Category Archives: vallás (teológia)

Lelki szegények

Eckhart mester (1260-1328) műve. A nyugati miszticizmus egyik legnagyobb képviselője. Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyország. Mit jelent ez? Szegénység kétféle van: külső, mely dicséretes, ha valaki Jézus iránti szeretetből vállalja, belső, erről van szó az idézetben. Ki az igazán szegény ember: aki nem akar semmit, aki nem is tud semmit, akinek nincs is semmije. Aki… Read More »

1277

Étienne Tempier (1210-1279) műve. Az averroizmus tanainak elítélése. Címe: Az 1277-es párizsi elítélő határozatok. Az averroizmus Ibn Rusd (latinul: Averroës) arab arisztotelánus filozófus tanítása. Lényege: kétféle igazság létezik, hitbéli és filozófiai, a világ örökkévaló, az emberi lélek 2 részből áll: múlandó egyedi részből és közös, örök isteni részből, nincs feltámadás. Két fő képviselőjének elemeztem egyes írásait: Sigerus de… Read More »

Párbeszéd

Az olasz Anselmus (Anselmo) számít a skolaszti(ci)zmus egyik megalapítójának. Ezt a művét mindenki ismeri, pontosabban az abban kifejtett, később ontológiai istenérvnek nevezett kifejtést mindenképpen. A mű 1075-ben keletkezett. Kiegészítve annak folytatásával (Responsio). Érdemes a szokásosnál részletesebben megnézni ezt a kifejtést, mert ezzel elkerülhető a legtöbb téves cáfolat elismerése. A cél: olyan érv biztosítása, mely nagyrészben képes tisztán racionális… Read More »

A Szó megtestesülése

Az olasz Anselmus (Anselmo) számít a skolaszti(ci)zmus egyik megalapítójának. Az írás fő témája vita Roscellinusszal. Aki tagadta a lényeg valóságos létezését, az csupán nyelvi fordulatnak tartotta, továbbá azt mondta, ha a Szentháromség egy, abból következően nem csak a Fiú testesült meg Krisztusban, hanem a másik két személy is. Hogyan érhető el igazság? Hittel és tudással. De hit nélkül… Read More »

A világ örökkévalóságáról

Sigerus de Brabantia (1235-1284) műve. A fajta (általános) csak az egyedekben jelenik meg, nincs önálló léte. Ez abból is látható, hogy az ember nem létezett addig, míg egyetlen egyede se létezett. Ebből az is következik, hogy Isten nem az embert teremtette meg mint fajt, hanem egy adott embert. Így mivel egyetlen emberi egyed se örökkévaló, az emberi faj… Read More »

A lélek halhatatlanságáról, az igaz vallásról

Aurelius Augustinus (354-430) két művéből szeretnék megosztani fontos gondolatokat. Az értelem mint az ember képessége halhatatlan kell, hogy legyen, bár a test nem halhatatlan. Az értelem nem lehet a test harmóniája, nem lehet a testben sem, mert a test múlandó, míg az értelem nem az. Olyan ez, mint a művész és annak alkotása, az alkotás megmarad a művész… Read More »

A háromságról, a rendről

Aurelius Augustinus (354-430) két művéből szeretnék megosztani fontos gondolatokat. A tudás 2 forrása: tekintély – biizonyos szempontból elsőnek tűnik, de a gyakorlatban nem az, értelem – nélküle nem tudunk eljutni a tekintélyhez se, ezért első. Az isteni tekintély az igazi mérce, az emberi csak akkor, ha hiteles.. * A Szentháromság nem nagyobb részeinél, a három egy. Isten nem… Read More »

Vallomások

Aurelius Augustinus (Ágoston) (354-430), latin anyanyelvű római-afrikai (berber) teológus és filozófus, a nyugati kereszténység első évezredének legnagyobb alakja, de ma is benne van a nyugati kereszténység első három legfontosabb szerzője között. A Vallomások (Confessiones) egyik főműve. Csak egyes részekre fogok kitérni. Az önéletrajzi részekre pedig egyáltalán nem térek ki. A mű 13 könyvre van osztva. I. könyv A… Read More »

A létezőről és a lényegről

Aquinói Szent Tamás – Thomas Aquinas – (1225-1274) olasz teológus és filozófus. Gyakorlatilag kimondható: a katolicizmus első számú teológusa. Mivel az értelem legelőször a lényeget és a létezőt fogja fel, ezért szükséges ezen 2 fogalom tisztázása. Ez a mű felfogható úgy, mint a Metafizika lényegének értelmezése. A létező kétféle értelme: az arisztotelészi tíz kategória szerint, különösen az első… Read More »

A világ örökkévalóságáról

Aquinói Szent Tamás – Thomas Aquinas – (1225-1274) olasz teológus és filozófus. Gyakorlatilag kimondható: a katolicizmus első számú teológusa. A mű címe: A világ örökkévalósága. Létezhet-e a világ öröktől fogva? Ami létezik Istenen kívül, az csakis úgy létezhet, ha okozata a leginkább, legtisztábban létezőnek. Lehetséges-e tehát Isten által okozott örök létezés? A kérdés két része: Isten létrehozhat-e örökké… Read More »

Antikrisztus csicskása

Esélyem volt közelről megtapasztalni mi is a lassan újprotestáns szektává avanzsáló katolicizmus szellemisége. A római pápa tőlem párszáz méterre járt. Közelebb csak azért nem mentem, nehogy úgy tűnjön, agyatlan híveinek egyike vagyok. A római pápa éppen végigköpi a Balkánt. Sátáni kacajjal rombol. A szakralitás keletről fújdogál, készül leváltani a felvilágosodást. Ezt dühöngéssel konstatálja a nyugati elit. Ezért is… Read More »

Glosszák a Timaioszhoz

Guilelmus de Conchis (Guillaume de Conches) (1080–1154) műve. Címe: Glosszák a Timaioszhoz (Glosae super Platonem). Kommentár Platón Timaiosz művéhez. A világlélekről. Azonos-e a Szentlélekkel, nem biztos. Ez az a lélek, ami a világot mozgatja. Isten teremtette, hiszen az anyagi világ mellé kellett egy másik, szellemi is. Ez a lélek mindenhol ott van az anyagban, Nem lett az anyag… Read More »