DEVS

By | 2020-04-17

Alex Garland új sorozata kifejezetten érdekes. Aki a Never Let Me Go című remekmű rendezője. Különösen az keltette fel bennem az érdeklődést, hogy sok volt róla a kezdeti negatív vélemény. Nyilván negatív azoknak, akik dinamikus, akciódús, speciális hatásokkal teli sci-fi-re számítottak.

Én akkor kezdtem el nézni, amikor éppen kijött a 3. rész, s már az első rész közepén rájöttem: kiváló ötlet, kiváló történet, onnantól már csak abban reménykedtem, ne legyen valami olyasmi, mint a Westworld, mely a 2. évadban elkezdett akciósodni (hozzáteszem: a jelenleg menő 3. évad már jobb, mint a 2.), s persze végképp ne legyen olyan, mint a Mátrix, ahol az 1. kiváló filmnek semmi köze a 2. és 3. dögunalmas részekhez.

A történet lényege: a gyerekét elvesztő milliárdos programozó, egy hatalmas számítástechnikai cég tulajdonosa titkos projektet fejleszt ki, mellyel mind a múlt, mind a jövő teljesen belátható lesz.

Az alap a determinisztikus világkép, azaz minden előre elrendelt, mindennek van oka, s minden ok egy okozathoz vezet. A kvantumelmélet se változtat ezen. A kvantumelmélet lényege az történetileg, hogy hatalmas fejtörést okozott a fizikusoknak, hogy a fény részecske vagy hullám-e. A vita megoldódni látszott a XVIII. sz. során – nem emlékszem pontosan mikor -, amikor be lett bizonyítva, hogy a fény hullám. Azonban kb. 200 évvel később jött a fordulat: a fény mégis részecske, de egyben hullám is. Majd lassan kiderült: ugyanez igaz a világ minden anyagára is, csak az elemi részecskéknél nagyobb testek esetében a hullámtulajdonság olyan minimális, hogy nem is kell figyelembe venni. Viszont minden elemi részecske – azaz nem csak a foton – egyszerre hullám és részecske, s emiatt a világ mint olyan bizonytalanságra épül, a meghatározatlanság az úr, tehát az akarat szabad. A kísérletek viszont oda vezettek, hogy a meghatározatlanság határozottsága válik egy adott pillanatban. Tulajdonképpen ez az, amikor a hullámból részecske lesz. Ennek aztán született számtalan magyarázata.

A filmben elhangzik, hogy a klasszikus koppenhágai magyarázat, mely a legrégebbi kvantumelmélet-magyarázat szimplán “marhaság”, ez az a magyarázat ugyanis, melyben nincs determinizmus, éppenhogy kvantumszinten törik meg az ok-okozat, ott a megfigyelés okozza az ilyen vagy olyan kimenetet, azaz a világ alapja a véletlen.

A cégtulaj a De Broglie-Bohm magyarázatot favorizálja, mely szerint nincs befolyása az eseményeknek egymásra, s minden meghatározott.

A másik elméletértelmezés, ami elhangzik a sokvilág érttelmezés, mely szerint minden lehetőség megvalósul, folyamatosan világegyetemek jönnek létre, nincs szabad akarat itt se, hiszen számunkra mindig csak egyetlen világegyetem adott, a szabadság illúzió.

Visszatérve a filmre, a végén mégis kiderül: van szabad akarat. Persze hogy van, sose értettem azokat a kvantumelméleteket, melyek szerint nincs.

Kiderül, a projekt neve – DEVS – nem angolul olvasandó (ahol a “developers” fejlesztők rövidítése), hanem latinul (ahol egyszerűen “devs”, azaz Isten). A valós világ is hasonló ahhoz, ami a rendszeren belüli világ.