Csernobil

By | 2019-06-04

Ritkaság: egy hiteles film.

Ami meglepett az új Chernobyl című filmsorozatban: jól lett ábrázolva a 80-as évek szovjet valósága, mind a tárgyi, mind az emberi elem tekintetében. Ez ritkaság nyugati filmekben. S ezen az se segített volna önmagában, hogy a filmet a volt Szovjetúnióban forgatták, a statiszták pedig ex-szovjetek emiatt.

Szóval jól lett megcsinálva. S a színészek is jól alakítják szerepüket. Abszolút hitelesen adják vissza a korabeli szovjet embertípusokat. Annak ellenére, hogy egyes főszerepek nem lett jól megírva, pl. Scserbina karaktere nagyon-nagyon karikatúraszerű lett.

A legjobb színész persze Emily Watson, aki annyira zseniális színésznő, hogy gyakorlatilag bármit képes eljátszani.

Ez a későszovjet kor sajátos volt. Egyrészt volt a hivatalos ateista, materialista tanítás. Másrészt meg hatalmas erejű volt a lappangó vallásosság. S ez a kereszténység elnyomottsága miatt sokszor vad, ezoterikus alakban jött elé.

Benne éltem ebben a környezetben 1980-1985 közt.

Azaz nem csak az számított, hogy az átlag orosz ember antiindividualista, s képes magát feláldozni a közösért, de az a naív hit is, hogy a lélek az anyag felett áll még a hétköznapokban is. Az emberek eldarálták a kötelező tanítást, hogy a lét határozza meg a tudatot, meg az alap adja a felépítményt, meg hogy a tudat az anyag legfelsőbb szervezettségi foka, de mindebben annyira nem hitt senki, hogy még a hivatalos propaganda is használta az antimaterialista nézeteket.

Én egyébként nem voltam kitéve a csernobili sugárzásnak, abban az időben, amikor megtörtént, éppen Kubában voltam.

Csak az első 3 részt láttam, szóval az utolsó 2-re nem vonatkozik ez az írás.

A helység nevének helyes ejtése oroszul kb. “csjernóbül”, ukránul pedig “csornóbül”.