Bolgár-magyar akcentus

By | 2016-08-10

Hosszú idő óta van kapcsolatom bolgárul beszélő magyar anyanyelvűekkel és magyarul beszélő bolgár anyanyelvűekkel. Terveztem sok idő óta a két akcentus jellemzőinek rövid felsorolását. Íme tehát!

Természetesen  a mássalhangzókat illetően a legkisebbek a problémák.

A sztenterd bolgárban hiányoznak a magyar palatális zárhangok – gy, ny, ty -, viszont ezek a hangok előfordulnak allofónként egy sor bolgár nyelvjárásban bizonyos magánhangzók előtt.  Emiatt ezek a hangok könnyedén kiejthetők a legtöbb bolgár számára. Gondot akkor szoktak okozni, ha ezek a hangok szó végén vagy mássalhangzó előtt állnak, ez esetben a közepes szintű nyelvbeszélők gy, ny, ty helyett d+j, n+j, t+j hangkapcsolatot mondanak.

Ugyannek a fordítottja is gond lehet. A magyarok hajlamosak a bolgár д, т, н + я, ьо, ю (d. n, t + ja, jo, ju) kapcsolatokat magyar gy, ny, ty alakban mondani, sőt esetenként i előtt is. ez a sztenterd bolgárban hibás, bár egyes nyelvjárásokban előfordul, míg i előtt valóban csak pár nyelvjárásban létezik. A magyar ejtés bolgár fülnek nyelvjáriasnak, esetleg “oroszosnak” tűnik. Természetesen a sztenderd bolgár ejtés elsajátítása nem probléma a magyarok számára, hiszen a hibás “sztotyinka” helyett minden magyar képes “sztotinka” változatot ejteni.

A szóvégi obsztruens zöngés mássalhangzók a bolgárban zöngétlenednek, így a bolgárok számára nagyon furcsa, hogy a magyarban ez nem így van. A közepes szintű nyelvbeszélők jellemzően – helytelenül – zöngétlenítik a magyar szóvégi zöngés mássalhangzókat. Ugyanez az oka a magyarok akcentusának is a bolgárban. A magyarban a szóvégi zöngés mássalhangzók nem zöngétlenednek, így a magyarok számára nagyon furcsa, hogy a bolgárban ez történik. Így a magyarok számára külön feladat megtanulni, hogy a bolgár szavak végén nem lehetnek obsztruens zöngés mássalhangzók. s azokat helyettesíteni kell az illető hangok zöngétlen párját. Két példa: a magyar “Balázs” név bolgár fül számára természetellenes, hogy a végső zs nem s-nek ejtődik, ilyen a bolgárban nem lehetséges, a bolgár nyelvtanulónak külön meg kell tanulnia, hogy ez a “zs” nem lesz “s”. Ugyanez fordítva: a bolgár vezetéknevek kb. 85 %-a -ов/-ев (-ov/-ev) végződásű, az utolsó “v” bolgárul mindig “f”, ezt a magyaroknak külön meg kell tanulniuk.

További két mássalhagzó van, mely gondot szokott okozni: a h és az l.

A magyar “h” hang valójában 4 különböző hang lehet:

  • posztpalatális réshang, ha szótag végén, mély magánhangzó után áll,
  • proveláris réshang, szótag végén, magas magánhangzó után áll,
  • magánhangzók között: zöngés gége-közelítőhang
  • s minden más esetben pedig: zöngétlen gégehang közelítáhang.

E négy közül a második egyezik a bolgár х (h) hanggal, a bolgárok jellemzően ezt ejtik minden más esetben is. Mivel azonban a magyar nyelvben a négyféle h nem önálló fonéma, a magyar fül ezt az akcentust jellemzően nem érzékeli, azt nem tekinti durva eltérésnek. Fordítva a helyzet ugyanez. A bolgár h mindig proveláris réshang, lehet zöngétlen és nagyon ritkán zöngés. A hibás magyar ejtés nem feltűnő, esetleg akkor tűnik furcsának, ha a hang a szó elején áll, ez esetben a magyar gégehang ejtés a bolgár fül számára kissé furcsa, de ismétlem: nem tűnik durva eltérésnek.

A legproblémásabb mássalhangzó a l! A magyar l minden esetben – kivéve gy, ny, ty előtt – alveoláris oldalhang. Ilyen hang a bolgárban nem létezik. A “normál” bolgár л (l) hátrább ejtett, mint a magyar, s bár a két ejtés egymáshoz közeli, a bolgár fül ezeket egyértelműen megkülönbözteti. Ha egy bolgár parodizálni akarná a magyar akcentust, biztosan éppen az l hibás ejtése lenne az első ötlete. A bolgár л (l) hangnak létezik egy palatális oldalhang allofónja is egyes nyelvjárásokban, a bolgár fül – tévesen – ezzel a hanggal azonosítja a magyar ejtést.

