Category Archives: nyelv (mindenféle)

Orosz nyelvi jelenség

Bár ma már egyre kevesebb magyar embernek van fogalma az orosz nyelvről, ezt az is jelzi, hogy ma már az angolos átírás gyakoribb a magyarosnál az orosz neveknél, egy apróságra szeretném felhívni a figyelmet. Az oroszban nagyon sok mássalhangzó fonéma van, számuk összesen: 33 (összehasonlításképpen: a magyarban 25 mássalhangzó fonéma van). Közismert, hogy az orosz mássalhangzók lehetnek kemények… Read More »

Ahol a sznobizmus kultúrát jelent

Az angol nyelv egyik érdekes jelensége, hogy nem válik el egymástól a sznobizmus és a műveltség. Jó tanulmányozható ez az úgynevezett szabálytalan többes számú névszavakon. A magyarban a jelenség ismeretlen (legalábbis bizonyos értelemben), nálunk ugyanis minden névszóragozás szabályos, nem létezik pl. egyetlen magyar főnév se, melynek többes száma ne lenne szabályos. Egy magyart idegen nyelvként tanuló idegen számára… Read More »

Oroszországi altáji nyelvek

A altáji nyelvek három nagy ága: türk nyelvek, mongoloid nyelvek, tunguz nyelvek. Sokszor ide sorolták még a koreait és a japánt is, de a többségi vélemény szerint ezek inkább közeli, de a nyelvcsaládhoz nem tartozó nyelvek, ahogy ez igaz az uráli nyelvekre is. Ha nagyobb egységeket igyekszünk felállítani, akkor az altáji nyelvek legközelebbi rokonai az uráli nyelvek, a… Read More »

Oroszországi uráli nyelvek

Az uráli nyelcsaládhoz tartozó oroszországi nyelvek helyzete. 32 uráli nyelvet tartanak számon jelenleg (persze ez számolás kérdése is). Ezek közül a 3 nagy nyelvnek – magyar, finn, észt – és 9 kis nyelvnek a törzsterülete Oroszországon kívül van. A maradék 20 nyelv törzsterülete viszont Oroszország. Ezeket nézzük meg. Tudni kell történelmileg, hogy a mai Oroszország európai részének északi… Read More »

Az orosz nyelv a volt Szovjetúnióban

A volt Szovjetúnió 19 utódállamában (15 hivatalos + 4 egyéb) mi ma az orosz nyelv helyete? Oroszországot természetesen kivettem, azaz a többi 18-at vizsgálom csak. Hivatalos státusz szerint: az orosz nyelv nem rendelkezik semmilyen hivatalos státusszal a következő országokban: Azerbajdzsán, Észtország, Grúzia, Karabah, Lettország, Litvánia; az orosz hivatalosan elismert kisebbségi nyelv: Moldávia, Örmányország, Ukrajna; az orosz hivatalos “második… Read More »

Nyelvek

Az emberi faj ősnyelve természetesen egy. Minden emberi nyelv tehát rokonságban áll egymással, ahogy minden ember is. A kérdés csak a rokonság foka. Tudományos bizonyíték nagyon kevés van azonban, de mégis az egyes nyelveket megnézve, ezt összevetve az emberi populációk migrációjával erős következtetéseket lehet levonni. Az ember első megjelenése valamikor 300 ezer éve lehetett a mai Uganda, Tanzánia,… Read More »

Angol világnyelv

Az angol sose fog nyerni ebben a versenyben, pedig ő az egyetlen versenyző. Ennek oka az, hogy eleve meg nem próbál nemzetközi lenne, csak segédnyelv. A világnyelv ugyanis lehet terjedő nyelv, mely kiszorít más nyelveket, s lehet szimpla segédnyelv is. Az angol kb. olyan szrepre törekszik, mint a középkorban a latin egész Európában: a tudományos életben elengedhetetlen volt,… Read More »

A magyar fordításlobbi észrombolása

Az egyik legrosszabb magyar kulturális hagyomány a filmek terén a szinkron mellett a filmcímek elrondítása. Szinte minden külföldi filmet Magyarországon idióta címmel forgalmaznak. Minden alkotásnak része annak címe. A cím pontos lefordítása kötelező. Ez természetesen valóba nem jelent minden esetben szószerinti fordítást, néha ez alkalmatlan módszer. A fordításelmélet szerint ha a szószerinti fordítás nem jó, mehetünk magasabb szintre,… Read More »

Idegennyelvi tévhitek

Megfigyeltem több országban pár közös tévhitet, mely az átlagemberek – azaz a nyelvvel nem profi szinten foglalkozók – elképzelésében él.Íme pár ezek közül. A saját nyelv fonetikai készletének abszolutizálása. Nagyon elterjedt jelenség azt hinni, hogy az anyanyelvünk hangkészlete pont ideális, azaz nem kell a benne meglévőnél több hang, minden új hang felesleges, viszont az összes benne meglévő hang… Read More »

Hogy hangzanak?

Hogyan hangzanak a magyar rokonnyelvei? Íme egy gyűjtés. Hozzá kell tenni: a magyarnak közeli rokonnyelvei nincsenek, csak távoliak. A permi nyelvek: komi (anyanyelvi beszélők száma: 230 ezer) udmurt (anyanyelvi beszélők száma: 320 ezer) A volgai nyelvek: mari (anyanyelvi beszélők száma: 230 ezer) mordvin (anyanyelvi beszélők száma: 430 ezer) A balti-finn nyelvek: észt  (anyanyelvi beszélők száma: 1,1 millió) finn  (anyanyelvi beszélők száma: 5,4 millió)… Read More »

A légáram kérdése

Korábbi, hangtani alapokkal foglalkozó cikkem kapcsán kaptam több kérdést is. Ezekre fogok válaszolni most. Ez a cikk a nem tüdőből képzett hangokat illeti. Mivel a magyarban ilyenek nem léteznek. sőt az európai nyelvek közül csak egyes kaukázusi nyelvekben léteznek, a kérdés érdekes. Tisztázzuk tehát: az emberi nyelvek hangjai a légáram típusa szerint 3 csoporra oszthatók: tüdőhangok, hangszallagréshangok, nyelvhangok.… Read More »

A nyelvtudás szintjei

Európában a legelterjedtebb skála a nyelvtudás érzékeltetésére az a skála, mely 6 lépcsőfokot tartalmaz, a legalsó az A1 és a legfelső a C2. Az A1 azt jelenti, hogy valaki nagyon egyszerá gondolatokat képes kifejezni, sok hibával, s képes nagyon egyszerű dolgokat megérteni idegen nyelven. A C2 pedig azt jelenti, hogy a nyelvet használó képes anyanyelvi szinten használni az… Read More »