A világ örökkévalóságáról

By | 2019-05-15

Aquinói Szent Tamás – Thomas Aquinas – (1225-1274) olasz teológus és filozófus. Gyakorlatilag kimondható: a katolicizmus első számú teológusa. A mű címe: A világ örökkévalósága.

Létezhet-e a világ öröktől fogva?

Ami létezik Istenen kívül, az csakis úgy létezhet, ha okozata a leginkább, legtisztábban létezőnek. Lehetséges-e tehát Isten által okozott örök létezés?

A kérdés két része:

  • Isten létrehozhat-e örökké létezőt: a válasz igen,
  • létezhet-e örökké létező Istenen kívül:
    • jelen van-e ilyen passzív képesség bármely dolognál: nem, mert nem lehet örök okozat,
    • nem áll-e fent itt fogalmi ellentmondás: Isten sem teheti meg, hogy valami egyszerre igaz és hamis legyen, viszont Isten mindenhatóságához hozzátartozik, hogy minden fogalmat és képességet meghalad, így aki azt állítja, hogy el lehet gondolni a teremtmények által olyat, amire Isten nem képes, az kifejezetten megkérdőjelezi Isten mindenhatóságát.

A kérdés tehát az: ellentmondás-e, hogy egy dolog Isten által teremtett teljes szubsztanciája szerint és az, hogy ugyanez a dolog időbeli fennállásának nincs kezdete. Ha van ellentmondás, az csak a következők külön-külön vagy együttes fennállása folytán lehetséges:

  • mert szükségszerű, hogy az okozó ok időben megelőzze az okozatát:
    • egyetlen olyan ok sem előzi meg szükségszerűen az okozatát, ha ezt az okozatot egyetlen pillanatban hozza létre, Isten esetáben éppen ez a helyzet: nem mozgás révén, hanem egyetlen, pillanati cselekvéssel hozza létre teremtményét, azaz egyidejűség áll fenn cselekvés és okozat létrejötte között,
    • az az ok, amely a dolog teljes szubsztanciáját hozza létre, hatékonyabb annál, mely formát hoz létre, mivel nem az anyag lehetőségszerűségáből cselekszik, mégis képes arra, hogy az általa létrehozott forma egyidejűleg létezzék vele (lásd, a Nap és a fénye), s nyilvánvaló, hogy erre még inkább képes Isten,
    • ha egy ok olyan, hogy létezésekor az okozata nem létezik, akkor ez az ok híján van valaminek, viszont Isten nincs híján semminek, így együtt van okozatával, így nem szükségszerű, hogy időben megelőzze okozatát,
    • az akaratlagos ok csak akkor előzi meg az okozatot, ha szükséges megfontolás is, ez Istennél kizárt;
  • mert szükségszerű, hogy a nemlét időben megelőzze a létezést:
    • a semmiből létrejövés azt jelenti, hogy a teremtmény a semmi után jött létre, ez az “után” lehet időbeliség és természetszerűség is, s nem szükséges, hogy az időbeliség szerint legyen így, elegendő, ha természet szerint semmi először mielőtt létezne, erről lásd a szerző által hivatkozott magyarázatot,
    • előbb van meg minden egyes dologban a természet szerint az, ami önmagában megilleti, mint az, amit valami mástól kap, így mivel a létezést a teremtmény valami mástól kapja, ha magára marad, akkor a teremtmény semmi – természet szerint ennélfogva előbbi számára a semmi, mint a létezés, így nem szükséges, hogy azért, mert a semmi az időtartam szerint nem előzi meg a létezést, a teremtmény egyidejűleg legyen semmi és létező,
    • ha egy teremtmény örökké létező, akkor ez nem az jelenti, hogy volt olyan idő, amikor semmi volt, hanem azt, hogy olyan a teremtmény természete, hogy ha magára maradna, akkor semmi sem lenne (lásd, a bolygók fényesek a Nap megvilágítása által, ebből nem következik, hogy valaha sötétek voltak, csak az, hogy a megvilágítás hiányában ilyenek lennének).

Nyilvánvaló tehát, hogy nincs ellentmondás azon két állítás között, hogy van olyan dolog, melyet Isten teremtett és mely mindig létezett.