Category Archives: filozófia

Smaragdtábla

A Smaragdtábla legrégebbi igazolt verziója egy i. sz. VI. századi arab nyelvű irat, de a hagyomány szerint az eredeti egy i. e. VI. századi görög irat. Hamvas Béla fordításában: Való, hazugság nélkül, biztos és igaz. Ami fenn van, ugyanaz, mint ami lenn van, és ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn van, így érted meg az egy varázslatát.… Read More »

A rosszról

Aquinói Szent Tamás – Thomas Aquinas – (1225-1274) olasz teológus és filozófus. Gyakorlatilag kimondható: a katolicizmus első számú teológusa. A mű címe: A rosszról. A rossz, bár absztrakt értelemben hiányosság, konkrét megjelenésében dolog. Hiszen meglét és hiányosság között nincs átmenet, továbbá ími valaha volt, az nem szűnik meg teljesen, valamint minden ami képes rombolni, az dolog. Az ellentmondás… Read More »

A létező és az egy

Giovanni Pico della Mirandola (1463-1494) műve. A mű célja Platón és Arisztotelész ellentéteinek egyeztetése. Arisztotelész számára az egy és a létező ugyanaz. az újplatónikusok számára az egy a korábbi, Isten is Egy számukra. nem Létező. Azt mondják: a kettőnek más-más az ellentéte: az egynek a sok, a létezésnek viszont a nemlétezés. A szerző szerint azonban Platón azonosnak tekintette… Read More »

Oxfordi előadások

Duns Scotus (1266-1308) skót teológus, filozófus műve. A létező mielőtt részekre osztódna létezik mint osztatlan létező, ez megvan mind Istenben (végtelenül), mind a teremtményekbem (végesen). Vannak olyan jellemzők, melyek minden létezőre igazak és olyanok, melyek párt alkotva. csak a pár egyik tagjára lehet érvényes. Mindkettő azonban léten felüli. S van olyan is, ami egyik se, ez is lehet… Read More »

Lelki szegények

Eckhart mester (1260-1328) műve. A nyugati miszticizmus egyik legnagyobb képviselője. Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyország. Mit jelent ez? Szegénység kétféle van: külső, mely dicséretes, ha valaki Jézus iránti szeretetből vállalja, belső, erről van szó az idézetben. Ki az igazán szegény ember: aki nem akar semmit, aki nem is tud semmit, akinek nincs is semmije. Aki… Read More »

1277

Étienne Tempier (1210-1279) műve. Az averroizmus tanainak elítélése. Címe: Az 1277-es párizsi elítélő határozatok. Az averroizmus Ibn Rusd (latinul: Averroës) arab arisztotelánus filozófus tanítása. Lényege: kétféle igazság létezik, hitbéli és filozófiai, a világ örökkévaló, az emberi lélek 2 részből áll: múlandó egyedi részből és közös, örök isteni részből, nincs feltámadás. Két fő képviselőjének elemeztem egyes írásait: Sigerus de… Read More »

Párbeszéd

Az olasz Anselmus (Anselmo) számít a skolaszti(ci)zmus egyik megalapítójának. Ezt a művét mindenki ismeri, pontosabban az abban kifejtett, később ontológiai istenérvnek nevezett kifejtést mindenképpen. A mű 1075-ben keletkezett. Kiegészítve annak folytatásával (Responsio). Érdemes a szokásosnál részletesebben megnézni ezt a kifejtést, mert ezzel elkerülhető a legtöbb téves cáfolat elismerése. A cél: olyan érv biztosítása, mely nagyrészben képes tisztán racionális… Read More »

A Szó megtestesülése

Az olasz Anselmus (Anselmo) számít a skolaszti(ci)zmus egyik megalapítójának. Az írás fő témája vita Roscellinusszal. Aki tagadta a lényeg valóságos létezését, az csupán nyelvi fordulatnak tartotta, továbbá azt mondta, ha a Szentháromség egy, abból következően nem csak a Fiú testesült meg Krisztusban, hanem a másik két személy is. Hogyan érhető el igazság? Hittel és tudással. De hit nélkül… Read More »

Emberi méltóság

Giovanni Pico della Mirandola (1463-1494) műve. Az ember a legtiszteletreméltóbb dolog, mert köztes elem az ég és a föld között. Isten azért teremtette, hogy legyen aki megérti a teremtést, annak értelmét. Szabad akaratot kapott, hogy független lehessen értékelése. Ezért az ember félig égi, félig földi lény. Egyszerre halhatatlan és halandó. Két részünk harcban áll, ezt a konfliktust segít… Read More »

A legfelsőbb jó

Boetius de Dacia (1240-1284) dán filozófus műve. A legnagyobb jó a szemlélődő gondolkodás,ez ugyanis az egyetlen, mely csakis emberi, azaz nincs meg se a növényeknél, se az állatoknál. A szemlélődő gondolkodásban pedig a lehető legjobb az igazság megismerése. A gyakorlati gondolkodásban pedig ennek következménye, azaz az abban lévő legnagyobb jó a megismert igazság alapján való cselekvés. Ez elvezet… Read More »