Category Archives: közélet

A felmondás kultúrája

Csak nyugodtan, szépen, ahogy a liba gágog a réten. Az alappont: dolgozni rossz dolog, ebből indulj ki! A munkavállalásnak egy értelmes célja van: a fizetés. Sose fogjuk jól érezni magunkat egy munkahelyen se, ez eleve szögezzük le. Azaz kisebb és nagyobb rossz között választhatunk csak. Na most, a munkaidő lényege: valahogy kíbirni, a lehető legkevesebbet dolgozva. Ha bármi… Read More »

Légy proaktív

Komoly ember eleve tudja, hogy semmit se szabad komolyan venni egy munkahelyen. Nem mondom, hogy ne dolgozzunk, azt se, hogy szabotáljunk vagy lopjunk, ezek ugyanis értelmetlen és erkölcstelen eszközök. De aki idősebb, s akinek emiatt hatalmas tapasztalata van a kommunista rendszerből, az tudja: a szövegeket nem szabad komolyan venni.. Ahogy a múlt rendszerben a “mondd meg a véleményedet”,… Read More »

Mi a termelékenység?

A “termelékenység” egy liberális varázszó. Létezik, de nincs valós tartalma. Egy példa: ha a tőkés szabadon garázdálkodhat, akkor a munkásának fizet 100 egységnyi pénzt, ha viszont megszorítjuk a szarvát, akkor 500-at. Tök ugyanazt csinálja mindkét esetben a munkás. Csak az utóbbiban ki lett harcolva a magasabb bér. Így magasabb lett a “termelékenysége”.

Az orosz csodaméreg

Ezek a csúnya oroszok egyszerre gonoszak és tehetségtelenek. Hiszen olyan szupermérget fejlesztettek ki, amitől soha senki se hal meg. Ki érti ezt? A Navalnij-akció csúnyán elbukott, most kitervezői igyekszik arcukat menteni, s egyre jobban belegabalyodnak saját hazugságaikba. Nem elég, hogy a 2 héte még állatólag javában haldokló Navalnij ma makkegészségesen mosolyog, de már arra is emlékszik a neves… Read More »

Jóság és szabadság

A jóság nem valamiféle anyagi izé, mely ideiglenes szükséges. A jóság maga az ember lelkének gyümölcse. S mindig szükséges. Olyan mint a létezés. A szabadság szintén alapvető, a rossz szabadsága is, de különösen a szükség van az emberek tájékoztatására. Mert a modernitás acélketrecébe zárt lélek sokszor annyira el van nyomva, hogy nem marad ideje körülnézni se. Különösen most,… Read More »

Miért nem vagyok jobboldali?

Minden más híreszteléssel ellentétben, a “jobboldal” és “baloldal” szavaknak nincs értelmük a polgári kor előtti időkben. A baloldal-jobboldal elhatárolódás jelentése: hol áll a tőke-munka ellentétben. A baloldal a munka oldalán áll, s két fő verziója: mérsékelt baloldal (középbal), mely elfogadja a polgári, liberális demokráciát, annak gazdasági rendszerével együtt, s abban hisz, hogy benne reformokat kell végrehajtani a nagyobb… Read More »

Ki tántorog ki?

Az átlagember nem akar sehová migrálni, erre jellemzően 2 embercsoport hajlamos: az adott társadalom legaktívabb tagjai, az adott társadalom legkétségbeesettebb tagjai. Ezek együtt 10 % maximum, csak különleges helyzetben több. Az értelmes emberek pedig – ezek ritkán azonosok a fenti 2 csoporttal – megértik, hogy ha az egész világ elmenne a világ leggazdagabb területeire, azok megszűnnének gazdagak lenni… Read More »

Mit jelent magyarul a baloldal és a jobboldal fogalma

Azt tudjuk mi a “baloldal” és “jobboldal” szó eredeti jelentése. A polgárosodással, a liberális demokráciával egyidős ez a két fogalom, s jelentésének lényege a tőke-munka ellentéthez való viszony: a jobboldal a tőke mellett van, a baloldal pedig a munka mellett. Magyarországon viszont mára e két szó jelentése a labanc-kuruc, másképp urbánus-népi lett. A két irány eredete 500 éves… Read More »

Miért nem vagyok Charlie?

A Charlie Hebdo nevű francia hetilap elleni 2015-ös iszlamista támadás után kötelező lett a szolidaritás a lappal, még jelszó is született erre a célra: “Je suis Charlie” (Charlie vagyok). Persze gyorsan megszületett az ellenvélemény is, ennek jelképe lett a “Je ne suis pas Charlie” (Nem vagyok Charlie) jelszó. Az ellenvélemény oka 3 nagy csoportba volt tehető: muszlimok, akik… Read More »

A tüntetések szabálya

Nem bármilyen tüntetésről van szó, hanem kizárólag a hatalom megbuktatására irányuló tüntetésekről. Erica Chenoweth, amerikai politológus megvizsgált többszáz hatalom megbuktatására irányuló, XX. és XXI. századi tömegmozgalmat. Érdekes következtetése: a békés tüntetések sikeresebbek, mint a fegyveres felkelések. Míg a békés tüntetések 53 %-a sikeres volt, addig a fegyveres felkelések esetében ez az arány alig 26 %. S mik ennek… Read More »