Anyagi és szellemi

By | 2019-12-28

A legtöbb ember nem gondolja át az anyagi és szellemi világ létezésének következményét.

Hozzáteszem: nem hiszem, hogy lenne egynél több valóság. Amit egynél többnek hiszünk, az valójában ugyanaz másképp.

De a leghatározottabb materialisták se következetesek, nemigen van ember, aki elhinné, a nem-agyagi is anyagi. Általában az “anyag” fogalmának magyarázásával szoktak jönni, nem tagadással.

Mi is az általános reakció a kérdésre?

Vannak a szilárd talajon állok, akik azt mondják, ez a világ az adottság, ebben kell helyt állni. S a liberális meggyőződésűek joggal állítják: ha ez az adottság, akkor a mérce is anyagi, azaz az anyagi siker az élet célja.

Nyilván mindez az emberek 99 %-ának nem sikerül. A reakció 3 féle szokott lenni:

  • cinizmus: minden mindegy, semminek sincs értelme,
  • marginalizálódás: ha nem lehetek a rendszer nyertese, akkor leszek az ellensége, szabotőre,
  • kriminalizálódás: ha a rendszer szabályai szerint nem tudok sikeres lenni, leszek az a szabályok ellenében.

Mind a három tévút.

Vannak mások, akik felismerik a szellemi jelentőségét. De a reakció itt se feltétlenül helyes. A jellemző reakció itt is 4-féle szokott lenni:

  • a szellemi az anyagi ellenében: az anyagi világ tagadása, az eredmény ugyanaz, mint az előbbi csoportból a kriminális út, mint valamiféle gnosztikus ókori szekta, az anyag sanyargatása elhozza majd a jót,
  • a szellemi mániákus keresése: ez marginális viselkedés ikertestvére, jellemzően ezek a lelki okokból drogosok,
  • bármi szellemi kutatása: ez az álszellem útja, jellemzően ezotérikus divat, szektaszellem,
  • a harmónia útja: az anyagi és a szellemi helyén kezelése, ez az egyetlen út, mely vezet valahová pozitív irányba.

A valóság egy részének kizárása ugyanis nem segít annak másik részének megismerésében. Ahogy ellentétje se megoldás: ha csak egy részt nézünk, a másikat szem elől veszítjük.

Azaz nem az ellentét az út, hanem a harmónia.