Category Archives: vallás

Húsvét közeledtével

Most, hogy közeledik a keleti számítás szerinti Húsvét, ill. a nyugati számítás szerint el is múlt, érdemes emlékeztetni Jézus példájára. Alapvetően két kézzel helyes szembesülni a hétköznapokkal keresztényként, ahogy ezt Jézus is tette: egyik kezünk toleránsan simogat, halk szóval békegalambot ereszt, másik kezünk odacsap, háromszoros bosszúval, szegecselt acélostorral. A példa megfontolandó, s mindig a két pont együtt veendő… Read More »

Krisztus tanító

Bonaventura – Giovanni di Fidanza – olasz teológus, filozófus (1221-1274) műve: Christus Unus Omnium Magister. Krisztus az alapja a tudásnak, a következő módon: Krisztus az út: kegyesség – erény, hit: kinyilatkoztatás útján, tekintély alapján, mely szintén a kinyilatkoztatáson áll; Krisztus az igazság: ész – értelem, s mivel ez önmagában nem tökéletes, szókságes hozzá: a tudás igazsága, az okság… Read More »

Ateista vita

A vitázós kedvű formátus lelkész ismét vitázik, az index.hu szervezésében. Mivel ugyanő már egyszer előadta ugyanezeket az érveit, s erről írtam is, nem ismételném magamat, csak az eltéréseket írnám le. Ezúttal vitapartnere nem az enyhén infantilis, kevés releváns tudással rendelkező, tudatlanságát trágársággal pótló Erdélyi Ágoston ateista blogger, hanem a nehézkategóriás Orosz László. Ez a vita minőségén sokat emelt,… Read More »

Művészetek és teológia

Bonaventura – Giovanni di Fidanza – olasz teológus, filozófus (1221-1274) műve. Minden jó oka fentről van. Az értelem fénye több részre osztható ezen belül, alulról felfelé: külső, mely a mesterséges formákat érinti, céljuk valamely testi hiányosság helyrehozása, ezek a következő 7 tudáság (mesterség) alá tartoznak: vígasz és örömkeltés célú: a látvány művészete (mindenféle játék ide tartozik, pl. ének,… Read More »

Ateista-református vitaszerű

Mivel régi ismerősöm az illető, megnéztem legújabb videóját. Hozzéteszem: feleslegesen elvesztegetett 2 óra volt ez, abszolút banális volt a vitának hazudott baromkodás. De ha már megnéztem, írok róla. Viszont másnak nem ajánlom. Ezen az új videón egy református teológussal “vitázik” a magát magyar Dawkinsnak képzelő blogger. Meg kell mondanom, a református teológus csalódást okozott. Több érve nem volt… Read More »

Ember és kozmosz

Robert Grosseteste (1175-1253) angol teológus és filozófus rövid írása. Az ember és a világ kapcsolata: föld: hús – lábak, víz: vér – has, levegő: lélek – mellkas, tűz: életerő – fej (szem világossága).

A fényről

Robert Grosseteste (1175-1253) angol teológus és filozófus írása: A fényről (De Luce). Próbálkozás arra, hogy tudományosan írja le a teremtést. Az első testi forma a fény. A fény képes magát korlátlanul tejeszteni. Az anyag terjedésének következménye a testiség. Azonban sem a testiség, sem az anyag nem rendelkezik önmagától kiterjedéssel. A forma önmagában nem képes terjedni, se az anyag, kivéve… Read More »

Egyetlen forma

Robert Grosseteste (1175-1253) angol teológus és filozófus írása: Minden dolgok egyetlen formája (De Unica Forma Omnium). Isten minden dolog alapja, s az első forma. A dolgok úgy képesek valamely formát felvenni, hogy van ehhez egy örök, változatlan forma. Semmi se tudja felvenni azt, ami nincs meg benne. A forma az ami miatt valami az ami. Mivel Isten saját magától… Read More »

Magánbeszéd

Az olasz Anselmus (Anselmo) számít a skolaszti(ci)zmus egyik megalapítójának. E a mű 1078-ban keletkezett. A téma: a létezés alapja és a Szentháromság. Minden dolog azért valami, mert más dolgokhoz képes nagyobb, kisebb vagy azzal egyenlő, a mérce maga azonban ugyanaz. A mérce saját maga miatt az, ami. Például a jóság: semmi jó se lehet jóságban nagyobb vagy egyenlő… Read More »

Semmi és sötétség

Fredegius, angol szerzetes (meghalt 843-ban) rövid írása, eredeti címe: De substantia nihili et tenebrarum. Valami-e a semmi? Aminek van neve, az valami. Mivel van “semmi” szó, így az nem lehet nem valami. Isten nem teremtett semmit név nélkül, s jelentés nélküli neveket se teremtett. Isten maga is igazolja ezt, hiszen a semmiből teremtett. Ugyanez igaz a sötétségre. Amiről… Read More »

A kereszténység védelme

II. sz. végi írás a kereszténység védelmében, eredeti címe Apologeticus pro Christianis, szerző: Quintus Septimius Florens Tertullianus (155-240). Különösen érdekes, mert a kereszténység még nem volt államvallás, s az egyik keresztényüldözés idején keletkezett a mű, amikor már a Római Birodalom lakosságának nagy része keresztény volt. Az írás a pogány rómaikhoz szól. Az első kérdés: hogyan lehet az ismeretlent… Read More »

Ókori keresztényüldözés

A római állam – a kereszténység hiavatalossá tételéig – alapvetően toleráns volt vallásilag. Csak akkor léptek fel, ha a vallás burka alatt politikai veszélyt szimatoltak. Egyébként simán bevettek minden új vallást az elismert vallások közé. A druidizmus mögött is azt látták, hogy ez a szellemi alapja az ellenállásnak Angliában, ezért üldözték. A zsidó vallást is elfogadták, pedig a… Read More »