Category Archives: hit

1277

Étienne Tempier (1210-1279) műve. Az averroizmus tanainak elítélése. Címe: Az 1277-es párizsi elítélő határozatok. Az averroizmus Ibn Rusd (latinul: Averroës) arab arisztotelánus filozófus tanítása. Lényege: kétféle igazság létezik, hitbéli és filozófiai, a világ örökkévaló, az emberi lélek 2 részből áll: múlandó egyedi részből és közös, örök isteni részből, nincs feltámadás. Két fő képviselőjének elemeztem egyes írásait: Sigerus de… Read More »

Párbeszéd

Az olasz Anselmus (Anselmo) számít a skolaszti(ci)zmus egyik megalapítójának. Ezt a művét mindenki ismeri, pontosabban az abban kifejtett, később ontológiai istenérvnek nevezett kifejtést mindenképpen. A mű 1075-ben keletkezett. Kiegészítve annak folytatásával (Responsio). Érdemes a szokásosnál részletesebben megnézni ezt a kifejtést, mert ezzel elkerülhető a legtöbb téves cáfolat elismerése. A cél: olyan érv biztosítása, mely nagyrészben képes tisztán racionális… Read More »

A Szó megtestesülése

Az olasz Anselmus (Anselmo) számít a skolaszti(ci)zmus egyik megalapítójának. Az írás fő témája vita Roscellinusszal. Aki tagadta a lényeg valóságos létezését, az csupán nyelvi fordulatnak tartotta, továbbá azt mondta, ha a Szentháromség egy, abból következően nem csak a Fiú testesült meg Krisztusban, hanem a másik két személy is. Hogyan érhető el igazság? Hittel és tudással. De hit nélkül… Read More »

A legfelsőbb jó

Boetius de Dacia (1240-1284) dán filozófus műve. A legnagyobb jó a szemlélődő gondolkodás,ez ugyanis az egyetlen, mely csakis emberi, azaz nincs meg se a növényeknél, se az állatoknál. A szemlélődő gondolkodásban pedig a lehető legjobb az igazság megismerése. A gyakorlati gondolkodásban pedig ennek következménye, azaz az abban lévő legnagyobb jó a megismert igazság alapján való cselekvés. Ez elvezet… Read More »

Szekták Magyarországon

A négy legnépszerűbb magyarországi szekta szociális háttere. Jehovisták. Jelemzően apolitikus kétkezi munkások, parasztok, kis műveltségű, nem iskolázott emberek, akik biztos keretekre vágynak, tiszta, szigorú, de könnyen teljesíthető lelki szabályokra. Krisnások. Városi liberális fiatalok, akik beleuntak a drogozásba és az orgiákba, majd bió-ökö-vegánok lettek, de ez kevés lett, s valami plusz szellemit akarnak ehhez, plusz egy erős kezet, aki… Read More »

A világ örökkévalóságáról

Sigerus de Brabantia (1235-1284) műve. A fajta (általános) csak az egyedekben jelenik meg, nincs önálló léte. Ez abból is látható, hogy az ember nem létezett addig, míg egyetlen egyede se létezett. Ebből az is következik, hogy Isten nem az embert teremtette meg mint fajt, hanem egy adott embert. Így mivel egyetlen emberi egyed se örökkévaló, az emberi faj… Read More »

A természet felosztásáról

John Scotus Eriugena (815-877) ír teológus, filozófus műve. Az alapvető felosztás: létező és nemlétező. 4 rész van: teremtő, nem teremtett – ez Isten, teremtő, teremtett – eredendő teremtő okok, nem teremtő, teremtett – a helyben és időben létező dolgok, nem teremtő, nem teremtett. Mi a létező? Öt szempont: Amit fel tudunk fogni akár érzékileg, akár szellemileg. Isten így… Read More »

A lélek halhatatlanságáról, az igaz vallásról

Aurelius Augustinus (354-430) két művéből szeretnék megosztani fontos gondolatokat. Az értelem mint az ember képessége halhatatlan kell, hogy legyen, bár a test nem halhatatlan. Az értelem nem lehet a test harmóniája, nem lehet a testben sem, mert a test múlandó, míg az értelem nem az. Olyan ez, mint a művész és annak alkotása, az alkotás megmarad a művész… Read More »

A háromságról, a rendről

Aurelius Augustinus (354-430) két művéből szeretnék megosztani fontos gondolatokat. A tudás 2 forrása: tekintély – biizonyos szempontból elsőnek tűnik, de a gyakorlatban nem az, értelem – nélküle nem tudunk eljutni a tekintélyhez se, ezért első. Az isteni tekintély az igazi mérce, az emberi csak akkor, ha hiteles.. * A Szentháromság nem nagyobb részeinél, a három egy. Isten nem… Read More »

Vallomások

Aurelius Augustinus (Ágoston) (354-430), latin anyanyelvű római-afrikai (berber) teológus és filozófus, a nyugati kereszténység első évezredének legnagyobb alakja, de ma is benne van a nyugati kereszténység első három legfontosabb szerzője között. A Vallomások (Confessiones) egyik főműve. Csak egyes részekre fogok kitérni. Az önéletrajzi részekre pedig egyáltalán nem térek ki. A mű 13 könyvre van osztva. I. könyv A… Read More »