Egyházszervezet II.

By | 2015-11-21

A nem-khalkedóni ortodoxia egyházszervezete.

Jelenleg a nem-khalkedóni ortodoxia – használatos, de pontatlan név rájuk az “ókeleti” is – 6 önálló részegyházra oszlik. Az önállóság természetesen csakis adminisztratív értelemben értendő.

Hasonlóan a khalkedóni ortodoxiához, a nem-khalkedóni ortodoxiának sincs központi feje, közös hatósága, az összekötő elem “csak” a közös hit, adminisztratív értelemben nincs alá-  vagy felérendeltség a 6 részegyház között.

Tiszteletbeli értelemben Szent Péter székei elsőbbséget élveznek, ezek Alexandria, Antiochia és Róma. Mivel Róma – legalábbis ortodox szempontból – 451-ben kivált az egyetemes egyházból, így maradt Alexandria és Antiochia. E két püspök így tiszteletbeli elsőbbséget élvez. Az etiópok és az eritreaik Alexandria utódai, onnan kapták meg a hitet, míg az indiaiak és az örmények Antiochiából.

Mind a 6 részegyház vezetője pátriárka: emellett a kopt pátriárka a “pápa” címet is használja, az örmény egyház feje pedig a “katolikosz” címet. A katolikosz cím egy ősi megnevezés a korai egyházból egyes olyan püspökökre, akik a Római Birodalom határain kívül működtek.

A kánonjog szerint egy területen csak egy püspöknek lehet jogjatósága, azaz egy területen csak egy részegyház működhet. Ez azonban csak az egyházak anyaterületén van betartva, a missziós tevékenységi területeken egymással párhuzamosan működnek egyes részegyházak. Az eritreai, indiai, s az örmény egyház csak saját anyaterületén és a diaszpórában fejt ki tevékenységet, míg az etiópok, a koptok és a szírek folytatnak missziós tevékenységet “idegenek” között is.

Az első nagy egyházszaladás (431-451) idején alakult ki a nem-khalkedóni irányzat. A ősi alexandriai és az ősi antiochiai egyház területének és híveinek zöme az anti-khalkedóniai ortodox irányzathoz csatlakozott, gyakorlatilag egész Észak-Afrika keleti része 95 %-ban és Kis-Ázsia 80-85 %-a – egyedül Palesztínát leszámítva – ehhez az irányzathoz csatlakozott. Egészen a muszlim hódításig ez volt a terület fő vallása. A muszlim hódítás hatására a lakosság nagy része áttért az iszlámra, s a kereszténység kisebbségi vallás lett. Viszont elmondható: a muszlim államok szívesebben fogadták el az anti-khalkedóni ortodoxiát, mint a khalkedóni ortodoxiát, melyet idegen és ellenséges államok előretolt helyőrségeinek voltak hajlamosak tekintetni. Így elnyomva ugyan, de kisebbségként máig megmaradt az ortodoxia.

Eritreai ortodox egyház. Eritrea lakosságának kb. a 50-60 %-a keresztény, a többi muszlim.  A keresztények kb. 85-90 %-a ortodox. Nagy többségük tigrinya nemzetiségű, ez Eritrea legnagyobb nemzetisége, kb. a lakosság fele.

Az eritreai ortodox egyház az országon kívül fenntart diaszpóra részére is egyházközségeket Nyugat-Európában és Észak-Amerikában.

Az eritreai ortodox egyház csak 1993 óta független, korábban az etióp ortodox egyház része volt. Az eritreai ortodox egyház az alexandriai pápát ismeri el az ortodoxia tiszteletbeli fejének, ennek része az is, hogy minden új egyházfő először formálisan áldást kér az alexandriai pápától, bár az alexandriai pápának nincs beleszólása az eritreai egyházfő megválasztásába.

per

az eritreai pátriárka

Etióp ortodox egyház. Etiópia lakosságának kb. a kétharmada keresztény, ezek 80-85 %-a ortodox. Nagy többségük amhara és tigrinya nemzetiségű, de Etiópia legnagyobb nemzetiségének, az oromóknak is a harmada ortodox. Ez a három nemzetiség összesen Eriópia lakosságának 70 %-át teszi ki.

Az etióp ortodox egyház az országon kívül fenntart a diaszpóra részére is egyházközségeket az egész világon, emellett missziós tevékenységet is folytat. Érdekes, hogy a rasztafari mozgalom hatására bizonyos sikereket ért el az egyház a karibi térségben. (Maga Bob Marley is áttért élete utolsó éveiben az ortodox vallásra.)

