Category Archives: hit

Hogyan alapozza meg?

Érzékeny téma. Magyarország az egyetlen kelet-európai ország, ahol jelentős kálvinista kisebbség van, a lakosság közel ötöde református. (Még két kelet-európai országban van jelentős protestáns lakosság: Észtországban és Lettországban, ezekben relatív többséget is alkotnak, de mindkettő a protestantizmus mérsékeltebb, lutheránus ágához tartozik.) Ráadásul Magyarországon a református vallásnak van egy amolyan nemzeti színezete is, s ez pl. a romániai magyaroknál… Read More »

Út és erény

Az Út és erény a taoizmus fő alapakönyve, kínaiul Tao Te Csing (vagy magyarul inkább mint Tao Te King ismert). Az i. e. VI. században írta Lau-Ci (Lao-Ce). A taoizmus máig létező kínai vallás, de pontos híveinek számát nehéz meghatározni, mert sokan egyszerre több vallást követnek, azaz a taoizmus keveredik a konfucionizmussal, a buddhizmussal, s a kínai népi… Read More »

A rosszról

Aquinói Szent Tamás – Thomas Aquinas – (1225-1274) olasz teológus és filozófus. Gyakorlatilag kimondható: a katolicizmus első számú teológusa. A mű címe: A rosszról. A rossz, bár absztrakt értelemben hiányosság, konkrét megjelenésében dolog. Hiszen meglét és hiányosság között nincs átmenet, továbbá ími valaha volt, az nem szűnik meg teljesen, valamint minden ami képes rombolni, az dolog. Az ellentmondás… Read More »

Hexameron

Bonaventura – Giovanni di Fidanza – olasz teológus, filozófus (1221-1274) műve. A szerző magyarázza igencsak modern módon a Szentháromság titkát, annak Igéjét a tudásban kifejezve. A három rész: maga teremtetlenség, a megtestesülés, s a megvilágítás. Nem érhető el semmi az alap nélkül, ehhez kell a hit. Az örökkévalóban megvan minden minden lehetőség. Így az nem változik függetlenül a… Read More »

Istenből ember

Az olasz Anselmus (Anselmo) (1033-1109) számít a skolaszti(ci)zmus egyik megalapítójának. E művének lényege az, amit a cím sugall. Isten számára nincs szükségszerűség, minden amit tesz, tiszta akarata következménye. Krisztus születése és halála ugyanez a kategória, a kereszthalált se előzte meg semmilyen szükségszerűség.

A mozgó mérce nem mér

Az egyik ismertebb magyar homoklobbista blog számol be a német katolikus papság újabb elfajzásáról. A lényeg: a katolikus egyház vizsgálja felül álláspontját a homoszexualizmusról, különösen a tudomány eredményeinek fényében. Egyrészt, a tudomány mióta akar beleszólni a hit dolgába? Kb. olyan abszurd ez, mint azt mondani, a legújabb tudományos eredmények miatt felülvizsgálandó a szülők tiszteletének elve. Másrészt, aki nem… Read More »

Oxfordi előadások

Duns Scotus (1266-1308) skót teológus, filozófus műve. A létező mielőtt részekre osztódna létezik mint osztatlan létező, ez megvan mind Istenben (végtelenül), mind a teremtményekbem (végesen). Vannak olyan jellemzők, melyek minden létezőre igazak és olyanok, melyek párt alkotva. csak a pár egyik tagjára lehet érvényes. Mindkettő azonban léten felüli. S van olyan is, ami egyik se, ez is lehet… Read More »

Lelki szegények

Eckhart mester (1260-1328) műve. A nyugati miszticizmus egyik legnagyobb képviselője. Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyország. Mit jelent ez? Szegénység kétféle van: külső, mely dicséretes, ha valaki Jézus iránti szeretetből vállalja, belső, erről van szó az idézetben. Ki az igazán szegény ember: aki nem akar semmit, aki nem is tud semmit, akinek nincs is semmije. Aki… Read More »

1277

Étienne Tempier (1210-1279) műve. Az averroizmus tanainak elítélése. Címe: Az 1277-es párizsi elítélő határozatok. Az averroizmus Ibn Rusd (latinul: Averroës) arab arisztotelánus filozófus tanítása. Lényege: kétféle igazság létezik, hitbéli és filozófiai, a világ örökkévaló, az emberi lélek 2 részből áll: múlandó egyedi részből és közös, örök isteni részből, nincs feltámadás. Két fő képviselőjének elemeztem egyes írásait: Sigerus de… Read More »

Párbeszéd

Az olasz Anselmus (Anselmo) számít a skolaszti(ci)zmus egyik megalapítójának. Ezt a művét mindenki ismeri, pontosabban az abban kifejtett, később ontológiai istenérvnek nevezett kifejtést mindenképpen. A mű 1075-ben keletkezett. Kiegészítve annak folytatásával (Responsio). Érdemes a szokásosnál részletesebben megnézni ezt a kifejtést, mert ezzel elkerülhető a legtöbb téves cáfolat elismerése. A cél: olyan érv biztosítása, mely nagyrészben képes tisztán racionális… Read More »