Category Archives: alkotás

35

Ez most egy személyes megemlékezés, meg egy szerelmeslevél féle. Tegnap családi ünnepünk volt. 35 éves ismerjük egymást a feleségemmel. Ennek története úgy kezdődött, hogy 1985. szeptember 2-án elmentem a Havannai Egyetem Művészeti és Bölcsészeti Karának épületébe beiratkozni az első évfolyamra. A folyamat vége áthúzódott délutánra: sorba kellett állnom több száz emberrel együtt a könyvtár előtt, ahol egy darab… Read More »

Mozi

Korábban néha megesett, hogy hetente 4-5 alkalommal mentem moziba. De a legrosszabb esetben is mentem moziba heti 2 alkalommal. Továbbá rengeteg filmet néztem tévében. A változás 2007 körül állt be. Immár szinte minden letölthető a netről. Az utóbbi 13 évben összesen kevesebb mint 10-szer jártam moziban, s mondjuk összesen láttam talán 20 filmet tévében. Amit így elkerülök az… Read More »

Facebook

30 napig nem tudtuk frissíteni Facebook-oldalunkat tiltás miatt. Ráadásul most a Facebook bekeményített: immár nemcsak engem mint magánszemélyt tiltanak le, hanem velem együtt minden olyan személyt is, aki admin jogosultsággal rendelkezik a profilon. Szóval aki nem iratkozott fel médiánk közvetlen követésére, csak a Facebookon néz minket, annak javasoljuk a következő 3 közösségi elérhetőségünket is, ezeken minden új cikk… Read More »

Alföldi Puzsér

Puzsér bátran kimondja a ballibaizmus egyik apostoláról, hogy kamu. S teljesen igaza is van, az igazi művész a művészetén keresztül politizál, s nem helyette. Az nem művészet, hogy jelszavakat ordítok színpadról. Ahogy az nem irodalom, amikor az író jelszavakat sorol művében. Az igazi író lehet politikailag motivált, ebben az esetben érezteti mondanivalóját, arra rávezeti az olvasót. Két példa… Read More »

Nemparódia álparódia

Kifejezetten vártam Will Ferrell filmjét az Eurovízióról. Nekem Ferrell szimpatikus, nemcsak mert velem egyidős, hanem mert jó színész. Persze nem kiváló színész, gyakorlatilag mindig egyetlen szerepet játszik, de azt elég jól csinálja. A film azonban teljes csőd. Még a legkisebb mértékben sem parodizálja az Eurovíziós Dalfesztivált. S itt nem is számítottam arra, hogy ezt politikusan tegye, pl. utaljon… Read More »

A liberális-progresszív filmcenzúra

Sokszor írtam már Kubáról, ahová 12 évesen kerültem ki, s pár nappal 19 éves születésnapom után távoztam, összesen valamivel több mint 6 évet élve le ott. (Közben minden nyarat Magyarországon töltöttem.) A mostani liberális-progresszív kultúracenzúra módszere Kubában már akkor, a 80-as években megvolt. Innen jutott eszembe Kuba. A hagyományos szovjet és Kádár-kori magyar cenzúra módszere az volt, hogy… Read More »

A legnagyobb ünnep

Minden kultúrában van valamilyen ünnep, mely a legfontosabb egy ember életében. Magyarországon ez talán a házasság. A házasság számít a legsordöntőbbnek, hagyományosan nagyobb ünnepléssel jár, mint a gyerekszületés, a diplomázás. S a mostani házasodás elleni hullám még csak növeli is a házasság jelentőségét. Indiában a magyarhoz hasonló a helyzet, a házasság mindent visz. A szegény családok évekig gyűjtenek… Read More »

Raszputyin

Nem az ember, hanem a dal a Boney M. együttestől. Amikor a magyar cenzúra nagyot bukott. A Boney M. együttes a 70-es és 80-as évek második legnépszerűbbje volt a könnyúzenei kategóriában, azon belül is a diszkó-pop stílusban. A Boney M. egyébként egy német együttes volt, Németországban szerveződtek meg, de mind az eredeti 4 tagjuk karibi volt, majd a… Read More »

A Tanú Bulgáriában

Ez a film – A Tanút – a bolgárnál jóval engedékenyebb magyar komunista viszonyok között se volt bemutatható sokáig: csak 1979-ben engedélyezte a filmcenzúra a bemutatását, pedig a film 1969-es. Persze a bolgár kommunista filmművészetben – különösebb az enyhébb Zsivkov-korban – is már lehetett egyfajta rendszerkritikai hang, de semmiképpen se így ilyen direkten szóló típus. Először a peresztrojka… Read More »

Találkozásom a Szent Jobbbal

Sokáig gondolkodtam, megírjam-e ezt a gyerekkori történetet. Ugyanis szentségtörésnek tűnhet, gyalázkodónak. Pedig minden szava igaz. A budapesti V. kerületi Szent István Általános Iskolába jártam 1973-1980 között, akkoriban persz a hivatalos neve nem “Szent István”, hanem “I. István” volt, ez a Kádár kor virágzó szakasza volt, amikor a hatalom nem igazán “szenteskedett”. Az iskola most nem az eredeti helyén… Read More »