Category Archives: filozófia

Kharmidész

Az értelmesség, a józan ész miben rejlik? Erről szól a mű.  A bevezető rész legfontosabb eleme Szókratész beszélgetése az ifjú Kharmidésszel – aki Platón nagybátyja – arról, hogy a betegségeket csak az egész test gyógyításán keresztül lehet leküzdeni, a test gyógyítása viszont csak a lélek gyógyításával együtt lesz sikeres. Az első meghatározása az értelmességnek: ez egyfajta lelki nyugalom,… Read More »

Szeretők

A téma: a filozófia művelése helyes dolog-e és miben fejeződik ki. Két ifjú vitatkozik, körülöttük ott van mindegyikük szeretője is. Az egyik szerető testgyakorlással töltötte el egész életét, míg a másik humán tudományokkal. Szókratésznek teszik fel a kérdést: tiszteletreméltó-e a filozofálás? A humán érdeklődésű szerető szerelme állítja, az, majd azt válaszolja Szókratész kérdésére, nem csak tiszteletreméltó, hanem jó is.… Read More »

Euthüphrón

Szókratész találkozik Euthüphrónnal, aki éppen saját apját jelenti fel gyilkosság miatt. Szókratész is éppen a bíróság előtt van, az ellene tett feljelentés miatt (mely alapján végülis kivégezték). Euthüphrón elmondja, köteles feljelenteni apját, mert a jámborság, a kegyesség törvénye miatt ezt meg kell tennie: minden gyilkosságot meg kell torolni, függetlenül, hogy azt ki követte el, ennek elmulasztása szentségtörő magatartás… Read More »

Ión

Rövid mű. Mesterségbeli készség vagy ihlet a művészet?  Ión díjat nyert a homéroszi művek szavalásának és értelmezésének versenyén. Szókratész felveti, a szavalási és értelmezési tudása más költők műveire is vonatkozik-e, vagy csak Homérosz műveire. Ión válasza: csak Homéroszra vonatkozik képessége. Szókratész kifejezi kétségét: aki ért egy szobrász műveinek elemzéséhez, az ért más szobrászokéihez is, miért van ez másképp… Read More »

Prótagorasz

A téma a szofizmus és az erény. Prótagorasz a kor neves szofistája. A mű onnan indul, érdemes-e igénybe venni Prótagorasz szolgáltatásait, aki képes az embereket megtanítani a jóra, hiszen az ő tanítása olyan a lélek számára, mint az egy orvos és egy tornatanár tudása a test számára. S mivel a lelki baj sokkal nagyobb lehet, mint a testi… Read More »

Nagy Hippiasz

Szókratész és Hippiasz vitája arról, mi a szép. Hippiasz a kor ismert szofistája volt, ő maga is elmondja, hogy anyagilag is a legsikeresebb volt: senki se keresett annyit beszédmondással és beszédmondásra tanítással, mint ő. Egyedül Spártában nem tudott pénzt keresni, mert az ottani törvények tiltják, hogy bárki is megváltoztassa a nevelési szokásokat. Hippiasz három meghatározása: 1. A szépség… Read More »

Kis Hippiasz

Szókratész vitázik Hippiasszal Homérosz műveinek kapcsán. A kiinduló pont: a hazug ember ravasz. Mindenki abban a legnagyobb, amiben legnagyobb a tudása. A matematikus ért legjobban a számokhoz, így ő tud a legjobban hazudni is a számokat illetően. Így van ez minden más tudományban, jártasságban is. A köveztetés tehát: aki szándékosan hazudik, az jobb, mint aki akaratlanul teszi ezt.… Read More »

Kritiasz

Valószínűleg ez Platón legbizarrabb írása. Elvileg arról kellene szólnia, hogy hogyan tűnt el Atlantisz, de pont nem ez derül ki belőle, mert Platón sose fejezi be ezt a művét. A történet lényege: 9000 évvel az írás keletkezése előtt hatalmas háború zajlott a világban: a gibraltári szorostól keletre és nyugatra élő népek között. A keleti népek vezetője Athén volt,… Read More »

Kritón

Ez Platón legrövidebb írása. Mintha egyfajta kiegészítés lenne a Védőbeszédhez, megmagyarázandó, Szókratész miért nem menekült el az igazságtalan ítélete után. Kritón meglátogatja Szókratészt börtönében, halálos ítéletének végrehajtása előtt. Kritón elmondja, fél attól, hogy a közvélemény azt fogja hinni barátai azért nem mentették meg Szókratészt a haláltól, mert sajnálták a pénzt. (Lásd ez eset részleteit másik cikkemben.) Szókratész megjegyzi,… Read More »

A liberalizmus alapjai II.

A klasszikusok után jöjjön a szerintem 2 legfontosabb modern liberális eszmegazda. Komment nélkül. Karl Popper, osztrák, majd amerikai zsidó filozófus (1902-1994), főműve: A nyitott társadalom és ellenségei (írta 1945-ben). A műról jellemzően az is hallott, aki nem ismeri. Ennek oka: Soros György a mű címéről nevezte el alapítványát. A kiinduló pont: ahogy az egyes természettuidományos elméletek folyamatosan váltják… Read More »

Lakhész

A téma a fegyveres katonai képzés haszna az ifjak számára, valamint ennek kapcsán a fő téma: miben fejeződik ki a bátorság. Ahhoz, hogy megnézzük mi a haszna a fegyveres katonai képzésnek a fiatalok számára, tudnunk kell milyet jót ad ez, s különösen miben növeli a jó erkölcs egyik elemét, a bátorságot. A bátorság első meghatározása: csatarendben megmaradni helyünkön… Read More »

Parmenidész II.

A második rész az ideák és az egy kapcsolatának elemzése, az „egy” Parmenidész egy-fogalmát jelenti. Az első rész folytatása ez a cikk. Ez a második rész messze a legnehezebb platóni szöveg. Derekasan bevallom, ennek az értelmezésében segítséget vettem igénybe: míg az összes többi platóni írás esetében maga a szöveg olvasása és kisebb-nagyobb egyéni gondolkodás elég volt, itt ez… Read More »