Az etióp ortodox egyház csak 1959 óta független, korábban az alexandriai kopt ortodox egyház része volt. Az etióp ortodox egyház az alexandriai pápát ismeri el az ortodoxia tiszteletbeli fejének, ennek része az is, hogy minden új egyházfő először formálisan áldást kér az alexandriai pápától, bár az alexandriai pápának nincs beleszólása az etióp egyházfő megválasztásába.

Az etióp és az eritreai egyház Bibilája a leghosszabb az egész kereszténységben, tartalmaz több olyan könyvet is, melyek más felekezetekben nem részei a Bibliának. A Biblia könyveiről részletesebben itt.

Az etióp és az eritreai egyház istentiszteleti nyelve a geez, szertartásrendjük a tevahedo, ami az alexandriai rítus alváltozata. Külön érdekessége ennek a két részegyháznak, hogy teljesen saját naptárt használnak. Az egyházi naptáruk folyama egyezik a juliánus naptáréval, azaz Karácsony mindig a világi naptár szerint január 7-re esik, de más a hónapok beosztása és az évszámozás is. Ma – 2015. november 21. – pl. az etióp naptár szerint 2008. hedar (harmadik hónap) 11. van. Azaz mindig 7-tel kevesebb az évek száma, ennek oka, hogy a kopt naptár kitalálói – a kopt naptáron alapszik az etióp naptár, csak az évek számozása és a hónapok neve más – 7 évvel későbbre számolták ki Jézus születését, mint Európában.

pcpet

a kopt pápa és az etióp pátriárka találkozója

Az örmény egyház Örményországon kívül jelentős számú hívővel rendelkezik még Libanonban is, Libanon lakosságának kb. 5 %-a az örmény ortodox egyház tagja. Az örmény rítust használják, ami a legközelebbi az összes keleti rítus közül a latin rítushoz.

Az örmény egyház sajátossága, hogy sokáig nem ünnepelték a Karácsonyt. Ennek oka, hogy amikor a Karácsony bevezetésre került az Egyházban, az örmények a Római Birodalom területén kívül éltek, így nem hatott rájuk az új ünnep bevezetésének szokása. Így az örmények – maradva az eredeti keresztény hagyománynál – Jézus születését csak Jézus megkeresztelésével együtt ünnepelték, azaz január 6-án. Viszont mivel az örmények többsége a juliánus naptárt használja, így ez a mai világi naptár szerint január 19-re esik.

arm

az örmény egyház központja

India lakosságának alig  2 %-a keresztény, viszont elhelyezkedésük az országon belül egyenlőtlen.

Emellett fontos különbség van az ősi keresztények és a gyarmati idők keresztényei között. Az előbbiek az I. századi keresztény missziók eredménye, míg utóbbiak a gyarmati kori misszionáriusok – elsősorban portugálok és angolok – térítésének eredménye.

Három indiai állam  Kelet-Indiában – a Banglades, Bhután, Kína és Mianmar által határolt részen – keresztény többségű, itt a lakosság a brit gyarmati uralom idején lett keresztény, a többség protestáns. Az indiai volt portugál gyarmatokon jelentős a katolikusok száma, de nem alkotnak sehol többséget, Goában pl. a katolikusok a lakosság negyedét alkotják.

Az I. sz. alatti keresztény missziók célterülete Kerala állam volt, itt ma is keresztény a lakosság 20 %-a. Eredetileg fele-fel arányban tartoztak a nem-khalkedóni irányzathoz és az asszír irányzathoz, ma azonban a katolikus és a protestáns missziók hatására a megoszlás köztük kb. 40 % katolikus, 40 % protestáns, 20 % nem-khalkedóni ortodox, s 1 % alatti asszír keresztény.

A nem-khalkedóni ortodoxok Indiában a szír egyházhoz és az indiai egyházhoz tartoznak. Az indiai egyház 1912 óta független a szírtól. Istentiszteleti nyelv a szír és a malajalam. Az indiai egyház a gregoriánus naptárt használja, azaz Karácsony a világi naptár szerinti december 25-én van.

pinar

az indiai pátriárka és az örmény katolikosz találkozója

Direkt a végére hagytam a két nem-khalkedóni “anyaegyházat”: az alexandriait (más néven: kopt egyház) és az antiochiait (más néven: szír egyház).

A legnagyobb nem-khalkedóni részegyház a kopt.

