Category Archives: filozófia

Nem-más

A nyugati keresztény teológia Ágostonnal elment lassan a racionalitás irányába, végülis ez eredményezte az ateizmust és a liberalizmust is, miután a nyugat – kilépve a XI. században az egyetemes egyházból – magára maradt. Keleten a racionális irány kisebbségi lett, ott a fő irány maradt az irracionális, ismertebb nevén misztikus. De nyugaton mindvégig megmaradt az eredeti, helyes irány is,… Read More »

Okság

Miután már írtam a egyik filozófiai alapkérdésről, a tudat és test (szellem és anyag) kérdéséről egy vázlatot, íme egy vázlat egy másik alapkérdésről, az okságról és a szabad akaratról. A determinizmus az jelenti: minden ami történik, azt megelőző ok miatt van. A szabad akarat azt jelenti: az adott cselekvést végrehajtó entitás dönthetett volna a cselekvés nem megtétele mellett… Read More »

Középkori filozófia

Szerzők, akikről írtam. Az ókorhoz soroltam 2 szerzőt, de szokták őket a középkorhoz is sorolni: Boëthius, római (480–524), Areopagita Dénes, görög (?-?). További szerzők időrendi listája: Fredegius, angol (?-843), John Scotus Eriugena, ír (815–877), Anselmo, olasz (1033-1109), Guillaume de Conches, francia (1080–1154), Robert Grosseteste, angol (1175-1253), Étienne Tempier, francia (1210-1279), Giovanni di Fidanza Bonaventura, olasz (1221-1274), Thomas Aquinas,… Read More »

Út és erény

Az Út és erény a taoizmus fő alapakönyve, kínaiul Tao Te Csing (vagy magyarul inkább mint Tao Te King ismert). Az i. e. VI. században írta Lau-Ci (Lao-Ce). A taoizmus máig létező kínai vallás, de pontos híveinek számát nehéz meghatározni, mert sokan egyszerre több vallást követnek, azaz a taoizmus keveredik a konfucionizmussal, a buddhizmussal, s a kínai népi… Read More »

Smaragdtábla

A Smaragdtábla legrégebbi igazolt verziója egy i. sz. VI. századi arab nyelvű irat, de a hagyomány szerint az eredeti egy i. e. VI. századi görög irat. Hamvas Béla fordításában: Való, hazugság nélkül, biztos és igaz. Ami fenn van, ugyanaz, mint ami lenn van, és ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn van, így érted meg az egy varázslatát.… Read More »

A rosszról

Aquinói Szent Tamás – Thomas Aquinas – (1225-1274) olasz teológus és filozófus. Gyakorlatilag kimondható: a katolicizmus első számú teológusa. A mű címe: A rosszról. A rossz, bár absztrakt értelemben hiányosság, konkrét megjelenésében dolog. Hiszen meglét és hiányosság között nincs átmenet, továbbá ími valaha volt, az nem szűnik meg teljesen, valamint minden ami képes rombolni, az dolog. Az ellentmondás… Read More »

Hexameron

Bonaventura – Giovanni di Fidanza – olasz teológus, filozófus (1221-1274) műve. A szerző magyarázza igencsak modern módon a Szentháromság titkát, annak Igéjét a tudásban kifejezve. A három rész: maga teremtetlenség, a megtestesülés, s a megvilágítás. Nem érhető el semmi az alap nélkül, ehhez kell a hit. Az örökkévalóban megvan minden minden lehetőség. Így az nem változik függetlenül a… Read More »

Tusculum

Tusculumi viták – Marcus Tullius Cicero (106–43) műve. Több nagy témát dolgoz fel. A halál. Miért nem kell félni a haláltól? Mert vagy van túlvilág vagy nincs. Ha van, akkor a halállal csak megszabadulunk anyagi terheinktől. Ha pedig nincs, akkor a halállal elvesztjük önmagunkat, s nem tudjuk majd sajnálni se, hogy már nem élünk. A fájdalom. A fájdalom… Read More »

A létező és az egy

Giovanni Pico della Mirandola (1463-1494) műve. A mű célja Platón és Arisztotelész ellentéteinek egyeztetése. Arisztotelész számára az egy és a létező ugyanaz. az újplatónikusok számára az egy a korábbi, Isten is Egy számukra. nem Létező. Azt mondják: a kettőnek más-más az ellentéte: az egynek a sok, a létezésnek viszont a nemlétezés. A szerző szerint azonban Platón azonosnak tekintette… Read More »

Oxfordi előadások

Duns Scotus (1266-1308) skót teológus, filozófus műve. A létező mielőtt részekre osztódna létezik mint osztatlan létező, ez megvan mind Istenben (végtelenül), mind a teremtményekbem (végesen). Vannak olyan jellemzők, melyek minden létezőre igazak és olyanok, melyek párt alkotva. csak a pár egyik tagjára lehet érvényes. Mindkettő azonban léten felüli. S van olyan is, ami egyik se, ez is lehet… Read More »

Lelki szegények

Eckhart mester (1260-1328) műve. A nyugati miszticizmus egyik legnagyobb képviselője. Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyország. Mit jelent ez? Szegénység kétféle van: külső, mely dicséretes, ha valaki Jézus iránti szeretetből vállalja, belső, erről van szó az idézetben. Ki az igazán szegény ember: aki nem akar semmit, aki nem is tud semmit, akinek nincs is semmije. Aki… Read More »