Az internetes cenzor munkája

By | 2020-10-30

Ez egy eléggé új foglalkozás. Hivatalosan természetesen nem cenzornak hívják a cenzort, hanem moderátornak.

A különféle internetes médiák, elsősorban vitafórumok, közösségi hálók, hagyományos és netes médiák kommentrovatai, stb. idővel rájöttek:

  • egyes olvasói/felhasználói közlések miatt büntetőjogi-polgárijogi felelősségük merülhet fel,
  • egyes olvasói/felhasználói közlések rombolhatják hírnevüket,
  • egyes olvasói/felhasználói közlések pénzügyi problémákat okozhatnak, lásd a hirdetők nem hirdetnek, ha bizonyos tartalmak mellett van a hirdetésük.

S mivel kiderült, a mesterséges intelligencia pont olyan, mint a gépi fordítás, azaz nem képes soha pontosságot adni, így szükséges lett fizetett moderátorok alkalmazása.

A magyar átlag jobboldali polgár azt hiszi, a cenzorok elsősorban politikai szerepet töltenek be. A valóságban a nem-politikai cenzúra a cenzorok munkájának 90+ %-át teszi ki. Íme pár példa olyan témákra, melyeket a különböző netes cégek cenzúrázni szoktak politikamentes alapon:

  • pornográfia: nyilván a kifejezetten pornó honlapok ezt nem cenzúrázzák, de mindenki más jellemzően igen, s kiskorúakat szerepeltető pornót pedig a pornóoldalak is cenzúrázzák,
  • erotika: itt a maximális engedékenységtől a maximális tiltásig minden előfordul, abszolút cégfüggő, van ahol a teljesen meztelen test is engedett, s van ahol, meztelen testet ábrázoló közismert festmény, szobor is tiltott,
  • önromboló tevékenység: az öngyilkosság és az arra való felhívás mindenhol tilos, a sima önrombolásban jelentős eltérések vannak, van ahol egészen bizarr dolgok is engedettek, máshol meg még az idióta diéta tanácsok vagy a veszélyes autóvezetás ábrázolása is tilos,
  • szerzői jog megsértése: nagy a különbség, Amerikában ez abszolút tabu, még közvetett utalások is tiltás alá esnek, míg pl. Oroszországban az ellenkező megoldás van divatban, csak akkor van tiltás, ha a szerzői jog tulajdonosa külön szól,
  • hackerek: gyakorlatlag mindenki tiltja az adathalászat, jelszófeltörés, stb. bemutatását, népszerűsítését,
  • valós személyek sérelme: személyes adatok, képek, stb. közlése nem jogosult személy által szinte mindenhol tilos, ahogy a fenyegetés, hitelrontás, gúnyolás is bárki ellen, aki nem közszereplő,
  • prostitúció, kábítószerek, szerencsejátékok: mivel minden országban más-más a megengedett, az egyes honlapok döntenek, vagy a legszabadabb szabályozáshoz alkalmazkodnak vagy a legszigorúbbhoz,
  • állatok elleni erőszak: az öncélú erőszak abszolút tiltott kategória, egyes honlapok kivételt tesznek a vallási és hagyományos célú állatöléssel és az étkezési céló állatöléssel, lásd állatáldozás vallási szertartáson, disznóvágás, vadászat, horgászás, vágóhíd,
  • emberek elleni erőszak: a teljes tiltástól a teljes szabadságig minden megesik, van ahol még filmbeli bunyó is tilos, s van ahol halálos seb okozása pl. rendőrségi akció során is bemutatható.

De a legérdekesebb persze a maradék, a politikai kategória:

  • terrorizmus: alapból tiltott mindenhol a terrorizmus népszerűsítése, de erős eltérés van abban, hogy melyik szervezet számít terroristának és melyik nem,
  • politikai jellegű bűncselekmények: itt hatalmasak az eltérések, van ahol a békés zászlóégetés is tilos, s van ahol a tüntetések során tanúsított erőszak bemutatása is belefér,
  • áltudomány: van ahol kereszteshadjárat folyik minden ellen, amit áltudománynak minősítenek, máshol mndent szabad, ami nem vezet kifejezetten önromboló tevékenységhez,
  • radikalizmus: a lehető legtágabb kategória ez, van ahol mindent szabad, ami kifejezetten nem tilos, s van ahol a békés szeparatizmus is tiltott, ahogy van ahol egész szervezetek alapból tiltás alá esnek (lásd Mi Hazánk és Facebook),
  • gyólöletbeszéd: mondanom sem kell, a lehető legvitatottabb kérdés éppen ez, van ahol egyes védett csoportok elleni bármilyen kritika már ennek számít, míg máshol csak a kifejezetten sértő stílusú, lealacsonyító álláspont kifejtése tiltott.

Ami sokakat érdekel: ki az úr a házban, az állam vagy a honlap? A magyar jobbos elképzeléssel ellentétben, a nagy internetes cégek nem akarják mindenáron az emberekre erőszakolni a liberális nézeteket. Pl. a nyugaton szivárványzászlót lengető, minden ellentétes álláspontot letiltó cégek (a legaktívabbak ebben a Facebook és a Twitter) simán letilják az enyhe szivárványpártiságot is akár, ha az pl. orosz vagy kínai nyelvű – ezt hivatalosan úgy szokták magyarázni, hogy “helyi hagyományok tiszteletben tartása”.

Azt kell mondanom, két szempont van mindebben:

  • pénzügyi: ha valami nagyon árt a reklámozásnak, akkor ez mindent felülír, a Google se akar kínai pénzeket veszteni, így simán letiltja pl. a kínai vagy tibeti nyelvű tibeti szeparatizmust,
  • rossz hírnév: ha egy téma egy adott országban erősen negatív megítélés alá esik, akkor azt akkor is letiltja ott az adott cég, ha ugyanazt máshol kifejezetten támogatja.

Szóval mindezek miatt azt kell mondanom, a nagy netes cégek nem követnek tudatos befolyásolást, sokkal inkább alkalmazkodnak.

De miért nem érezhető ez a magyar nyelvű tartalmakban, merül fel a jogos kérdés? Miért van az, hogy a legaktívabb cenzoráló platformok erősen ballib irányúak: azaz a ballib tartalom jellemzően csak akkor kerül tiltás alá, ha az komoly erőszakot tartalmaz, míg az ellenkező tábor esetében a békés, civilizált ellenvélemény is szankciókat vált ki? A magyarázat egyszerűen az, hogy Magyarország túl kicsi piac, nem kezelik önállóan, hanem be van téve az általános “Európa” kategóriába, ahol a nyugati liberális fősodorhoz alkalmazkodás van előírva. Míg mondjuk Oroszország már nagy piac, külön szabályokkal. Kína pedig még nagyobb. Ez az oka annak, hogy ugyanaz a szöveg magyarul leírva tiltást eredményez, míg oroszul engedélyezettnek számít.