A zsidókártya végső bukása

By | 2017-07-22

Röhejes volt a napokban Magyarországon, ahogy a ballib keménymag igyekezett mindenáron megvédeni legkedvesebb fegyverét, a zsidókártyát.

A zsidókártya kezdete 1990, amikor az SZDSZ mindent ami mozgott, de nem hallgatott az SZDSZ szavára antiszemitának nevezett. Ekkor született a “kódolt antiszemita” kjifejezés is, mely azt jelezte: valamire nem lehet sehogy se ráhúzni a zsidókártyát, de valahogy mégis becsmérelni kell. Ennek az elméletnek utolsó bozótharcosa TGM, aki szerint Izrael is antiszemita állam, mert valamiféle univerzalizmus nevű kamuizé ellen lép fel

A 90-es évek elején magam is lelkes SZDSZ-es voltam (sőt 1988-1993 között tagja is voltam a pártnak, bár mindig mezei párttag voltam, sose csináltam semmit). Alapvetően hittem a liberalizmusban, ráadásul akkor – ellentétben második liberális szakaszommal – éppen az SZDSZ és az akkori Fidesz által képviselt progresszista típusú liberalizmusban. Bár lassú folyamat volt, kiábrándultam 1994-1995 környékére a liberalizmusból, s ennek a folyamatnak a legfontosabb 3 sarokpontja közül az egyik éppen a zsidókártya volt: borzasztóan gusztustalannak találtam, hogy mindenre, ami nem liberális rá lett mondva, hogy antiszemita. S ezt veszélyesnek is találtam, ami be is igazolódott: az antiszemitizmus jelentősen megnőtt ellenreakcióként.

Lássuk azonban most mi történt!

Az első szakasz: igyekezzünk Orbánt antiszemitának beállítani! Pedig Orbán véleménye aktív politikusi karrierje során sok mindenben drasztikusan változott, viszont pont ebben nem: ultraliberálisként ugyanúgy ellenezte az antiszemitizmust, ahogy most középjobb populistaként. Miután sikerült Orbánt antiszemitának beállítani, indítsuk be a gépezetet ellene.

Azonban nem ment ez. Csak a Soros-féle médiák és pár egyéb elszigetelt média volt vevő erre, de még egyes elkötelezett ballib médiák is óvatosan nyúltak a kérdéshez, engedték megszólalni az ellenvéleményeket is.

A második szakasz: jött Izrael segítsége Orbánnak, ami gyakorlatilag kiütés volt a ballib megmondóemberek számára. Jöttek az Izrael-ellenes támadások ballib oldalról, melyek egy része olyan nyílt zsidózásba torkollott, hogy ha ezt nem ballibek csinálnák, már országos botránnyá lett volna felfújva.

 

Egy utolsó kétségbeesett próbálkozás is volt. Pár zsidó származású magyar ballib dzsungelharcos, élükön Vágó István gyurcsányista főguruval elzarándokolt az izraeli nagykövethez, könyörögni, tegyen már valamit!

S a harmadik szakasz: ha már minden összeomlott, próbáljuk legalább azt bizonyítani, hogy Orbán kénytelen volt felülvizsgálni “antiszemita nézeteit” izraeli követelésre, ill. mégis titokban antiszemita.

Ennek legdurvább verziója: állítsuk be Orbánt zsidóbérencnek, hátha akkor legalább elveszti szavazói egy részét, akik eddig biztos antiszemitizmusa miatt szavaztak rá.

Hát pl. erre a címlapra a KurucInfó is elégedetten csettintene:

Ritka egy gusztustalan társaság ez, Soros gazdájuk meg egy bűnöző tolvaj, aki bármely eszközt képes használni hatalma érdekében.

A jobbikos Index halkabb:

  • CsipkeRózsa

    Nem nevezném zsidókártyának az 1990-es kezdeteket. Az előtte eltelt években még nem lehetett hozzászokni a finom kis zsidózáshoz sem, ’90 után pedig hozzá kellett szokni, hogy zsidóznak, nem az SZDSZ okozta, és nem zsidókártyaként működött.

    Orbán nagyon gyakran előidézte az antiszemita megnyilvánulásokat azzal, hogy egyes mondataiban rosszul, félreérthetően fejezte ki magát, a Soros elleni fellépésével pedig sokan a zsidózást szabadjára engedték, hiszen Orbán nem veszi azt zokon.

    Netanyahu nem segítette az antiszemita megnyilvánulások visszaszorítását.

    Orbán zsidóbérencként való beállítása nem a baloldal, hanem a jobboldal véleménye.

    • maxval bircaman

      A “jobboldal” véleménye van a ballib Magyar Narancsban? Ne viccelj!

      Az antiszemitizmus visszaszorulását Orbán segítette a legjobban eddig.