A végleges szakadás csak 536-ban következett be a khalkedóni ortodoxok és a nem-khalkedóni ortodoxok között, Az  utolsó közös alexandriai pápa az 535-ben megválasztott I. Teodosziosz volt, akit 536-ban I. Jusztiniánusz császár leváltatott, életfogytig tartó száműzetésre ítélt, majd új pápát választatott I. Paulosz személyében. A nem-khalkedóni irányzat az új választást nem ismerte el, Teodoszioszt tartotta továbbra is, egészen 567-ben bekövetkezett haláláig a legitím pápának, majd új pápát választott. Tehát ez időponttól kezdődően van – mind a mai napig – két alexandriai pápa, az alexandriai kopt pápa és az alexandriai görög pápa.

A nem-khalkedóni ortodox alexandriai pápa (a kopt pápa) alá tartozó egyház – a kopt ortodox egyház – tagsága kb. 16 millió fő, ebből kb. 12 millió Egyiptomban van, így tehát Egyiptom lakosságának kb. 15 %-a kopt keresztény. A tagság többi része Afrika más országaiban található (a kopt pápának a nem-khalkedóni ortodox irányzaton belül  kizárólagos joghatósága van egész Afrikára, Etiópiát és Eritreát leszámítva), valamint az – elsősorban észak-amerikai – kopt diaszpórában.

A koptok jelentős missziós tevékenységet is kifejtenek, Afrikán kívül is, elsősorban az USÁ-ban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban. Egyik erősen fejlődő autonóm részegyházuk a brit ortodox egyház, mely angol nyelven folytat missziós tevékenységet elsősorban az anglikán hitből, annak elvilágiasodása miatt, kiábrándult hívei között.

A kopt egyháznak komoly befolyása van Egyiptomban. Többek között sikerült kiharcolnia az egyháznak, hogy 2002 óta a Karácsony és a Húsvét Egyiptomban munkaszüneti nap legyen. (Egyiptom így a 4. muszlim ország lett – Szíria, Libanon és Jordánia után -, ahol valamely keresztény ünnep hivatalos munkaszüneti nap.)

Istentiszteleti nyelv a kopt, a kopt naptárt használják – ez az eredeti ősi egyiptomi naptár javított változata -, ami egyezik a juliánussal, azaz Karácsony a világi naptár szerinti január 7-én van. Ma – 2015. november 21. – pl. a kopt naptár szerint 1732. hatur (harmadik hónap) 11. van. A kopt naptár kezdőéve bevezetésének időpontja, azaz i. sz. 238.

Az antiochiai (szír) egyházban történelmileg a szakadás a khalkedóniak és a nem-khalkedóni ortodoxok között 451-ben következett be, az antiókiai pátriárkai cím ez időponttól kezdődően vita tárgyát képezte a két irányzat között. Azonban egészen 518-ig mindig csak egy személy volt a pátriárka, egyszer a egyik, másszor a másik irányzatból, annak függvényében, hogy éppen melyik irányzat tudta saját jelöltjét a pátriárkai trónhoz juttatni. A végleges szakadás csak 518-ban következett be, ez időponttól kezdődően van két alexandriai pátriárka, az antiókiai szír pátriárka és az antiókiai görög pátriárka.

A végleges szakadás története erősen hasonlít az Alexandriánál leírtakhoz. Azutolsó közös antiókiai pátriárka az 512-ben megválasztott Szeverusz, akit 518-ban I. Jusztinusz császár (nem keverendő I. Jusztiniánusz császárral, aki az utóda volt) leváltatott, majd új pátriárkát választatott Paulosz pátriárka személyében. A nem-khalkedóni irányzat az új választást nem ismerte el, Szeveruszt tartotta továbbra is, egészen 538-ban bekövetkezett haláláig a legitím pátriárkának, majd 6 évvel később új pátriárkát választott. Tehát ez időponttól kezdődően van – mind a mai napig – két antiókiai pátriárka van, egy “szír” és egy “görög”.

A mai Szíria lakosságának kb. 10 %-a keresztény, a keresztények 80 %-a ehhez az egyházhoz tartozik. Emellett tagság van még Libanonban, Jordániában, Irakban és Indiában is – Indiában 2 millió fő körül – az antiókiai szír pátriárka alá tartozó autonóm indiai egyházban. Istentiszteleti nyelv a szír és a malajalam (ez utóbbi csak Indiában). A gregoriánus naptárt használják, azaz Karácsony a világi naptár szerinti december 25-én van.

a szír pátriárka

*

Országok, ahol jelentős arányban élnek nem-khalkedóni ortodoxok:

ooafricat ooeuropat

ooasiat

(világoszöld – 5-10 %-os arány, sötétkék – 10-20 %-os arány, piros – 20-50 %-os arány, narancs 50 % feletti arány)