A bolgárok egy része a bolgár л (l) hangot a sztenterd ejtéstől eltárően veláris közelítőhangként ejti, ez különösen a fiatalabbak között terjedt el. Azonban ez is teljesen hiányzik a magyarból.

Az eredmény: a bolgárok jellemzően képesek a helyes magyar l-ejtésre, s ha helytelenül is ejtik az, ez a magyar fül számára nem tűnik durva eltérésnek, kivéve ha egy bolgár veláris közelítőhangként próbálja ejteni a magyar l-t. Fordítva viszont a hibás magyar ejtés maximálisan sérti a bolgár fült.

Tapasztalatom: a bolgár л (l) ejtése a legnehezebb az összes bolgár mássalhangzó közül a magyarok számára. S a legtöbb magyar sosem sajátítja el ennek a hangnak a helyes ejtését.

Térjünk át a magánhangzókra! A legnagyobb problémák itt vannak.A két nyelv magánhangzó-rendszere között kevés a közös elem. Lássuk először az általános problémákat:

  • a magyarban  a hangsúly rögzített, a bolgárban bármelyik szótagon lehet: hozzáteszem, ez mindkét nyelv anyanyelvi beszélői számára viszonylag gyorsan elsajátítható (a pontosság kedvéért: a magyar hangsúly is lehet máshol, ez megesik kérdő mondatokban, ill. hosszabb szavakban lehet két hangsúly is),
  • a magyarban a hangsúlytalan szótagok ugyanúgy ejtendők, mint a hangsúlyosok,  a hangsúly csupán egy kis pluszt ad, ezzel szemben a bolgárban a legtöbb magánhangzó ejtése eltérő hangsúly alatt és hangsúlytalan helyzetben: a bolgárok számára a magyar beszéd “mekegés”, nagyon nehéz megtanulniuk, hogy a hangsúlytalan magánhangzók ejtése azonos a hangsúlyosokéval, a bolgár beszéd pedig a magyarok számára időnként “elharapós”, nagyon nehéz megtanulniuk, hogy a bolgár hangsúlytalan szótagok mások, mint a hangsúlyosak, hozzáteszem, hogy itt a magyarok dolga a nehezebb, a bolgárok haladó szinten képesek a magyar “mekegés” elsajátítására,
  • a magyarban vannak rövid és hosszú magánhangzók, a bolgárban minden magánhangzó rövid, kivéve hangsúlyos helyzetben, amikor enyhén hosszabb az ejtés, de akkor sem olyan hosszú, mint egy magyar hosszú magánhangzó: a bolgárok számára abszurd jelenség, hogy egy hangsúlytalan magánhangzó hosszú lehet és egy hangsúlyos magánhangzó pedig rövid lehet, márpedig mindkét eset nagyon gyakori a magyarban, a magyarok helyzete ebben az esetben könnyebb, a magyarok hibája jellemzően csak az, hogy a bolgár hangsúlyos magánhangzókat túl hosszan ejtik.

Lássuk most magukat a hangokat. A sztenderd magyarban 14 magánhangzó van, míg a sztenderd bolgárban 6 magánhangzó lehet hangsúlyos helyzetben, melyek közül csak 2 fordulhat el hangsúlytalan helyzetben is, a többi 4-ből hangúlytalan helyzetben 2 magánhangzó lesz.

A 14 magyar magánhangzó: a , á, e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű.

A hosszú magánhangzók alapból nehezek a bolgárok számára, különösen azok a hosszú magánhangzók, melyek nem a szó első szótagjában állnak: ez teljesen természetellenes a bolgár nyelv számára. Alapból a hosszúság is gond, a bolgár magánhangzók hosszabbak hangsúly alatt, de nem olyan hosszúak, mint a magyar hosszú magánhangzók.

A rövid magyar magánghangzók közül nem gond a bolgárok számára az i. Emellett kisebb gondot okoz csak az e, az o, és az u. A bolgárok az e hangot kicsit zártabban ejtik, de az eltérés nem jelentős. Az o és az u esetében a bolgárok ejtése tökéletes, ha ezek a hangok a szó elején állnak, más esetben azonban hajlamosan a két hangot egyformán ejteni, a magyar füllel valamiféle o és u közti hangot mondva.

