Category Archives: történelem (magyarország)

Orbán 89-ben

Nem voltam kint a tüntetésen (temetésen) 30 éve. Az egyetlen nagy magyar rendszerváltáskori esemény, melyen jelen voltam az az 1988. június 27-i romániai falurombolás elleni tüntetés volt, Csurka István szervezésében. Pedig akkor még ballib voltam kőkeményen – bár akkor még ez a szó nem is létezett -, de a határontúli magyar kérdésben nem osztottam az akkori SZDSZ/Fidesz álláspontot,… Read More »

Numerus clausus

Kevesen tudják, a magyar 1920-as numerus clausus típusú, a többséget pozitívan diszkrimináló rendelkezés ma is létezik egyes országokban. Legjobban a malájziai változatot ismerem, de hasonló van Indonéziában és Bruneiben is. Malájziában ez a 60-as évek óta létezik, Az oka ugyanaz, mint Horthy 1920-as numerus claususa esetében. Azaz mivel az ország történelme miatt egyes kisebbségek erősebb pozíciókat foglaltak el,… Read More »

Ballib trianonozás

Ostoba cikk a Népszavában, de érdemes olvasni, mert kiválóan felmondja a ballib mítoszokat a témában. Lássuk a cikk főbb abszurd állításait: “Kimaradhattunk volna a háborúból, de a nacionalizmus, az irredentizmus, a tekintélyelvűség és a felsőbbrendűség érvényre juttatásának szándéka az akkori politikai vezetésnek fontosabb volt minden más szempontnál.” Nos, nem, nem maradhattunk ki. Magyaország nem volt akkor független ország,… Read More »

Battonya

Aki járt iskolában Kádár alatt, azt hallott Battonyáról és Nemesmedvesről. A “felszabadítás” első és utolsó települései voltak ezek. Pedig nem Battonyán léptek először magyar földre a szovjet csapatok, 1944. szeptember 23-án, ahogy ezt akkor mondták, hanem már augusztus 27-én és Sósmezőn. Kádárék azért hamisítottak, mert tabutéma volt, hogy 1938-1947 között Magyarország nagyobb volt, mint 1947 után. Mellékesen: Nemesmedves és… Read More »

Trianon

Trianon 98. évfordulója alkalmából jelent meg egy érdekes cikk a Mandineren. Bár a szerzővel ellentétben nem vagy tradicionalista legitimista, sokban egyetértek vele. (Tradicionalista vagyok, de nem legitimista, hanem populista.) Alapvetően a kétféle nemzetkoncepció különbözősége a kulcs: a nyugati (kb. francia) és a keleti (kb. német). A nyugatiban a nemzet a liberális állam mesterséges, jogi, politikai intézménye, a keletiben… Read More »

Hobbi a 70-es évekből

A 80-as évek vége előtt Magyarországon csak valutás boltokban lehetett kapni dobozos italokat. Nem volt se dobozos sör, se dobozos üdítő. Azokból az italokból se volt, melyek egyébként kaphatóak voltak üveges verzióban. Így a dobozoknak hatalmas értékük lett, hiszen csak külföldről, esetleg valutás boltból (úgynevezett Konsumex-üzletből) lehetett hozzájuk jutni. Ami pedig ritka, sőt értékes, abból hobbi alakul ki… Read More »

István a nyugatot választotta

Van ez a közhely arról, hogy már I. István is a nyugatot választotta a kelet helyett. Különösen ma szoktak rá léptek-nyomonhivatkozni, minden kontextusból kivéve az egész ügyet. Nem akarom a témát mélyében elemezni, bár érdemes lenne valamikor ezt megtenni, most csak pár gondolat. Először is: az egész kérdés álkérdés volt a X. sz. végén. A harmadik – azaz… Read More »

A kádárista technokratizmus rögeszméi VIII. – a nyugat

Ismét nagyon cinikus, de sok tekintetben igaz gondolatok, persze csak részben. “Érdekek vannak csak.” A nyugat hazug, nincs semmilyen erkölcsi felsőbbsége. Bedőlni a nyugati propagandának nem kisebb hülyeség, mint komolyan hinni a marxizmusban. Magyarország kicsi ország, nem lehet meg önmagában. Valahová tartozni kell. S utoljára Mátyás korában volt reális választási lehetőség. Azóta mindig mások döntöttek arról, hogy hová… Read More »

A kádárista technokratizmus rögeszméi VII. – a szovjet uralom

Meglepő lesz, de tény: ez az elit egységesen és kőkeményen szovjetellenes volt. “A ruszkik nem engedik.” “Jaltában oda kerültünk, nincs mit tenni.” “Ópravoszláv foxi-maxi.” Természetesen nem nemzeti alapon, hanem gazdasági érvekkel. Nem lehet a reformokat megcsinálni, a kapitalizmust szélesíteni, mert a “ruszkik” nem engedik. Ez végülis igaz is volt. Bár Magyarországnak meg volt engedve a gazdasági reformok terén… Read More »

A kádárista technokratizmus rögeszméi VI. – a lázadás

Minden idealizmus, szellemi érték tagadása. Az emberek csak akkor lázadnak, ha éhesek. Minden más lázadás mögött egyetlen ok van: demagóg politikusok meghülyítették a népet. Nincs ember, akit érdekelne nemzeti szabadság, vallás, minden mögött bújtatott gazdasági érdek van csak és pénzéhes népvezérek. “Kossuth is amikor meleg lett a helyzet, elszelelt, szarban hagyva a meghülyített népet, de az államkasszát persze… Read More »

A kádárista technokratizmus rögeszméi V. – a nemzeti érdektelenség

A nemzeti kérdéshez való viszony. “Nem röhejes dolog pl. a román nacionalizmus? Na, a magyar pont olyan röhejes.” “A vajdasági magyarok dolgoznak Nyugat-Németországban, s eszükbe se jut a magyarságuk.” “A XX. század végén határokról vitázgatni röhejes.” A nemzeti kérdés érdekes dolog volt akkoriban. Ebben ugyanis a technokrácia nem rendelkezett egységes állásponttal. Egyszerre létezett kozmopolita és hazafias nézet is,… Read More »

A kádárista technokratizmus rögeszméi IV. – a marxizmus

Viszony  a marxizmushoz. A magyar technokrácia marxizmuskritikája következetesen jobboldali, liberális volt. A kedvenc érv volt erre, hogy lám, maga Lenin is visszahozta a kapitalizmust, lásd a NEP-korszakot, mert rájött, hogy a rendszer nem működik. “A marxizmus egy utópia.” “Ugyanaz, mint a kereszténység, csak abszurd álmodozás.” “Ma már senki se veszi komolyan.” “Ahelyett, hogy megírta volna a Tőkét, inkább… Read More »