Category Archives: nyelv

Nyelvi kategóriák

Korábbi cikkemhez, íme pár kifejezetten érdekes nyelvi kategória. Mindenhol meg fogom írni, mi a helyzet az általam beszélt 5 nyelvvel (magyar, bolgár, spanyol, orosz, angol) és további 10 nyelvvel, melyből rendelkezem valamilyen szintű ismeretséggel (latin, ógörög, héber, koreai, szuahéli, szerb-horvát-bosnyák-montenegrói, szlovén, finn, baszk, asszír). Kiválasztottam 8 kategóriát: 4 hangtanit és 4 nyelvtanit. Hangsúly A világ nyelveinek kb. felében… Read More »

A nehéz és a könnyű idegen nyelv

A politikailag korrekt nyelvészet állítása az, hogy minden nyelv egyformán nehéz, nincsenek könnyű és nehéz nyelvek. Ez azonban csak abból a szempontból igaz, hogy egy anyanyelvi környezetben felnövő kisgyerek bármely nyelvet képes azonos idő alatt megtanulni anyanyelvi szinten. Viszont amint az idegennyelv tanulást nézzük, azaz egy már anyanyelvvel rendelkező – azaz legalább hat éves – ember által egy… Read More »

Cirill a nem-szlávoknál

Többször írtam már a cirill ábécéről, de most egy egészen más szemszögből. Hozzáteszem: leegyszerűsítve, a teljesség igénye nélkül. A cirill ábécét eredetileg a szlávra találták ki, pontosabban a bolgár nyelv alapján találták ki a morvák közti hittérítésre a IX. században. Hozzáteszem, máig vitás, hogy a IX. században kitalált 2 szláv ábécének – glagolita és cirill – mi az… Read More »

Orosz kisebbségi politika

Az orosz kisebbségi politika mai helyzete alapvetően a történelmi előzmények fényében érthető meg. Az orosz állam alapítása 862-ben történt. Kezdetben az állam lakossága kb. fele-fele arányban lehetett szláv és finnugor, vékony viking uralkodó réteggel. A vikingek azonnal, míg a finnugor lakosság pár nemzedék alatt elszlávosodott.  A XII. században az orosz állam meggyengült, majd három részre szakadt. Hamarosan mindhárom… Read More »

Hány nyelv?

Jelenleg a világon beszélt nyelvek száma 6000-7500, az eltérő szám oka: nem egyértelmű, hogy egy adott beszélt nyelv mikor önálló nyelv, mikor nyelvjárás. Korunk sajátossága: a nyelvek száma drasztikusan csökken. A XXI. sz. végére a mai nyelvek kétharmada ki fog halni. Ami furcsa látszólag: a műszaki fejlődés és az oktatás általánossá válása segíti a nyelvek kihalását. A nyelvek… Read More »

Kölcsönös érthetőség

Magyar szempontból egzotikus dolog két nyelv kölcsönös érthetősége. Nem létezik nyelv, mellyel a magyar kölcsönösen érthető lenne, semmilyen szinten. A magyar ember már annak is borzasztóan örül, ha egy idegen nyelvi szövegben egyes szavakat felismer. Pedig a kölcsönös érthetőség gyakori jelenség a világban. Pl. az összes szláv nyelv alacsony szinten kölcsönösen érthető – az alacsony szint azt jelenti,… Read More »

Indo-árják

A 3,4 milliárd anyanyelvi beszélőt egyesítő indoeurópai nyelvcsalád legnagyobb ága – 1,1 milliárd fős – az indo-árja ág, a nyelvcsalád legkeletibb ága. Az őshazában az elterjedési arány a következő: Banglades – 98 %, Bhután – 30 %, India – 70 %, Maldív-szk. – 99 % Nepál – 82%, Pakisztán – 75 %, Sri Lanka – 75 %. A… Read More »

Új magyar szavak

Egy kis saját gyűjtés 18 éven aluli, magyar anyanyelvű fiatalok nyelvhasználatából. A bölcsész lélek sose alszik, szóval az ember az egyébként dögunalmas munkája során is rácsodálkozik dolgokra bölcsész szemmel. Hozzáteszem: mivel én magam másfél nemzedékkel idősebb vagyok a célkorosztálynál, valószínűleg olyasmire is rácsodálkozom, amire nem kellene. Én magam teljesértékű és nem felsőfokú magyar diákközösségben kizárólag 7 éven keresztül… Read More »

Oktatási nyelv

Olyan ország bőven van, ahol a hivatalos nyelv nem anyanyelve a lakosság többségének. Ennek oka jellemzően az, hogy az adott ország lakossága soknemzetiségű, s a legnagyobb helyi nyelv kiválasztása hivatalos nyelvnek nem lenne a másnyelvűek tetszésére. Erre jó példa Nigéria. Az is megesik, hogy lenne abszolút többségi nyelv, de a máig él a gyarmati múlt, s a volt… Read More »

Karibi kreol

A kreol az a nyelvállapot, amikor egy adott, nyelvileg heterogén lakosság megtanul, pontosabban kialakít egy közös új nyelvet, mely azonban csak kiegészítő szerepet játszik. A legjobb példa erre a karibi angol kreol nyelvek. Eredete: az Afrikából behurcolt néger rabszolgák nem tudtak se egymással kommunikálni (hiszen nem mind ugyanabból a törzsből származtak), se fehér gazdáikkal (akik meg csak angolul… Read More »