Category Archives: vallás (teológia)

Hogyan alapozza meg?

Érzékeny téma. Magyarország az egyetlen kelet-európai ország, ahol jelentős kálvinista kisebbség van, a lakosság közel ötöde református. (Még két kelet-európai országban van jelentős protestáns lakosság: Észtországban és Lettországban, ezekben relatív többséget is alkotnak, de mindkettő a protestantizmus mérsékeltebb, lutheránus ágához tartozik.) Ráadásul Magyarországon a református vallásnak van egy amolyan nemzeti színezete is, s ez pl. a romániai magyaroknál… Read More »

A rosszról

Aquinói Szent Tamás – Thomas Aquinas – (1225-1274) olasz teológus és filozófus. Gyakorlatilag kimondható: a katolicizmus első számú teológusa. A mű címe: A rosszról. A rossz, bár absztrakt értelemben hiányosság, konkrét megjelenésében dolog. Hiszen meglét és hiányosság között nincs átmenet, továbbá ími valaha volt, az nem szűnik meg teljesen, valamint minden ami képes rombolni, az dolog. Az ellentmondás… Read More »

Hexameron

Bonaventura – Giovanni di Fidanza – olasz teológus, filozófus (1221-1274) műve. A szerző magyarázza igencsak modern módon a Szentháromság titkát, annak Igéjét a tudásban kifejezve. A három rész: maga teremtetlenség, a megtestesülés, s a megvilágítás. Nem érhető el semmi az alap nélkül, ehhez kell a hit. Az örökkévalóban megvan minden minden lehetőség. Így az nem változik függetlenül a… Read More »

Oxfordi előadások

Duns Scotus (1266-1308) skót teológus, filozófus műve. A létező mielőtt részekre osztódna létezik mint osztatlan létező, ez megvan mind Istenben (végtelenül), mind a teremtményekbem (végesen). Vannak olyan jellemzők, melyek minden létezőre igazak és olyanok, melyek párt alkotva. csak a pár egyik tagjára lehet érvényes. Mindkettő azonban léten felüli. S van olyan is, ami egyik se, ez is lehet… Read More »

Lelki szegények

Eckhart mester (1260-1328) műve. A nyugati miszticizmus egyik legnagyobb képviselője. Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyország. Mit jelent ez? Szegénység kétféle van: külső, mely dicséretes, ha valaki Jézus iránti szeretetből vállalja, belső, erről van szó az idézetben. Ki az igazán szegény ember: aki nem akar semmit, aki nem is tud semmit, akinek nincs is semmije. Aki… Read More »

1277

Étienne Tempier (1210-1279) műve. Az averroizmus tanainak elítélése. Címe: Az 1277-es párizsi elítélő határozatok. Az averroizmus Ibn Rusd (latinul: Averroës) arab arisztotelánus filozófus tanítása. Lényege: kétféle igazság létezik, hitbéli és filozófiai, a világ örökkévaló, az emberi lélek 2 részből áll: múlandó egyedi részből és közös, örök isteni részből, nincs feltámadás. Két fő képviselőjének elemeztem egyes írásait: Sigerus de… Read More »

Párbeszéd

Az olasz Anselmus (Anselmo) számít a skolaszti(ci)zmus egyik megalapítójának. Ezt a művét mindenki ismeri, pontosabban az abban kifejtett, később ontológiai istenérvnek nevezett kifejtést mindenképpen. A mű 1075-ben keletkezett. Kiegészítve annak folytatásával (Responsio). Érdemes a szokásosnál részletesebben megnézni ezt a kifejtést, mert ezzel elkerülhető a legtöbb téves cáfolat elismerése. A cél: olyan érv biztosítása, mely nagyrészben képes tisztán racionális… Read More »

A Szó megtestesülése

Az olasz Anselmus (Anselmo) számít a skolaszti(ci)zmus egyik megalapítójának. Az írás fő témája vita Roscellinusszal. Aki tagadta a lényeg valóságos létezését, az csupán nyelvi fordulatnak tartotta, továbbá azt mondta, ha a Szentháromség egy, abból következően nem csak a Fiú testesült meg Krisztusban, hanem a másik két személy is. Hogyan érhető el igazság? Hittel és tudással. De hit nélkül… Read More »

A legfelsőbb jó

Boetius de Dacia (1240-1284) dán filozófus műve. A legnagyobb jó a szemlélődő gondolkodás,ez ugyanis az egyetlen, mely csakis emberi, azaz nincs meg se a növényeknél, se az állatoknál. A szemlélődő gondolkodásban pedig a lehető legjobb az igazság megismerése. A gyakorlati gondolkodásban pedig ennek következménye, azaz az abban lévő legnagyobb jó a megismert igazság alapján való cselekvés. Ez elvezet… Read More »

A világ örökkévalóságáról

Sigerus de Brabantia (1235-1284) műve. A fajta (általános) csak az egyedekben jelenik meg, nincs önálló léte. Ez abból is látható, hogy az ember nem létezett addig, míg egyetlen egyede se létezett. Ebből az is következik, hogy Isten nem az embert teremtette meg mint fajt, hanem egy adott embert. Így mivel egyetlen emberi egyed se örökkévaló, az emberi faj… Read More »

A természet felosztásáról

John Scotus Eriugena (815-877) ír teológus, filozófus műve. Az alapvető felosztás: létező és nemlétező. 4 rész van: teremtő, nem teremtett – ez Isten, teremtő, teremtett – eredendő teremtő okok, nem teremtő, teremtett – a helyben és időben létező dolgok, nem teremtő, nem teremtett. Mi a létező? Öt szempont: Amit fel tudunk fogni akár érzékileg, akár szellemileg. Isten így… Read More »