Az Észak-Kaukázus viszonyai

By | 2016-11-04

A Kaukázus felosztása déli és északi részre manapság politikai alapon történik jellemzően, nem földrajzi alapon.

Dél-Kaukázus az, ami nem része Oroszországnak, Észak-Kaukázus pedig az, ami része.

Azaz most a 6 független dél-kaukázusi államról nem lesz szó, ezek: Abházia, Azerbajdzsán, Dél-Oszétia, Grúzia, Karabah, Örményország.

Az Észak-Kaukázus tehát az európai Oroszország legdélibb része. Földrajzilag ez a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között elterülő terület. Közigazgatásilag ide tartozik 7 autonóm köztársaság: Adigea (a térképen: 1), Csecsenia (2), Dagesztán (3), Észak-Oszétia (4), Ingusétia (5), Kabardino-Balkária (6), Karacsaevo-Cserkeszia (7) valamint 2 megye, a Krasznodari (8) és a Sztavropoli (9). Időnként ide sorolják az Asztrahanyi és a Rosztovi megye, valamint Kalmükia déli részét is, de ezeket én most kihagynám az egyszerűség kedvéért.

eszkau

Az egész terület összesen kb. 2 és félszer nagyobb Magyarországénál, lakossága pedig kb. 16 millió fő.

A Kaukázus azért érdekes vidék, mert ez a világ etnikailag harmadik legsokrétűbb régiója, s ez különösen igaz az Észak-Kaukázusra.

A jelentősebb számú népek felosztása:

  • indoeurópaiak: oroszok, oszétok, örmények, ukránok – az oszétok az indoeurópaiak iráni ágához tartoznak,
  • türkök: azeriek, balkárok, karacsajok, kumikok, nogajok,
  • északkelet-kaukázusiak:
    • nakhok: csecsenek, ingusok,
    • dagesztániak: agulok, avarok, cahurok, darginok, lakok, lezginek, rutulok, tabaszaranok,
  • északnyugat kaukázusiak: cserkeszek.

Érdekesség, hogy az orosz nyelvhez való idomulás, sőt annak anyanyelvként való felvétele sem változtatja az emberek orosszá a Kaukázusban. Az etnikai, nemzeti tudat megmarad teljesen függetlenül a nyelvtől. Ebben a vonatkozásban talán az ír példa releváns: az írek 95 %-a egy szót se beszél írül, mégis töretlen az ír nemzeti öntudat.

A cserkeszek 12 törzsre oszlanak, ezeket az orosz statisztika külön-külön nemzetiségnek tekinti, az Észak-Kaukázusban 3 törzs él: az adigék, a szoros értelemben vent cserkeszek, s a kabardinok (egyébként a cserkeszek saját elnevezése cserkeszül “adige”). A cserkeszek száma világszerte kb. 3,5 millió, ennek fele Törökországban él, míg Oroszországban kb. 720 ezer ember határozta meg magát cserkesz nemzetiségűnek a legutóbbi népszámláson. A harmadik legtöbb cserkesz lakossággal rendelkezű állam Jordánia, ahol kb. negyedmillióan élnek közülük.

Az oroszországi cserkeszekkel kapcsolatos politikai probléma, hogy jelenleg 3 autonóm köztársaságban élnek jelentős számban és céljuk egyetlen közigazgatási egységben való egyesülés, melyet lehetetlenné tesz az egyes csoportok közti idegen lakosságú terület, ahol a cserkeszek nem alkotnak többséget. A cserkeszek aránya a 3 autonóm köztársaságban:

  • Adigea – 26 %,
  • Kabardino-Balkária – 57 %,
  • Karacsaevo-Cserkeszia – 12 %.

A 3 köztársaságban a cserkeszek konfliktusban állnak a többiekkel, ez Adigeában elsősorban a helyi orosz többség. Karacsaevo-Cserkesziában a karacsajok és az oroszok, míg Kabardino-Balkáriában a kisebbségben lévő balkárok. A balkárok és a karacsajok türk népek, azaz semmilyen kapcsolatban nem állnak a cserkeszekkel etnikai, nyelvi értelemben. A közös csupán a szunni iszlám vallás, márpedig ebben e térségben a vallás másodlagos tényező a nemzetiséghez képest.

csrksz

cserkesz szépségkirálynőválasztás

Adigea sajátossága, hogy nevében és jelképeiben cserkesz (Adigea zászlaja a hagyományos cserkesz zászló, rajta a 12 csillaggal, mely a 12 cserkesz törzset jelképezi), bár lakosságában orosz többségű, viszont a cserkesz nemzetiségűek erősen felül vannak reprezentálva a politikai és gazdasági életben, jelenleg mind az államfő, mind a kormányfő cserkesz. Furcsa módon ezt a központi hatalom (Moszkva) kifejezetten támogatja. Ennek oka az a nemzetiségi politika, amit az orosz állam a II. csecsen háború óta alkalmaz a régióban: azaz pozitív diszkrimináció a helyi nem-orosz nemzetiségek részére, e nemzetiségek elitjének bőséges finanszírozása, s ezzel annak biztosítása, hogy ezek a nem-orosz nemzetiségek ellenálljanak minden szeparatista gondolatnak. A helyi muszlim elitek felveszik a harcot a radikális iszlám ellen, s e hűségüket Moszkva megjutalmazza. Ez az egész modell lényege. A helyi orosz többség meg kénytelen tudomásul venni mindezt, ill. ha nem veszi tudomásul, marad az elköltözés Oroszország más részeire.

