Category Archives: nyelv

Az írás mélysége

Az írásmód mélysége azt jelenti: mennyire szoros a kapcsolat egy nyelv beszélt és írott alakja között. Ha a kapcsolat kisfokú, az azt jelenti, az írás és a beszéd között a kapcsolatos semmilyen vagy felületes, ill. a kapcsolat nem egyértelmű. Az írás nem jelzi a kiejtést, vagy csak nagyon részlegesen jelzi. Ide tartozik: minden logografikus típusú írás, hiszen ennek… Read More »

Magyar mássalhangzók, melyek nem egységesek

A legjellemzőbb dolog két különböző nyelv beszélői között a nem-értés. Nem közvetlen értelemben, hanem kiejtésileg. A magyar nem érti miért mondja egy orosz “ti” helyett, hogy “tyi”, pedig hát nyilvánvaló mi a különbség a kettő között! A cseh nem érti miért mondja szinte az egész világ a cseh ř-t “rzs” alakban, miközben hát nyilvánvaló, hogy a ř az… Read More »

Vacilál a magyar

Már előző nyelvi cikkemben akartam erről írni, de gondoltam, legyen külön cikk. Az uráli-altáji nyelvek egyik sajátossága a hangrend, azaz a magánhangzók minősége alapján kategorizálva vannak a szavak, s az egyes szavak illeszkedése a hangrendtől függ. A téma közismert, ezért nem elemezném különösebben, csak egy kis ismertető: az a, á, o, ó, u, ú mély hangrend, az ö,… Read More »

Magyar magánhangzókról

Pár megfigyelésem a mai magyar kiejtésről a magánhangzók terén. A magas nyelvállású magánhangzók – i, í, u, ú, ü, ű – esetében egy eleve létező jelenség erősödését látom (hallom): egyre inkább elvész a megkülönböztetés a rövid és hosszú párok között a hétköznapi kiejtésben: egyre több hosszú magánhangzót töviden ejtenek a magyarok – kedvenc példám a “Hűvösvölgy” helynév, amit… Read More »

Elbeszélés

A bolgár nyelv egyik sajátossága nemcsak a sok igeidő, de ezen túl a sok igemód is. A magyarban 3 igemód van: kijelentő, feltételes, felszólító. A bolgárban e 3 mellett van még 3: 3 darab elbeszélő igemód. Az elbeszélő igemód egyébként ősi jelenség, a legtöbb nyelvész egyetért, hogy ilyen volt a legkorábbi időkben az indoeurópai nyelvekben, de mára csak… Read More »

Arab identitás és nyelv

Az arab identitás rendkívül sajátos. Minden arab egyszerre két nemzet tagja: az arabé és saját arab országáé. A nyelv esetében a párhuzam a latin és az újlatin nyelvek esete lehet. Képzeljük el, hogy a románok, a franciák, az olaszok, a spanyolok, stb. mind azt vallanák, ők a latin nemzet részei, s nyelvük pedig nem igazi nyelv, csak nyelvjárás,… Read More »

Nyugat-Afrika nyelvileg

Afrika sajátossága, hogy a legtöbb ország esetében még csak közös nyelv se létezik az adott országban, s a hivatalos államnyelv nem anyanyelve a lakosság zömének, sőt a lakosok nagy része nem is beszéli. Ez egy hatalmas térség: összlakossága 350 millió fő. S a világ 10 leggyorsabb természetes népessegnövekedésű országa közül 4 itt található! A legszerényebb növekedést felmutató Zöld-foki-szk.… Read More »

Furcsa hatás

A német nyelv nem tudta a magyart kiszorítani, bár erre minden esélye megvolt a XIX. sz. elején. Van viszont máig számos vonás, ahol a német – bár az angol miatt egyre gyengülőbben – hat a magyar nyelvhasználatra. Régi szokásom, hogy néha az emberek beszédébe úgy hallgatok bele, hogy nem a szavak értelmét nézem, hanem csak a kiejtést. Három… Read More »