívüli képviselő.

A lakosság 80 %-a belarusz, a többi ukrán, orosz, lengyel. A lakosság 85 %-a ortodox keresztény. A hivatalos nyelv a belarusz és az orosz, a valóságban az orosz a fő nyelv. A belaruszok kétharmada egyáltalán nem vagy csak rosszul tud belaruszul.

Moldova. Parlamentáris köztársaság. Az utolsó szovjetkori reformkommunista elnök lett az első elnök a függetlenség után. A fő konfliktus mind a mai napig a Romániával való egyesülést támogatók és ellenzők között van. Moldova az egyetlen volt szovjet állam, ahol a kommunista párt máig az egyik meghatározó párt maradt, többször kormányon is volt.

A lakosság 70 %-a román. A többi ukrán, orosz, gagauz, bolgár. A lakosság 95 %-a ortodox keresztény. Egyetlen hivatalos nyelv a román, de a valóságban az orosz is használatos széles körben.

Oroszoszország. Félelnöki köztársaság. Az első elnök a reformkommunista Borisz Jelcin volt, akit még a szovjetkori, de Gorbacsov-ellenes oroszországi Legfelsőbb Tanács választott meg, majd 1991-ben közvetlen elnökválasztáson is megválasztásra került. Utódja 1999-től Vlagyimir Putyin, aki fokozatosan szakított elődje liberális és nyugatpárti irányvonalával.

A parlamentben Putyin pártja 53 %-os többséggel rendelkezik, a legnagyobb ellenzéki párt a kommunista, melynek 20 %-a van. A legutóbbi elnökválasztáson Putyin 64 %-os szavazati aránnyal nyert.

Oroszország közigazgatása bonyolult. Az ország 80 területre oszlik, ezek közül 22 autonóm, azaz saját alkotmánya és kormánya van, saját államnyelvet használhat az orosz mellett, s magas fokú önállósággal rendelkezik a szövetségi kormányhoz képest. Emelett van még 5 autonóm kerület, ezek azonban alá vannak rendelve valamelyik területnek a 80 közül, s önállóságuk kisebb fokú. Mind a 85 közigazgatási egység közvetlen képviselettel rendelkezik az oroszországi parlament felsőházában.

A lakosság 80 %-a orosz nemzetiségű. A lakosság 85 %-a ortodox keresztény, 10 %-a muszlim. Szövetségi szinten az egyetlen hivatalos nyelv orosz, de mindegyik autonóm területen az orosz mellett hivatalos a helyi nyelv is, az orosz alkotmány 26 nyelvet nevez meg regionális szinten hivatalosnak az oroszon kívül. A valóságban e 26 nyelv egy része csak jelképesen használatos, mivel a lakosság nagy része nem beszéli őket az illető autonóm területeken.

Transznisztria. Félelnöki köztársaság. A történelmi Moldovához nem tartozó terület, melyből Sztálin 1941-ben csinálta meg a későbbi Moldoviai Szovjet Köztársaság elődjét, ezzel előkészítve a Molotov-Ribbentrop paktum alapján Romániától kikényszerített Moldova csatlakozását a Szovjetúnióhoz. Így Moldova függetlenedése során a terület kimondta elszakadását Moldovától. 1992-ben háború tört ki emiatt Moldova és Transznisztria között, mely máig tartó tűzszünettel végződött. Transznisztria végső célja az Oroszországhoz való csatlakozás autonóm területként.

Demokratikus választásokon több erő is nyert a függetlenség óta, mind az elnökválasztásokon, mind a parlamenti választásokon.

A lakosság harmada orosz, harmada ukrán, harmada román. A lakosság 95 %-a ortodox keresztény. Hivatalos nyelv az orosz, az ukrán, s a román, de a valóságban az orosz a fő nyelv.

Ukrajna. Félelnöki köztársaság.  Az első elnök egy reformkommunista volt, az utolsó szovjetkori elnök. Azóta a nyugatpártiak és az oroszpártiak vetélkedése jellemzi az ukrán politikát. Ezt a törékeny egyensúlyt törte meg a nyugatról vezényelt 2014-es puccs, mely a lakosság alig felét képviselő nyugatpárti, részben újfasiszta erők diktatúráját tűzte ki célul az egész ország felett. A kijevi hunta ellen felkelés robbant ki a Krímben és Kelet-Ukrajnában: a Krím azóta népszavazással Oroszországhoz csatlakozott, míg Kelet-Ukrajnában de facto teljesen önálló autonóm kormányok vették át a hatalmat.

A lakosság 78 %-a ukrán, 17 %-a orosz. A lakosság 80 %-a ortodox keresztény, a többi katolikus. Egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, de a valóságban az orosz is használatos, sőt Kelet-Ukrajnában az orosz a gyakrabban használt nyelv. Az ukrán nemzetiségűek kb. ötöde orosz nyelvű, egyáltalán nem vagy csak rosszul tud ukránul.

suiva régió országainak zászlaja: a szovjet és a mai verzió, sorrendben: Belarusz, Moldova, Oroszoszország, Transznisztria, Ukrajna (Transznisztria nem létezett a szovjet időszak végén, így itt a terület 1941-ig fennállt zászlaja látható, jelenlegi zászlaja azonos Moldova szovjet kori zászlajával)