Category Archives: múlt

Hogyan látják Közép-Ázsiában?

Érdemes néha a dolgokat megnézi más szemszögből is. Én pl. ezért olvasok szinte csak ballib médiákat magyar médiafogyasztásomon belül. De ugyanez igaz a történelemre is. A közép-ázsiai népek sokkal jobban ismerik a mi, európai nézetvilágunkat, s meglepődnek, mi mennyire nem ismerjük őket. Pedig hatalmasak a párhuzamok. Nálunk – azaz Európában – az a narratíva, hogy volt a Római… Read More »

Mennyit kapott Júdás?

Egyik sokak számára idegesítő tulajdonságom a lényegtelen részletekről való elmélkedés. Nos, mindig zavart, hogy Húsvét környékén mindenki elmondja százszor mit tett Júdás, megemlítve, hogy árulásáért “30 ezüstöt” kapott, de senki se mondja meg, miféle ezüst, mennyi is az a 30. Nyilván ezüstérme. Na most, a kor legelterjedtebb római ezüstérme a denarius volt, ennek értéke 4 sestertius volt (a… Read More »

Két magyar képviselet

Kevesen tudják, Spanyolországban 1964-1969 között egyszerre két Magyarország is jelen volt. A történet érdekes. A spanyol polgárháború (1936-1939) előtt a helyzet egyértelmű volt: egy darab spanyol kormány volt és egy darab magyar kormány, s ezek egymással diplomáciai kapcsolatban álltak, mindkét országban működött is a másiknak követsége. A spanyol polgárháború során, mely jogilag azt jelentette: Francisco Franco tábora puccsot… Read More »

Hová lettek a magyar kommunisták?

Az MSZMP-nek fénykorában 850 ezer tagja volt, ez azt jelentette, a 18 éven felüli lakosság több mint 10 %-a tag volt. Amíg állampártként működött, a tagság nem jelentett politikai elköteleződést, a tagság 90 %-a abszolút politikamentesen, praktikus okokból lépett be. Ez mindenki számára kiderült a párt feloszlásakor 1989 októberében, amikor a volt tagság alig 10 %-a lépett át… Read More »

Átmenetek

A magyar átlagember nyilván ismeri a magyar átmenet történetetét, s a román, a szovjet és a keletnémet verzió is közismert. De a többi kevéssé ismert. Íme egy rövid összefoglaló, kizárólag a szovjet rendszerváltással nagyjából azonos időben történt eseményekről. Íme az egyes átmenetek Kelet-Európában: Albánia: a kommunista párt maga bontotta le a rendszert 1989-1991 között, ami után a reformkommunisták… Read More »

Majdnem ott

Az ember sokszor visszagondol múltjára, mit csinálna másképp, ha újra élné életét. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egyetlen olyan nagyon fontos döntés sincs életemben, melyet másképp csináltam volna. Viszont a közepes fontosságú döntések között már akad ilyen. Ezek közül a legérdekesebb: 1986-ban kint maradhattunk volna Kubában élni. A múzsám volt a kar egyik legjobb diákja, különösen nyelvtan… Read More »

Koreai gép

Amikor a szovjet klégierő lelőtt egy dél-koreai utasszállító gépet, az éppen utolsó előtti középiskolai tanévem első tanítási napja volt a szovjet iskolában, ahová jártam. 1983. szeptember 1. volt. A szovjet emberek ugyanúgy beszélgettek mindenről, ahogy mindenki más. Persze nyilván az “ellenséges” véleményeket csak megbízható társaságban mondták el. Az akkori hivatalos nyugati propagandát persze még a legrendszerellenesebb emberek se… Read More »

A szovjet rágógumi

A farmernadrág státuszáról már írtam a szovjet rendszerben, de most egy másik “csúcstermékről”, a rágógumiról. Ez se volt tiltott termék, csak korlátozott. S ahogy a farmernadrágnál is, volt import (elsősorban török és jugoszláv), de volt saját gyártás is. A szovjet termék azonban rendkívül rossz minőségű volt, kevés ízben volt kapható, s a legyártott mennyiség is túl kevés volt.… Read More »

Nászúton

Nászútra az emberek esküvő után szoktak indulni. Esetleg – ha nincs rá akkor pénz – valamelyik későbbi esküvői évfordulón. De nem mi lennénk, ha ezt betartottuk volna. Mi esküvő előtt voltunk nászúton. Ezt találtuk ki annak idején. Szóval 1986 októberében házasodtunk, nászúton viszont 1986 májusában voltunk. Előtte másfél hónappal döntöttük el, hogy házasodni fogunk. Nászutunk 3 napig tartott,… Read More »

Szovjet farmer

A szovjet rendszer legnagyobb divatellensége a farmernadrág volt. Az ok ismeretlen, valaki kitalálhatta, hogy a farmernadrág a nyugat jelképe. Viszont a ruhadarab népszerűségét éppen a rendszer növelte. Azzal, hogy nyíltan sose lett betiltva, csak használata volt korlátozva. Pl. munkahelyeken, s különösen iskolákban a legtiltottabb ruhadarabnak számított. Aztán az is tényező lett, hogy kapható lett a szovjet Berjozka-üözlethálózatban (ezek… Read More »