Bulgária vallási térképe

By | 2019-11-02

Érdemes ezt összevetni a nemzetiségi térképpel.

Fő térkép, színek:

fő térkép
  • piros: ortodox abszolút többség,
  • zöld: muszlim abszolút többség,
  • fehér K betűvel: katolikus többség,
  • fehér: nincs többség.

Részletes térkép, színek:

részletes térkép
  • ortodox többség:
    • piros: 90 % feletti ortodox többség,
    • narancs: 80-90 %-os ortodox többség,
    • sárga: 70-80 %-os ortodox többség,
    • lila: 60-70 %-os feletti ortodox többség,
    • barna: 50-60 %-os feletti ortodox többség;
  • muszlim többség:
    • sötétzöld: 90 % feletti muszlim többség,
    • világoszöld: 80-90 %-os muszlim többség,
    • kékeszöld: 70-80 %-os muszlim többség,
    • sötétkék: 60-70 %-os feletti muszlim többség,
    • világoskék: 50-60 %-os feletti muszlim többség;
  • katolikus többség: fehér K betűvel;
  • nincs többség: fehér.

Pár magyarázat az értelmezéshez.

Bulgária északnyugati részén gyakorlatilag nincs számottevő török lakosság, Lom járás az első kelet felé haladva, ahol van 10 %-nyi török. Majd Pleven megye keleti részen jelennek meg a törökök számottevő kisebbségkent. Így a muszlimok száma is e eszerint alakul. Itt ugyanis nincs más olyan kisebbség, mely hagyományosan muszlim.

Bulgária északnyugati részén a nem bolgár lakosság szinte teljes egészében cigány, márpedig a bulgáriai cigányok sajátossága, hogy alkalmazkodnak környezetük vallásához, így megoszlanak “bolgár cigányokra” és “török cigányokra”, mindkét csoport erősen vallásos, az előbbiek ortodox keresztények, az utóbbiak szunnita muszlimok, egymást nagyon nem szívlelik, s még kinézetre is mások. A legkönnyebben a nőket lehet megkülönböztetni: muszlim cigány sose vesz fel szoknyát, keresztény cigány nő meg nadrágot, továbbá a keresztény cigány nők csak idősebb korban hordanak fejkendőt. Ezen csak a cicanadrág – leggings – megjelenése tört rést, melyet persze viselnek a fiatal cigány nők is, a nagyvárosokban, de az idősebb nemzedék kifejezetten rossz szemel néz erre a szerintük “muszlim” ruhadarabra, túlságosan hasonlít számukra salvar nevű (törökül: şalvar) hagyományos muszlim széles, buggyos nadrághoz. Vicces de még az útszéli, legolcsóbb prostutiáltaknál – akik Bulgáriában 99 %-ban cigányok – is látható a vallás a ruha alapján.

pedig van eltérés (divatmodellek)

(Nem bírtam tartózkodni a személyeskedéstől, szóval egy ötágú sárga csilaggal jelöltem meg apai vonalon őseim szülőhazáját, látható: teljesen bolgár és keresztény vidék.)

Északkelet-Bulgáriában nyugatról keletre haladva már megjelenik az első muszlim többségű járás, Rusze megyében. A bulgáriai török kisebbség két fő gócpontja: Északkelet-Bulgária és a Dél-Bulgáriában a görög határszakasz keleti része.

Plovdiv megyében Rakovszki járás az egyetlen Bulgáriában, ahol a többségi vallás a katolicizmus. Mindenhol máshol a katolikusok aránya 0-2 % közti, kivéve még 8 járást, ahol 2 % feletti, de ott is kisebbségben (ezek közül 3-ban 10 % feletti a katolikusok aránya). Egyébként egész Bulgáriában a katolikusok aránya alig 1 % (pontos számmal: 0,96 %), ami kisebb a protestánsok arányánál (1,26 %), de míg a protestánsok mindenhol jelen vannak, a katolicizmusnak vannak hagyományos régiói.

Délkeleten van az egyetlen bolgár megye, Kardzsali, melynek minden járása muszlim többségű. A mai délkelet-Bulgária déli sávja csak a balkáni háború (1912-1913) eredményeképpen lett csatolva Bulgáriához, akkor már, különösen keleten, nagymértékű török többséggel.

Ide tartozó fontos infó a bolgár-görög-török határ változásairól: piros: Bulgária, zöld: Törökország, sötétkék: Görögország, sárga: Szerbia.

1886: Kelet-Rumélia Bulgária általi annektálása (Bulgária egyesülése) után
1913: a balkáni háborúk után
1919: az I. vh. után (ez azonos a mai határokkal, leszámítva azt, hogy a Szerbiának jelölt rész nagyobb része ma Észak-Macedónia)

Furcsának tűnhet a bolgár történelmet nem ismerőnek, hogy miért pont a török határ mentén nincs török és ezzel együttjáróan muszlim többség. A megyarázat: a balkáni háborúk és az első világháború során és után a török és görög fennhatóságú területekről tömegesen menekültek el a bolgárok (részben elüldözték őket), s ez a tömeg a legtöbb esetben a legközelebbi bolgár fennhatóságú területen telepedett le. Pl. miután Bulgária elveszti az I. vh. után Égei-tengeri partvidékét, a terület bolgár lakossága szinte teljes létszámban kénytelen áttelepülni, gyakorlatilag görög fegyveresek elűznek mindenkit, aki nem tűnik görögnek, s legnagyobb részük Burgasz megye délkeleti részében kap a bolgár államtól lakhelyet, ezt a bolgár állam annak idején úgy oldotta meg, hogy a régió minden görög lakosát kollektív büntetésként kiutasította az országból, fegyveresen elkísérve őket a görög határig, egyedül a bolgár házastárssal rendelkező görög nők maradhattak. A helyzet tragikomikuma, hogy a jellemzően hegyi pásztorkodáshoz értő lakosság hirtelen megkapta az elsősorban halászatból élő lakosság tualajdonát, s így hirtelen gyorsan meg kellett tanulni egy teljesen új szakmát. (Valószínűleg a görög halászok is nehezen szoktak bele a pásztorkodásba.) Így van az a mai helyzet, hogy a bolgár-török határ bolgár oldala etnikailag bolgárabb, mint a kicsit északabbra fekvő részek.

Délnyugaton található a nem török, de muszlim régió, ez Szmoljan megye legnagyobb része, s a vele határos Pazardzsik megye két járása. Itt lakosság többsége muszlim bolgár, gúnynévvel “pomák” (ami a “mohamedanizált” rövidítése), de maguk a pomákok ezt nem tekintik ma már gúnynévnek. A modern bolgár nacionalizmus minden igyekezete ellenére az átlag bolgár nem tekinti bolgárnak a pomákokat, a XIX. sz. vége előtt egyenesen törököknek tekintette a bolgár átlagember a muszlim bolgárokat. A pomákok azok utódai, akik az 500 éves török uralom alatt kényszerből vagy önként felvették az iszlám vallást, de nem vették fel a török nyelvet.

Közben rájöttem, a térképem feliratok nélkül csak azoknak értelmes, akik ismerik valemennyire az országot, így segítségnek íme egy térkép, rajta a 15 legnagyobb várossal, valamint a cikkben említett Lom várossal. Továbbá jelöltem a két külön említett megyét: sárgával Szmoljan megyét, naranccsal Kardzsali megyét. Ahol a várost akartam jelölni, ott nem magát a várost jelölöm, hanem a járást, melynek része az adott város (minden esetben ez a járás székhelye is egyébként).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.