Category Archives: filozófia

Politika II.

az előző rész folytatása Mi legyen a demokrácia és az oligarchia jellemzői keverésének módja a politeiában tehát? A bíráskodási kötelezettségüket nem teljesítők kapjanak büntetést, de csak ha vagyonosak. Viszont a szegények ne kapjanak fizetséget ezért a munkájukért. A népgyűlésen való részvételhez legyen vagyoni cenzus. de legyen mérsékelt, azaz a legszegényebbeket zárja ki, de ne kedvezményezze a leggazdagabbakat se.… Read More »

Politika I.

A Politika Arisztotelész válasza Platón államelméleti elképzeléseire. Gyakorlatilag szinte mindenben Platónnal ellentétes következtetésekre jut. Az alapgondolat: minden közösség valamilyen közjó megvalósítására alakul, mert az emberek mindent számukra jónak látszó cél érdekében tesznek, így a legfőbb jó elérésére az a közösség törekszik, amely a többit mind magában foglalja. Ez pedig a városállam. A városállamban mindenki szerepe más. Nézzük keletkezésüktől… Read More »

Poétika

Miután kész lettem Platónnal, következik az örök kettes számú gondolkodó, Arisztotelész. Arisztotelész Platón legfőbb tanítványa volt, jóval fiatalabb volt nála. Amikor Arisztotelész fiatalon elkezdte tanulmányait Platón akadémiáján, Platón már 60 éves volt. Arisztotelész esetében szeretném leszögezni, hogy – ellentétben Platónnal – nem olvastam el minden művét. Az erősen természettudományos irányultságú műveit nem olvastam, ez sose érdekelt, így ezekről… Read More »

Platón – egyéb művek

Összefoglalás a Platón-művekről. Vannak olyan művek, melyeket a középkorban még Platón műveinek tulajdonítottak, de később a kritika inkább Platón kései követői által írott műveknek azonosított. Ezek szerintem ugyanolyan fontosak. Miért? Mert bár valószínűleg nem Platón a szerző, a mű szerintem teljesen platóni, a “hamisító” Platón valamely hű tanítványa lehetett, aki abszolút hitelesen adta vissza mestere eszméit. Platón műveinek… Read More »

Démodokosz

A közös vitákról. Hogyan lehet összegyűlni és vitázni olyasmiről, amiben nem adható helyes tanács? Ha pedig adható is tanács, de nincs meg a hozzávaló szaktudás, akkor is mire fel a gyűlés? Hiszen ha vannak szakemberek, miért kellene nekik nem-szakemberekkel összegyűlni és vitázni? Ha van egy darab hozzáértő ember, már ő elegendő, s semmi szükség tanácskozásra. Ahogy megszavaztatni is… Read More »

Axiokhosz

Szókratészt egy hang szólította egy útja során. Kliniasz volt az társaival együtt. Kliniasz elmondja, apja, Axiokhosz élete végén van, kéri Szókratészt jöjjön el megvigasztalni őt. Aksziokhoszt jajveszékelve találja meg. Mi ennek az viselkedésnek az oka, kérdezi őt Szókratész, hová tűnt a múltbéli dicsekvése és az erények fitogtatása? Mint egy harcos, aki kiváló volt a kiképzés során, de elesett… Read More »

Sziszüphosz

Mi a tanácsadás? A tanácsadás valami olyasmi, amikor az ember részben tud valamit, részben nem tud. De hogyan lehet tanácsod adni, melynek célja az, hogy előnyhez jutassuk azt, akinek tanácsot adunk, ha nem ismerjük teljesen azt a dolgot, amiről tanácsot adunk? Lehet, mert pl. amikor valakit keresünk, tudjuk, kit keresünk, de nem tudjuk hol van. Ez viszont nem… Read More »

Az igazságról

A téma természetesen az igazságosság. Az igazságosságot nem tudjuk meghatározni fogalomként, próbáljuk meg eszközként meghatározni tehát. A bírák megmondják beszéd útján mi igazságos és mi igazságtalan. Aki igazságtalanságot követ el, az miért teszi ezt, talán mert gonosz? Nem, ez nem lehetséges, senki se direkt gonosz. Hazudni és kárt okozni igazságtalan. De vajon az, ha az ellenségünkkel tesszük ezt?… Read More »

Halküón

Khairophón kérdezi Szókratészt, mi volt az a csodálatos hang, melyet hallottak a strandon. Szókratész elmondja, az egy halküón, ami egy tengeri madárfajta. Utána néztem a szótárban, a magyar neve halkapó. Bevallom, sose hallottam róla. Szókratész elmondja a rá vonatkozó mítoszt. Volt egyszer egy nő, Aiolousz lánya, aki meghalt férjét, Kéuxot siratta. Az istenek a nőt madárrá változtatták, s… Read More »

Három nehéz szakma

Van három szakma, pontosabban szakmára jellemző hozzáállás, mely nehézséget okoz a hétköznapi életben, pontosabban a hétköznapi élethez való alkalmazkodásban. Ezek a szakmai hozzáállások olyanok, hogy nehéz egyszerre alkalmazni őket és ezzel egyidőben hétköznapi életet élni. E három szakma: a prostituált, a titkosügynök, s a filozófus. Nem kell feltétlenül ezeket a szakmákat ténylegesen is gyakorolni, elég a rájuk jellemző… Read More »

Hepinomisz

A Törvények című mű folytatása. A kérdés: mit kell megtanulni ahhoz, hogy az ember bölcs legyen? Kevesek képesek elérni a boldogságot életük során, de sokan reménykedhetnek abban hogy elérik ezt a túlvilágon. Nem szükséges semmilyen bonyolult módszer ehhez, csak sok fáradságos munka: a lélek megsejti, hogy a tudományokban van bölcsesség, de képtelen meghatározni hol és hogyan rejlik ez… Read More »

Törvények

Ez Platón leghosszabb műve. Csak az egyes részek lényegi elemeit fogom felvázolni. I. könyv A törvények isteni eredetűek. Az államok természetes állapota: az egymás közti háború. Az állam fő célja, hogy képes legyen magát megvédeni, azaz képes legyen győzni a többi állam felett. Ennek következménye az a spártai elv, hogy a legfontosabb polgári kötelezettség a katonai képesség. A… Read More »