Alkotmányozó halandzsa

By | 2018-05-11

Az eheti keddi tüntin ismét felmerült a “nem létezik Magyarosrzág” és “a korábbi alkotmány van hatályban” című baromság, s mivel felmerültek új érvek, ezeket most cáfolnám.

Kiválasztottam a legjellemzőbbeket.

 

“A “lex posterior derogat legi priori” jogelv egyáltalán nem értetődik magától. Azaz az Alaptörvény nem helyezte hatályon kívül az Alkotmányt.”

Dehogynem, ez római jogi alaptétel. Továbbá: a külön jogszabályban elfogadott Átmeneti rendelkezések kifejezetten hatályon kívül is helyezte az Alkotmányt, lásd 31. cikk (3). Lásd egyébként az Alaptörvény EREDETI szövegét.

“Az Alkotmány 19. § (3) a) pontja nem adott felhatalmazást az Alkotmány hatályon kívül helyezésére.”

Alkotmányozásra adott felhatalmazást, ami magában foglalja a hatályos alkotmány hatályon kívül helyezését is. Ha ez nem így lenne, az azt jelentené, egyszerre több alkotmány is párhuzamosan hatályban lehetne.

“Az Átmeneti rendelkezéseket az Alkotmánybíróság megsemmisítette.”

Nem az egészet semmisítette meg az AB, lásd: 45/2012. számú AB határozat. Az 31. cikk (3) nincs a megsemmisített rendelkezések között, s ez mondja ki a korábbi alkotmány hatályon kívül helyezését.

“Az AB kimondta, hogy az Átmeneti rendelkezések nem részei az Alkotmánynak, sem az Alaptörvénynek.”

Ezért lett a 4. Alaptörvény-módosítás, mely inkorporálta az Átmeneti rendekezéseket az új alkotmányszövegbe.

“Az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatala nem jelenti új Alkotmány megalkotását.”

De igen, mivel maga az alkotmányozás joga is az alkotmányban szerepel.

“Az Alaptörvény nem volt része az Alkotmánynak.”

Így igaz, nem része, mert ő maga az alkotmány. Az “Alaptörvény” a hatályos alkotmány neve. Ahogy a korábbi alkotmány neve meg “1949. évi XX. tv.” volt.