Category Archives: filozófia

Második Analitika

A tudományos ismeretek megszerzéséről, a bizonyítás alapjairól. I. könyv Minden tanulás, megfigyelés alapfeltétele a már meglévő tudás. A dialektikus elmélkedés mindkét formája, az indukció és a szillogizmus is feltételezi a már meglévő tudást: az indukcióhoz kell az egyedi dolog mögötti univerzálé, míg a szillogizmushoz kell a kiinduló tételek elfogadása. Két típusú előzetes tudás létezik: a tények elfogadása (a dolgok… Read More »

A lélekről

Mint neve is mutatja, a lélek vizsgálata a téma. Mi a test és a lélek kapcsolata? A test képes befolyásolni a lelket, pl. ez a testi szükségletek érzete. De a gondolkodás csakis a lélek sajátossága. Arisztotelésznél az emberi lélek 2 részre oszlik: értelmes és értelem nélküli részre, ez utóbbi engedelmeskedik az előbbinek, továbbá az értelmes rész 2 alrészre oszlik:… Read More »

Szofisztikus cáfolatok

Olyan érvelésekről van szó, melyek valójában érvelési hibák. Az érvelési hibák igaznak tűnő, de hamis ellenérvek valamely állítással szemben.Ezek az ellenérvek olyan állításokra épülnek, melyek által valami más, bennük nem foglalt dolog állítása következik látszólag. A fő ok:  beszélgetésben nem lehet a tárgyalt dolgokat szerepeltetni, hanem ehelyett a nevüket mint jelképeket használjuk, abból kiindulva, hogy ami a nevek… Read More »

Nagy Etika

Bizonyos értelemben ez a mű a másik két etikai témájú mű összefoglalása. Nem akarom elkövetni az olvashatatlanság hibáját, melyet azt hiszem elkövettem az egyik műnél, így itt maximálisan tömöríteni fogok. Aki nem akarja elolvasni a másik két művet, olvassa el mindenképpen ezt: igen jól igyekszik összefoglalni Arisztotelész etikai nézetrendszerét. Az erkölcs az államtudomány része, mert állami ügyekben semmit… Read More »

Metafizika III.

Harmadik, befejező rész (X-XIV. könyv), folytatás innen. Az egység alapjelentései Az egység 4 féle értelemben: ami folytonos, vagy feltétlenül, vagy ami főként benső természete, nem pedig külső ok miatt az, így aminek a mozgása kevésbé osztható és ennélfogva inkább egyszerű, ami zárt egész, s így valami alakja és formája van, főként, ha ezt a formáját a természetének, s… Read More »

Metafizika II.

Második rész, folytatás innen. Az előző rész a I-VI. könyv, itt a VII-IX. könyv. A lényeg és a létező A létező egyrészt a mibenlétet és az egyedi létezőt jelenti, másrészt pedig a minőséget, a mennyiséget, s más kategóriákat. A létező nyilvánvalóan elsősorban a mibenlét, mely a lényeget jelenti. Minden más, amit létezőnek mondunk, az az előbbi mennyisége, minősége, tulajdonsága,… Read More »

Metafizika I.

Az egyik legfontosabb műve. Első rész: az első 6 könyv. A tudás mibenléte  Az emberek természetszerűen szeretik a megismerést. Ennek jele az érzékek saját maguk miatt való szeretete, elsősorban a látásé, mert ezzel vagyok képesek a lehető legtöbbet megismerni a környező világból. Minden élőlénynek vannak érzékszervei. Egyes élőlényeknél az érzékelés együtt jár az emlékezéssel, másoknál nem, az előbbiek… Read More »

Eudémoszi Etika II.

folytatás az előző részből (a mű 4., 5. és 6. könyvét kihagyom, ezek ugyanis azonosak a Nikomakhoszi Etika 5., 6. és 7. könyvével) Mi a barátság? Többféle értelemben használjuk a barátság kifejezést A barátság létrehozása az államtudomány legfőbb feladatának minősül, s erre a célra vonatkoztatva szokás az erényt hasznosnak nevezni. Hiszen elfogadhatatlan, hogy barátai legyenek egymásnak az olyan… Read More »

Eudémoszi Etika I.

Ez egy igen bonyolult, de fontos mű. Nehéz rövidíteni, sokszor egész bekezdéseket kellett kimásolni az eredeti szövegből. Direkt részletesebb a cikk, mert ez a kevésbé ismert mű ebben a témában. A boldogság, a jó, a szép, s a kellemes nem választandók el egymástól. mert a boldogság a legszebb és a legkiválóbb minden dolog közül, egyben a legkellemesebb is.… Read More »