Apai nagyapám anyja 1878-ban született, az éppen folyó orosz-török háború idején, Draganovóban (ma: Gorna Orjahovica járás, Veliko Tarnovo megye, Bulgária). Draganovo kivételes abban, hogy azon kevés települések egyike, melyek még a török hódítás előtt lettek alapítva, s azóta is folyamatosan megvannak. Az első adatok a faluról a XII. századból származnak. Egészen a XX. századig fontos regionális központ volt,… Read More »
Apai ágamról a legkevesebb az adatom. Míg anyai ágamon mindenki a Habsburgok birodalmában született, ahol volt normál kormányzat, adminisztráció, pár osztály állami iskola, okmányok, pecsételés, hivatalok, sok más egyébként idegesítő dolog, addig apai ágamon az összes ős az Oszmán Birodalomban látta meg a világot, ahol fentiek közül kb. semmi se volt, pl. nem létezett állami anyakönyvezés. Ami van… Read More »
Most cikkemben anyai nagyapám őseit írnám le. Ez az az ősvonalom, melyről a legtöbb adatom szerepel nyilvántartásban. Nagyapám anyai ága teljesen sváb. A legelső adat a XVIII. század elejéről van. Név: Göncz, melyet később Érdyre magyarosítottak. Az új magyar név magyarázata, hogy a család Érden lakott. Ezen dédnagymamám minden ismert őse német volt, az összes megtalálható családnév abszolút… Read More »
Régóta tervezem megírni családom történetét. A legfőbb ok ami visszatart, hogy nehéz dolog olyasmiről írni, ami érint másokat is. Más részről viszont, ha nem írom meg amit tudok, a következő nemzedék már nem fogja tudni amit én tudok. A családfakutatással huszonéves koromban kezdtem el foglalkozni, amikor még éltek idősebb őseim is, így alkalmam akadt alaposan kikérdezni mindenkit, fényképeket… Read More »
Évekkel ezelőtt csináltattam magamnak DNS-vizsgálatot, majd a MyHeritage alapján meg is nézettem most a szerintük való etnikai megfelelést. Egyedül a balti és a skandináv adat kicsit meglepő. De azokat is meg tudom magyarázni. A következőkben le fogom írni családtörténetem fő vonalait, 4 részben, mindegyik nagyszülőm vonalán: anyai nagymama, anyai nagypapa, apai nagymama, apai nagypapa.
A legnagyobb mítosz: éles vonalat húzni a rendszerváltozás előtti és utáni helyzet közé. Mintha akkor a teljhatalmú állam rabjai lett volna mindenki, azóta meg az állam a polgárok szolgája. Nem, nincs így. Az persze kétségtelen, hogy most több függ az emberek akaratától, mint akkor, s jóval szélesebbek az egyén jogai, de ez sokkal inkább fokozati különbség. Mit jelent… Read More »
Pár érdekes adat alapján, most kiemelve a Római Birodalom aranykorát, az i. sz. II. sz. idejét. A pénzről. A római pénzrendszer meglehetősen bonyolult volt, itt elég, hogy az alapegység a szertertiusz (középkori latinsággal: szeszterciusz), azaz sestertius. 1 sestertius nemesfémben számolva kb. 1 mai eurónak felel meg, de ez csalóka adat, mert azóta a nemesfémek árfolyama drasztikusan megdrágult, mivel… Read More »
Sose éltem a Szovjetúnióban, de mintha éltem volna. Mert 5 évig szovjet-orosz iskolába jártam Kubában, s ott is érettségiztem 1985-ben. Persze nyilván én a szovjet valóság felső szegmensével ismerkedtem így meg, hiszen aki a szovjet rendszerben nem csak utazhatott, de külföldön dolgozhatott, az mindenképpen privilegizált embernek számított. A szovjet rendszer sokkal jobban elzárta az embereket a nyugati világtól,… Read More »
Érdemes ezt összevetni a nemzetiségi térképpel. Fő térkép, színek: piros: ortodox abszolút többség, zöld: muszlim abszolút többség, fehér K betűvel: katolikus többség, fehér: nincs többség. Részletes térkép, színek: ortodox többség: piros: 90 % feletti ortodox többség, narancs: 80-90 %-os ortodox többség, sárga: 70-80 %-os ortodox többség, lila: 60-70 %-os feletti ortodox többség, barna: 50-60 %-os feletti ortodox többség;… Read More »
Amikor a IV. sz. végén, az V. sz. elején véget ért a római uralom Angliában, ez sokkszerű volt a lakosság számára. Anglia lakossága akkor keltákból állt a legnagyobb részben, egy részük romanizált volt, más részük kevésbé, de a latin-kelta kultúra mindenre kiterjedt. A római uralom végére a lakosság legnagyobb része már keresztény volt. 100 évvel később megtörtént a… Read More »