Category Archives: nyelvek

Nyelvek

Az emberi faj ősnyelve természetesen egy. Minden emberi nyelv tehát rokonságban áll egymással, ahogy minden ember is. A kérdés csak a rokonság foka. Tudományos bizonyíték nagyon kevés van azonban, de mégis az egyes nyelveket megnézve, ezt összevetve az emberi populációk migrációjával erős következtetéseket lehet levonni. Az ember első megjelenése valamikor 300 ezer éve lehetett a mai Uganda, Tanzánia,… Read More »

A magyar mint tanulandó idegen nyelv

Bár sose tanultam a magyart idegen nyelvként, személyesen tehát nem vagyok érintett, hiszen saját magyar anyanyelvű anyámtól tanultam meg a magyart csecsemő koromban, igen sok embert ismerek, saját rokonságomban is, aki idegen nyelvként tanulta a magyart. Így sok mennyiségben rendelkezem tapasztalattal a témát illetően. Általános tapasztalat, hogy a magyar tanulhatósága fordított irányú. Míg pl. az angolt nagyon könnyű… Read More »

Angol világnyelv

Az angol sose fog nyerni ebben a versenyben, pedig ő az egyetlen versenyző. Ennek oka az, hogy eleve meg nem próbál nemzetközi lenne, csak segédnyelv. A világnyelv ugyanis lehet terjedő nyelv, mely kiszorít más nyelveket, s lehet szimpla segédnyelv is. Az angol kb. olyan szrepre törekszik, mint a középkorban a latin egész Európában: a tudományos életben elengedhetetlen volt,… Read More »

A magyar fordításlobbi észrombolása

Az egyik legrosszabb magyar kulturális hagyomány a filmek terén a szinkron mellett a filmcímek elrondítása. Szinte minden külföldi filmet Magyarországon idióta címmel forgalmaznak. Minden alkotásnak része annak címe. A cím pontos lefordítása kötelező. Ez természetesen valóba nem jelent minden esetben szószerinti fordítást, néha ez alkalmatlan módszer. A fordításelmélet szerint ha a szószerinti fordítás nem jó, mehetünk magasabb szintre,… Read More »

Legutáltabb magyar nyelvi fordulatok

Íme az általam legutáltabb magyar nyelvi fordulatok. Nem közhelyeket fogok felsorolni, hanem kifejezetten nyelvi fordulatokat, szokásokat. Kiválasztottam a számomra 8 legborzasztóbbat. Csak személyes ízlésem a lista, nem azt mondom, hogy ezek hibásak, mert nem azok. Csak nekem nem tetszenek, nagyon nem tetszenek. Sokba fog fájni. Mennyibe fog fájni? Ez olyan bunkós, álprolis szöveg, szerintem baromira idegesítő. Ubi, zsepi, s… Read More »

Idegennyelvi tévhitek

Megfigyeltem több országban pár közös tévhitet, mely az átlagemberek – azaz a nyelvvel nem profi szinten foglalkozók – elképzelésében él.Íme pár ezek közül. A saját nyelv fonetikai készletének abszolutizálása. Nagyon elterjedt jelenség azt hinni, hogy az anyanyelvünk hangkészlete pont ideális, azaz nem kell a benne meglévőnél több hang, minden új hang felesleges, viszont az összes benne meglévő hang… Read More »

Hogy hangzanak?

Hogyan hangzanak a magyar rokonnyelvei? Íme egy gyűjtés. Hozzá kell tenni: a magyarnak közeli rokonnyelvei nincsenek, csak távoliak. A permi nyelvek: komi (anyanyelvi beszélők száma: 230 ezer) udmurt (anyanyelvi beszélők száma: 320 ezer) A volgai nyelvek: mari (anyanyelvi beszélők száma: 230 ezer) mordvin (anyanyelvi beszélők száma: 430 ezer) A balti-finn nyelvek: észt  (anyanyelvi beszélők száma: 1,1 millió) finn  (anyanyelvi beszélők száma: 5,4 millió)… Read More »

A légáram kérdése

Korábbi, hangtani alapokkal foglalkozó cikkem kapcsán kaptam több kérdést is. Ezekre fogok válaszolni most. Ez a cikk a nem tüdőből képzett hangokat illeti. Mivel a magyarban ilyenek nem léteznek. sőt az európai nyelvek közül csak egyes kaukázusi nyelvekben léteznek, a kérdés érdekes. Tisztázzuk tehát: az emberi nyelvek hangjai a légáram típusa szerint 3 csoporra oszthatók: tüdőhangok, hangszallagréshangok, nyelvhangok.… Read More »

“Médiakérdés”

Mivel ismét felmerült a “médiakérdés”, írni kell róla egy külön cikket. Minden nyelvben van számtalan sok mítosz. Egy orosz ismerősöm szerint pl. az orosz főnevek neme megállapítható hangzásuk alapján. Természetesen butaság ez, egyes orosz főnevek neme megállapítható nagy biztonsággal a végződésükből, míg másoké sehogy: meg kell tanulni és kész, más módszer nincs. Egy amerikai ismerősöm pedig határozottan állítja,… Read More »

A nyelvtudás szintjei

Európában a legelterjedtebb skála a nyelvtudás érzékeltetésére az a skála, mely 6 lépcsőfokot tartalmaz, a legalsó az A1 és a legfelső a C2. Az A1 azt jelenti, hogy valaki nagyon egyszerá gondolatokat képes kifejezni, sok hibával, s képes nagyon egyszerű dolgokat megérteni idegen nyelven. A C2 pedig azt jelenti, hogy a nyelvet használó képes anyanyelvi szinten használni az… Read More »