majkop

a 2000-ben épült hatalmas mecset Adigea fővárosában

A régióban a fő veszélyforrás a Szaúd-Arábia által finanszírozott radikális iszlamista szervezetek tevékenysége. Ezen szervezetek politikai képviselője a Kaukázusi Emirátus nevű terrorszervezet, mely ma is aktív. Ez a szervezet az, mely Szíriába is küld kaukázusi harcosokat a szír kormány elleni iszlamista erők támogatása céljából.

A vallást illetően hozzá kell tenni, hogy a helyi szunnita muszlim lakosság szinte teljesen egészében az egyiptomi-török hanafi irányzat híve, míg a Szaúd-Arábiából támogatott hanbali irányzat – ahová a legtöbb iszlamista is tartozik – alapvetően modern import a környéken.

adigea

Adigea zászlaja

Az 5 jelentősebb türk nép az azeriek, a balkárok, a karacsajok, a kumikok, s a nogajok.

Dagesztán lakosságának 5 % azeri. Az azeri egy eredetileg kaukázusi nép, mely eltörökösödött. A többi türk néptől a fő eltérésük vallási: az iszlám siíta változatát követik. A dagesztáni azeriek jelentős része orosz anyanyelvű, a többiek azeri-orosz kettős nyelvűek.

A balkárok és a karacsajok történetének tragikus esemény a Sztálin általi kitelepítés szülőföldjükről 1944-ben. Csak Hruscsov alatt mehettek haza. A balkárok azok a bolgárok, akik nem tartottak a többi bolgárral se a mai Bulgáriában, se a mai Csuvasföldre/Tatársztánba, hanem a Kaukázusba mentek, ahol keveredtek helyi népekkel. A balkárok száma világszerte összesen 125 ezer, ebből 108 ezer Kabardia-Balkáriában él, ahol a lakosság 13 %-át alkotják.

balkár nyelvű híradó

A karacsajok száma világszerte összesen 225 ezer, ebből 194 ezer Karacsaevo-Cserkessziában él, ahol a lakosság 13 %-át alkotják.

A másik két türk nép hazája Dagesztán. A kumikok száma világszerte összesen 505 ezer, ebből 432 ezer Dagesztánban él, ahol a lakosság 15 %-át alkotják. A kumikok a középkori kazárok utódai.

A nogajok száma világszerte összesen 130 ezer, ebből 40 ezer Dagesztánban él, ahol a lakosság 2 %-át alkotják. A nogajok a középkori Nogaj Kánság, az Arany Horda egyik részeleme mai utódai. A romániai és bulgáriai tatár kisebbség szintén nogajok, bár magukra a “tatár” nevet használják.

Az északkelet-kaukázusiak nakh ágához tartozó csecsenek és ingusok szintén deportálva lettek 1944-ben, 1956-ban lettek visszaengedve szülőföldjükre. A két nép nyelve egymáshoz olyan közeli, hogy kölcsönös értés áll fenn. A csecsenek száma világszerte összesen 1,7 millió, ebből 1,2 milió Csecseniában él, ahol a lakosság 96 %-át alkotják. Dagesztán lakosságának 3 %-a szintén csecsen. A csecsenek Oroszország 6. legnagyobb létszámú népe. Jelentős számú csecsen él Oroszországon kívül is, elsősorban Törökországban.

groznij

Csecsenia fővárosának központja

Az ingusok száma világszerte összesen 700 ezer, ebből 370 ezer Ingusetiában él, ahol a lakosság 95 %-át alkotják. Jelentős ingus kisebbség él Oroszországon kívül is, elsősorban Törökországban, Szíriában és Jordániában.

A területen 8 dagesztáni nép él (a “dagesztáni” szót nem földrajzi, hanem etnikai értelemben felfogva): agulok, avarok, cahurok, darginok, lakok, lezginek, rutulok, tabaszaranok. Érdemes ezeket a népeket nagyokra és kicsikre felosztani.

