Category Archives: filozófia

A fényről

Robert Grosseteste (1175-1253) angol teológus és filozófus írása: A fényről (De Luce). Próbálkozás arra, hogy tudományosan írja le a teremtést. Az első testi forma a fény. A fény képes magát korlátlanul tejeszteni. Az anyag terjedésének következménye a testiség. Azonban sem a testiség, sem az anyag nem rendelkezik önmagától kiterjedéssel. A forma önmagában nem képes terjedni, se az anyag, kivéve… Read More »

Egyetlen forma

Robert Grosseteste (1175-1253) angol teológus és filozófus írása: Minden dolgok egyetlen formája (De Unica Forma Omnium). Isten minden dolog alapja, s az első forma. A dolgok úgy képesek valamely formát felvenni, hogy van ehhez egy örök, változatlan forma. Semmi se tudja felvenni azt, ami nincs meg benne. A forma az ami miatt valami az ami. Mivel Isten saját magától… Read More »

Magánbeszéd

Az olasz Anselmus (Anselmo) számít a skolaszti(ci)zmus egyik megalapítójának. E a mű 1078-ban keletkezett. A téma: a létezés alapja és a Szentháromság. Minden dolog azért valami, mert más dolgokhoz képes nagyobb, kisebb vagy azzal egyenlő, a mérce maga azonban ugyanaz. A mérce saját maga miatt az, ami. Például a jóság: semmi jó se lehet jóságban nagyobb vagy egyenlő… Read More »

Semmi és sötétség

Fredegius, angol szerzetes (meghalt 843-ban) rövid írása, eredeti címe: De substantia nihili et tenebrarum. Valami-e a semmi? Aminek van neve, az valami. Mivel van “semmi” szó, így az nem lehet nem valami. Isten nem teremtett semmit név nélkül, s jelentés nélküli neveket se teremtett. Isten maga is igazolja ezt, hiszen a semmiből teremtett. Ugyanez igaz a sötétségre. Amiről… Read More »

Szent iratok

Anicius Manlius Severinus Boëthius, római keresztény (480–524). Aki szerintem a korai keresztény korszak messze a legfontosabb nyugati gondolkodója. Ebben az írásában 5 teológiai témáról van szó. Közös címük: Szent iratok (Opuscula sacra). A Szentháromság Hogyan lehet valami különböző? Úgy, hogy nem azonos nemben, fajban vagy számban. Két ember csak járulékos tulajdonságaik alapján más, nem és faj szerint azonosak.… Read More »

Az igazságról

Az olasz Anselmus (Anselmo) (1033-1109) számít a skolaszti(ci)zmus egyik megalapítójának. Az igazság örök, nem lehet se kezdete, se vége, azaz Istennel azonos. Az igazság kétfélesége: a nyelvi kifejezés: mindig igaz, amikor valós dolgot jelöl, akkor is, ha a dologról való állítás nem igaz, a kijelentés helyessége: ha pozitívan állítja a valóságost vagy negatívan nem-valóságost (ennek kötelező része a… Read More »

Elméletek a tudatról I.

5 fő modern, materialista elmélet létezik a témáról, ezek rövid összefoglalása. Annak mentén vannak az egyes elméletek, hogy ha materialisták vagyunk, azaz a világ anyagi, akkor mivel magyarázható a tudat, melyet nyilvánvalóan nem anyagi jelenségként élünk meg. Eliminatívizmus (reduktív fizikalizmus): a tudat csupán mellékterméke az agy működésének, a valóságban nem létezik tudat. Következmény: a fizikailag nem leírható tudatállapotok szimplán tévesek.… Read More »

A kereszténység védelme

II. sz. végi írás a kereszténység védelmében, eredeti címe Apologeticus pro Christianis, szerző: Quintus Septimius Florens Tertullianus (155-240). Különösen érdekes, mert a kereszténység még nem volt államvallás, s az egyik keresztényüldözés idején keletkezett a mű, amikor már a Római Birodalom lakosságának nagy része keresztény volt. Az írás a pogány rómaikhoz szól. Az első kérdés: hogyan lehet az ismeretlent… Read More »

Hérakleitosz

Hérakletosztól egy mű se maradt fenn, minden mondása idézet mások, későbbi szerzők műveiből. Ezek egy része nehezen érthető, vitás. Alapvetően egy elitista, a tömegembert megvető személyiség rajzolódik ki, aki elveti a demokráciát, az a hülyék uralmának tekinti, s legszívesebben felakasztaná az átlagembereket, akik annyira buták, hogy gondolkodni, se megérteni a dolgokat képtelenek, életüket valamiféle éber álomban élik le,… Read More »

Misztikus teológia

Pszeudo-Dionüsziosz avagy Ál-Areopagita Dénes műve. A többségi vélemény szerint ez egy ismeretlen V. századi görög szerző, a kisebbségi vélemény szerint pedig a Bibliában is szereplő I. századi, pogányból kereszténnyé lett filozófus, akinek írása 400 éven keresztül titokban maradt. (Lásd: “Néhányan azért csatlakoztak hozzá, köztük Areopagita Dénes” – ApCsel 17:34.) Az isteni homály titkait fel tudjuk fedni, ha elhagyunk… Read More »

A magyarellenesség, sőt a bármilyenellenesség gyökere

Augustin Cochin ultrakonzervatív francia történész (1876-1916) Les sociétés de pensée et la démocratie – Etudes d’histoire révolutionnaire című művében a 1789-es francia forradalmat revizionista módon közelíti meg. Szerinte a forradalom oka nem gazdasági vagy politikai. A forradalom ugyanis csaj a modern kor jellemzője. Jellemzője: az univerzalitás, a váratlanság, s a terror vagy a háború. 1789 valódi oka a magát… Read More »

Bűnbak

Filozófiai tematikájú sorozatomat időben nem folytatom. Az idővonal véget ért a korai keresztény filozófiai végével. Ennek oka, csak arról írok, amit olvastam személyesen is. Az időben következő kor immár hatalmas. Viszont, mint ezt már megtettem a liberalizmus kapcsán – lásd itt és itt -, ismertetni fogok műveket, melyek szerintem alapvetőek a világ megértéséhez. * Most René Girard (1923-2015) francia… Read More »