Category Archives: vallás

Istenből ember

Az olasz Anselmus (Anselmo) (1033-1109) számít a skolaszti(ci)zmus egyik megalapítójának. E művének lényege az, amit a cím sugall. Isten számára nincs szükségszerűség, minden amit tesz, tiszta akarata következménye. Krisztus születése és halála ugyanez a kategória, a kereszthalált se előzte meg semmilyen szükségszerűség.

A mozgó mérce nem mér

Az egyik ismertebb magyar homoklobbista blog számol be a német katolikus papság újabb elfajzásáról. A lényeg: a katolikus egyház vizsgálja felül álláspontját a homoszexualizmusról, különösen a tudomány eredményeinek fényében. Egyrészt, a tudomány mióta akar beleszólni a hit dolgába? Kb. olyan abszurd ez, mint azt mondani, a legújabb tudományos eredmények miatt felülvizsgálandó a szülők tiszteletének elve. Másrészt, aki nem… Read More »

Oxfordi előadások

Duns Scotus (1266-1308) skót teológus, filozófus műve. A létező mielőtt részekre osztódna létezik mint osztatlan létező, ez megvan mind Istenben (végtelenül), mind a teremtményekbem (végesen). Vannak olyan jellemzők, melyek minden létezőre igazak és olyanok, melyek párt alkotva. csak a pár egyik tagjára lehet érvényes. Mindkettő azonban léten felüli. S van olyan is, ami egyik se, ez is lehet… Read More »

Lelki szegények

Eckhart mester (1260-1328) műve. A nyugati miszticizmus egyik legnagyobb képviselője. Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyország. Mit jelent ez? Szegénység kétféle van: külső, mely dicséretes, ha valaki Jézus iránti szeretetből vállalja, belső, erről van szó az idézetben. Ki az igazán szegény ember: aki nem akar semmit, aki nem is tud semmit, akinek nincs is semmije. Aki… Read More »

1277

Étienne Tempier (1210-1279) műve. Az averroizmus tanainak elítélése. Címe: Az 1277-es párizsi elítélő határozatok. Az averroizmus Ibn Rusd (latinul: Averroës) arab arisztotelánus filozófus tanítása. Lényege: kétféle igazság létezik, hitbéli és filozófiai, a világ örökkévaló, az emberi lélek 2 részből áll: múlandó egyedi részből és közös, örök isteni részből, nincs feltámadás. Két fő képviselőjének elemeztem egyes írásait: Sigerus de… Read More »

Párbeszéd

Az olasz Anselmus (Anselmo) számít a skolaszti(ci)zmus egyik megalapítójának. Ezt a művét mindenki ismeri, pontosabban az abban kifejtett, később ontológiai istenérvnek nevezett kifejtést mindenképpen. A mű 1075-ben keletkezett. Kiegészítve annak folytatásával (Responsio). Érdemes a szokásosnál részletesebben megnézni ezt a kifejtést, mert ezzel elkerülhető a legtöbb téves cáfolat elismerése. A cél: olyan érv biztosítása, mely nagyrészben képes tisztán racionális… Read More »

A Szó megtestesülése

Az olasz Anselmus (Anselmo) számít a skolaszti(ci)zmus egyik megalapítójának. Az írás fő témája vita Roscellinusszal. Aki tagadta a lényeg valóságos létezését, az csupán nyelvi fordulatnak tartotta, továbbá azt mondta, ha a Szentháromség egy, abból következően nem csak a Fiú testesült meg Krisztusban, hanem a másik két személy is. Hogyan érhető el igazság? Hittel és tudással. De hit nélkül… Read More »

A legfelsőbb jó

Boetius de Dacia (1240-1284) dán filozófus műve. A legnagyobb jó a szemlélődő gondolkodás,ez ugyanis az egyetlen, mely csakis emberi, azaz nincs meg se a növényeknél, se az állatoknál. A szemlélődő gondolkodásban pedig a lehető legjobb az igazság megismerése. A gyakorlati gondolkodásban pedig ennek következménye, azaz az abban lévő legnagyobb jó a megismert igazság alapján való cselekvés. Ez elvezet… Read More »

Szekták Magyarországon

A négy legnépszerűbb magyarországi szekta szociális háttere. Jehovisták. Jelemzően apolitikus kétkezi munkások, parasztok, kis műveltségű, nem iskolázott emberek, akik biztos keretekre vágynak, tiszta, szigorú, de könnyen teljesíthető lelki szabályokra. Krisnások. Városi liberális fiatalok, akik beleuntak a drogozásba és az orgiákba, majd bió-ökö-vegánok lettek, de ez kevés lett, s valami plusz szellemit akarnak ehhez, plusz egy erős kezet, aki… Read More »

A világ örökkévalóságáról

Sigerus de Brabantia (1235-1284) műve. A fajta (általános) csak az egyedekben jelenik meg, nincs önálló léte. Ez abból is látható, hogy az ember nem létezett addig, míg egyetlen egyede se létezett. Ebből az is következik, hogy Isten nem az embert teremtette meg mint fajt, hanem egy adott embert. Így mivel egyetlen emberi egyed se örökkévaló, az emberi faj… Read More »