Legnagyobb gondot az a, az ö, és az ü jelenti a bolgárok számára. Mindegyik teljesen hiányzik  a bolgárből, hozzá közeli hang sincs. Kevés bolgár képes az a helyes ejtését elsajátítani, helyette jellemzően egy a és o közti hangot ejtenek. Az ö és az ü elsajátítása már könnyebben megy, de itt jellemzően a legtöbb bolgár keveri ezt a két hangot.

Ami a magyarokat illeti a bolgár magánhangzókat illetően, a dolog szintén erősen problémás. A legnagyobb gondot a magyarban ismeretlen magánhangzó-redukció jelenti: a 6 bolgár magánhangzó – а, е, и, о, у, ъ – közül a sztendert nyelvben 4 másképp ejtendő, ha hangsúlytalan szótagban áll: az а és az ъ /ɐ/-ra redukálódik, míg az о és az у pedig /ʊ/-ra. A magyaroknak külön meg kell tanulniuk ezt – jellemzően  alegtöbb magyar képtelen ezt hibátlanul elsajátítani, így a magyar nem-redukció a bolgár fül számára vicces géphangnak tűnik.

A bolgár a a magyarban hiányzik fonémaként, de nem gond elsátítása, hiszen allofónként előfordul a magyarban is. Csak azt nem tudja elsajátítani, aki nagyon nem akarja.  A bolgár е már nehezebb a magyarok számára, ez a röviden ejtett magyar é és a magyar e közé esik. A legnehezebb természetesen a bolgár ъ, ezt a magyar igyekeznek ö-vel helyettesíteni, pedig a két hangnak egymáshoz nagyon kevés köze van. Az ъ ejtése magyar hangokkal kb. ez: magyar ö hang, de hátrébb ejtve, s ajakkerekítés nélkül, vagy magyar röviden ejtett é, de egészen hátul ejtve.

  • ZorróAszter

    nyelvjárÁSiasnak :o)

    • ZorróAszter

      Egyébként csak azért vigyorgok, mert régebben vitatkoztunk, vannak-e nehéz nyelvek. És én azt mondtam akkor, hogy a magyarban vannak olyan nyelvi szerkezetek, amibe még echte magyarok is belezavarodnak. Akik meg tanulták és ugyan felsőfokon beszélik, bele se mernek vágni. Inkább kikerülgetik.

      Nemlékszem milyen példákat hoztam akkor, de figyelmébe ajánlom például az “ellehetetlenítésükkel” kifejezést.

      • maxval bircaman

        Objektíve nehéz és könnyű nyelv nincs. Írásrendszerben van.

        A magyar ragozó nyelv, az összes ragozó nyelvre jellemző az ilyesmi, mint a példa.

        • ZorróAszter

          Ezt már végigjátszottuk egyszer. Maga hajtogatja a még liberális korában betanult versikét.

          Pedig hát azóta ugye sokszor váltott :o)

          • maxval bircaman

            Ez nem politikai kérdés, hanem tudományos.

            • ZorróAszter

              Nem. Ez a liberális nyelvészet politikailag korrekt versikéje, amit Ön még liberális korában tanult be.

              Ilyen például az is, hogy minden helyes nyelvtanilag, amit az adott anyanyelvű egyed mond.

              • maxval bircaman

                Van preskriptívista és deskriptívista nyelvészet, liberális nem létezik.

                • ZorróAszter

                  Amikor maga még liberális volt, meg amikor majd kb. öt év múlva újra liberális lesz, akkor van illetve lesz liberális nyelvészet.

                  Közben viszont – nehéz a szélkakas élete – nem tud az élet minden területén véleményt változtatni, mert az elhatalmasodó tébolyhoz vezetne, ezért mindig lebukik a korábban betanult versikéivel.

                  Például az is egy liberális nyelvészeti megoldás, hogy kitalál szavakat és azok mögé bújik mint magától értetődő sarkigazságok mögé.

                  Például honnan vette ezt a kifejezést, hogy “deskriptívista nyelvészet”?

                  Maga találta ki vagy szerepel a szakirodalomban?

                  • maxval bircaman

                    Nincs kapcsolat politikai és nyelvészeti nézeteim között.

                    • ZorróAszter

                      Most tényleg nincs. Erre a hibára hívtam fel a szíves figyelmét.

                      De nem baj. Öt év múlva nem lesz probléma. Azt meg már féllábon is kibírja.

                      :o)

  • Érdekes cikk. Szerinted egy magyar anyanyelvűnek nehezebb megtanulnia hibátlanul a bolgárt, vagy egy bolgárnak a magyart?

    • maxval bircaman

      Magas szinten ugyanaz. Középszinten szintén. Alapszinten a boigárt könnyebb egy magyarnak, mint fordítva.