Az újbalosokról

By | 2018-08-09

Sokban szimpatizálok az újbaloldallal.

Az mindenképpen hatalmas eredmény, hogy sikerült hátat fordítaniuk sok esetben a hagyományos, liberálissá züllött baloldalnak. A gond az, hogy ez a hátat fordítás nem elég határozott, ezért sokszor nem tűnik hitelesnek.

Magyarországon az újbalosok persze marginális csoport. Szavakban persze vannak ilyenek. Ezek nagy része eleve álbaloldali színliberális, mondjuk talán erre a legjobb példa Jámbor András megmondóember és köre, gyakorlatilag a Kettős Mérce szerkesztósége – náluk baloldali érvek csak akkor merülnek fel, ha éppen így lehet a legjobban orbánozni, de a ballibekkel szemben összefogás van minden szinten. Gyakorlatilag TGM is ide sorolható, bár ő legalább őszinte, a Kettős Mércéhez képest. Aztán vannak olyanok is, akik valójában kommunisták, csak magukat ma már újbalosoknak is nevezik, pl. az Eszmélet köre vagy az Új Egyenlőség (vannak más, még kisebb csopotok is). Ez a két társaság mérföldekkel áll a Kettős Mérce féle majmok felett, ezt el kell ismerni mindenképpen. De így is indokolt velük az óvatosság: az Eszmélet képtelen bármilyen kritikára a ténylegesen létezet kommunista államokkal szemben, a nyilvánvaló bűnöket is igyekeznek eltussolni, az Új Egyenlőség pedig masszívan kultúrliberális. Amiben viszont rendkívül hasznosak: mindkét csoport határozottan rámutat, hogy a ballibek nem baloldaliak.

A másik gond, hogy – mint ezt az előbb jeleztem – ezek a mozgalmak szinte mindig ultraliberálisak a kulturális tengelyen, ebben sokszor felülmúlva a hagyományos baloldalt is. Ez pedig a nagytőkéhez köti őket. A gazdaságpolitikailag antiliberális, kulturálisan liberális újbal bizony kőkeményen segíti a gazdaságpolitikailag liberális, kulturálisan liberális erőket. Erről szól a nagytőke és progresszió összefonódása. Ezt szokták – tévesen – a fideszesek kultúrmarxizmusnak nevezni.

Szóval összegezve: míg a hagyományos baloldal abban falaz a nagytőkének, hogy teljesen átállt a tőke oldalára a tőke és a munka harcában, addig az újbalosok abban falaznak a nagytőkének, hogy azt kulturálisan legitimálják.

Mára a nagytőke és a progresszió összefonódott. A legnagyobb kizsákmányolók a progresszió élén állnak. Lásd, Amerikában a nagytőke homoklobbizmus, a bangladesi telephelyén meg extraprofit a gyerekmunkásokkal.

Szóval értékelem a újbalosok szerepét a liberális gazdaságfilozófia rombolásában, de távolságot tartok tőlük mégis a kulturális liberalizmusuk miatt. Kicsit úgy vagyok velük, mint az újjobbal, mely – helyesen – elveti a nacionalizmust, de valamiféle bizarr középkorpárti alapon, s parttalan miszticizmusba téved a racionalitás szintén helyes elutasítása okán.

A populizmus mégis valami más, nem azonosítható egyikkel se.