A nagyobbak:

  • Az avarok száma világszerte összesen 1 millió, ebből 850 ezer Dagesztánban él, ahol a lakosság 30 %-át alkotják, ez a legnagyobb dagesztáni nép. Azonosak azokkal az avarokkal, akik a mai Magyarország területén voltak a magyar honfoglalás előtt. Az avarok zöme kettős avar-orosz nyelvű. Az avar nyelv és az orosz nyelv Dagesztán de facto közvetítő nyelve jelenleg a különböző nemzetiségek között, sok esetben az avar megelőzi ebben az oroszt.
  • darginok száma világszerte összesen 600 ezer, ebből 490 ezer Dagesztánban él, ahol a lakosság 17 %-át alkotják. A darginok zöme kettős dargin-orosz nyelvű.
  • lakok száma világszerte összesen 195 ezer, ebből 160 ezer Dagesztánban él, ahol a lakosság 6 %-át alkotják. A lakok zöme oroszul is beszél anyanyelvként a lak mellett.
  • lezginek száma világszerte összesen 680 ezer, ebből 390 ezer Dagesztánban él, ahol a lakosság 13 %-át alkotják. A lezginek zöme háromnyelvű: a lezgin mellett oroszul és törökül is beszélnek.

A kisebbek:

  • Az agulok száma világszerte összesen 35 ezer, ebből 28 ezer Dagesztánban él, ahol a lakosság 1 %-át alkotják. A többség beszél oroszul is, az agul nyelv egészen 1990-ig nem rendelkezett írásbeliséggel.
  • cahurok száma világszerte összesen 30 ezer, ebből 10 ezer Dagesztánban él, ahol a lakosság kevesebb, mint 1 %-át alkotják. A cahurok többsége beszél cahur nyelven, mellette azonban szinte mindenki beszél oroszul és törökül is.
  • rutulok száma világszerte összesen 40 ezer, ebből 28 ezer Dagesztánban él, ahol a lakosság 1 %-át alkotják. A török nyelv ismerete köztük széles körben elterjedt.
  • Az tabaszaranok száma világszerte összesen 150 ezer, ebből 120 ezer Dagesztánban él, ahol a lakosság 4 %-át alkotják.

Az agulok, a cahurok, a lakok,  a lezginek, a rutulok, s a tabaszaranok egymás közeli rokonai, a kaukázusi albán nép mai leszármazottai. Ez a 6 nép baráti viszonyt ápol a türk kumikokkal a mai Dagesztánban. Dagesztánról elmondható, hogy két tábor létezik, mintha politikai pártszövetségekről lenne szó, csak ez itt etnikai alapú. Ez az előbb említett tábor az egyik. míg a másik tábor az avarok, darginok és a dagesztáni oroszok tábora.

оrosz Micimackó rajzfilm, avar nyelvre szinkronizálva

A politika igyekszik hangsúlyt teremteni a két tábor között, példa erre a jelenlegi helyzet: a parlament elnöke kumik, míg az államfő avar, a kormányfő pedig dargin.

samil

furcsa, de itt nem az: az orosz uralom ellen harcoló XIX. századi Samil imám emlékműve Dagesztán fővárosában, orosz nyelven

Oroszország 10 leggazdagabb embere között van egy lezgin nemzetiségű, ő Szulejman Kerimov. A magyar focirajongók valószínűleg hallottak róla, ugyanis az ő tulajdona az Anzsi Mahacskala klub, ahol Dzsudzsák Balázs játszott.

A területen él három indoeurópai nép is – ill. több is él, de csak a jelentősebbeket jelöltem a térképen. Összesen 440 ezer örmény él itt, elsősorban a Krasznodari és a Sztavropoli megyében. Az örmények legnagyobb része ókeleti keresztény, egy jelentősen kisebb rész pedig katolikus.

Az oszétok – ez egy iráni nép – száma világszerte összesen 670 ezer, ebből 460 ezer Észak-Oszétiában él, ahol a lakosság 63 %-át alkotják. Az oszétok azonosan a Magyarországon ismert jászokkal, a jászok tulajdonképpen a nyugatra vándorolt oszétok. A mai oszétok nagy része orosz anyanyelvű, az oszét nyelv erősen veszélyeztett, a fiatal nemzedék alig használja, manapság az oszét szerepe amolyan ünnepélyes használat + kötelező tantárgy az iskolákban. Ez azonban nem vezet náluk az identitás megváltozásához, az orosznyelvű oszét nem válik orosszá. Az oszétok az egyetlen jelentős iráni nép, mely keresztény vallású: az oszétok ortodox keresztények.

Él a területen elszórtan kb. 200 ezer ukrán is, de többséget sehol se alkotnak, ezért a térképen nem lettek jelölve. Az itt élő ukránok szinte teljes egészében ortodox keresztények és orosz anyanyelvűek.

Természetesen az oroszok a legnagyobb nép a térségben, a lakosság felét alkotják. Viszont Csecseniában, Dagesztánban és Ingusetiában az oroszok aránya minimális, 5 % alatti, míg Észak-Oszétiában, Kabardino-Balkáriábna, és Karacsaevo-Cserkesziában nagyjából a lakosság negyedét alkotják. Az egyedüli észak-kaukázusi autonóm köztársaság, ahol az oroszok abszolút többségben vannak Adigea.