Category Archives: filozófia

Elméletek a tudatról

5 fő modern, materialista elmélet létezik a témáról, ezek rövid összefoglalása. Annak mentén vannak az egyes elméletek, hogy ha materialisták vagyunk, azaz a világ anyagi, akkor mivel magyarázható a tudat, melyet nyilvánvalóan nem anyagi jelenségként élünk meg. Eliminatívizmus (reduktív fizikalizmus): a tudat csupán mellékterméke az agy működésének, a valóságban nem létezik tudat. Következmény: a fizikailag nem leírható tudatállapotok szimplán tévesek.… Read More »

A kereszténység védelme

II. sz. végi írás a kereszténység védelmében, eredeti címe Apologeticus pro Christianis, szerző: Quintus Septimius Florens Tertullianus (155-240). Különösen érdekes, mert a kereszténység még nem volt államvallás, s az egyik keresztényüldözés idején keletkezett a mű, amikor már a Római Birodalom lakosságának nagy része keresztény volt. Az írás a pogány rómaikhoz szól. Az első kérdés: hogyan lehet az ismeretlent… Read More »

Hérakleitosz

Hérakletosztól egy mű se maradt fenn, minden mondása idézet mások, későbbi szerzők műveiből. Ezek egy része nehezen érthető, vitás. Alapvetően egy elitista, a tömegembert megvető személyiség rajzolódik ki, aki elveti a demokráciát, az a hülyék uralmának tekinti, s legszívesebben felakasztaná az átlagembereket, akik annyira buták, hogy gondolkodni, se megérteni a dolgokat képtelenek, életüket valamiféle éber álomban élik le,… Read More »

Misztikus teológia

Pszeudo-Dionüsziosz avagy Ál-Areopagita Dénes műve. A többségi vélemény szerint ez egy ismeretlen V. századi görög szerző, a kisebbségi vélemény szerint pedig a Bibliában is szereplő I. századi, pogányból kereszténnyé lett filozófus, akinek írása 400 éven keresztül titokban maradt. (Lásd: “Néhányan azért csatlakoztak hozzá, köztük Areopagita Dénes” – ApCsel 17:34.) Az isteni homály titkait fel tudjuk fedni, ha elhagyunk… Read More »

A magyarellenesség, sőt a bármilyenellenesség gyökere

Augustin Cochin ultrakonzervatív francia történész (1876-1916) Les sociétés de pensée et la démocratie – Etudes d’histoire révolutionnaire című művében a 1789-es francia forradalmat revizionista módon közelíti meg. Szerinte a forradalom oka nem gazdasági vagy politikai. A forradalom ugyanis csaj a modern kor jellemzője. Jellemzője: az univerzalitás, a váratlanság, s a terror vagy a háború. 1789 valódi oka a magát… Read More »

Bűnbak

Filozófiai tematikájú sorozatomat időben nem folytatom. Az idővonal véget ért a korai keresztény filozófiai végével. Ennek oka, csak arról írok, amit olvastam személyesen is. Az időben következő kor immár hatalmas. Viszont, mint ezt már megtettem a liberalizmus kapcsán – lásd itt és itt -, ismertetni fogok műveket, melyek szerintem alapvetőek a világ megértéséhez. * Most René Girard (1923-2015) francia… Read More »

Korai keresztény filozófia III.

A későbbi időszak. Folytatás az előző cikkből. Kihagytam Aurelius Augustinust (Ágostont) a korábbi cikkből. Miért? Mert őt úgyis mindenki ismeri, hiszen a nyugati kereszténység máig legfőbb alakja. Akit érdekel a tanítása részleteiben az száz helyen olvashat róla. Meghatározó személyiség mindenképpen, keleten is elfogadják, de messze nem számít ott alapvetőnek a tanításának bizonyos része. Én 2 dologban látok nála… Read More »

Korai keresztény filozófia II.

A IV. és az V. század. Folytatás az előző részből. A kappadókiaiak (a mai Törökországban). A 3 testvér: Baszileiosz (Vaszileosz) (329-379) (a magyar egyházi irodalomban: Nagy Vazul), Grégoriosz (Grigoriosz)  (335-395) (a magyar egyházi irodalomban: Nüsszai Gergely) , Makrina (330-379), s barátjuk Grégoriosz (Grigoriosz)  (329-390) (a magyar egyházi irodalomban: Nazianzi Gergely). Folytatják azt a hagyományt, hogy a racionális tudás segíti a hitet. Viszont nem… Read More »

Korai keresztény filozófia I.

A téma a legtöbb könyvben erősen nyugatcentrikusan van feldolgozva, ha egyáltalán fel van dolgozva. Sokak szerint a téma ugyanis nem filozófiai, hanem teológiai. (Birtokomban van 4 magyar filozófiatörténeti mű, közülük 1 szentel komoly figyelmet a kérdésnek.) Most kísérletet fogok tenni röviden összefoglalni azt, amit vélek e témáről. Bár valóban a korai keresztény filozófia értelmezhetetlen a teológia nélkül, a… Read More »

Platonizmus később

Három időszakot szoktak megkülönböztetni, de talán jobb lenne 4-ről beszélni. A korai időszak magával Platónnal kezdődik, s az i. e. I. sz. elején ér véget. Ez azonban felosztható az eredeti és a szkeptikus időszakra. A szkeptikus időszak e korai időszak utolsó kb. másfél százada volt. A középső időszak a szkepticizmus elvetésével kezdődött és tartott az i. sz. III.… Read More »

A későbbi ókori filozófia

A korai filozófiáról volt szó már. A későit a koraitól Szókratész, Platón és Arisztotelész választják el. Platónt és Arisztotelészt nem lehet nem tágyalni külön, mert fontosságuk összemérhetetlen mindenki máséval, Szókratész pedig elválaszthatatlan Platóntól. A szofizmust nem említettem külön sehol, ennek oka, hogy erről az áramlatról bőven szó esik Platón műveiben, Platón egyik kedvenc témája a szofizmus kritikája volt.… Read More »

Arisztotelész – egyéb művek

Összefoglalás az Arisztotelész-művekről. Vannak olyan művek, melyeket a középkorban még Arisztotelész műveinek tulajdonítottak, de később a kritika inkább Arisztotelész kései követői által írott műveknek azonosított. Arisztotelész műveinek felosztása téma szerint: logikai, természettudományos, metafizikai, politikai-etikai, irodalmi művek. A természettudományos művekkel nem foglalkoztam jellemzően, kivéve a következőket, mindkét mű hitelesnek számít: Fizika – I., II., A lélekről. A természettudományos művek teljes listája:… Read More »