Ellendrukkernek lenni

By | 2016-06-18

Elmebetegség ez. Egy ország lakosa saját országa ellen drukkol sportban.

Nem arról van szó, hogy valaki nem drukkol – ez természetes, hiszen sokakat nem érdekel egy adott sport. Itt kifejezetten csak az ellendrukkerségről van szó, azaz az idegen ellenfélnek való drukkolásról.

Két esetben tapasztaltam ilyet eddig: a Szovjetúnióban és Izraelben. Szovjet észtek intenzíven drukkoltak a szovjet csapat mindenkori ellenfelének, bárki is legyen az. S a másik eset: az izraeli arabok ellendrukkersége.

Dehát mind a két eset érthető: az illetők ezzel is azt fejezték ki, nekik nem hazájuk az az ország, melynek állampolgárai, ők kényszerből részei ennek az országnak, de az országnak ők ellenségei, mert egy másik, saját országot szeretnének ennek az országnak a kárára.

De olyat, hogy valaki nem ellensége országának, s csakis azért ellendrukker, mert nem tetszik neki az éppen hatalmon lévő kormány – nos, ilyet csak Magyarországon tapasztaltam…

Az osztrákok kedden csak egy meccset vesztettek, amivel semmi gond. A magyarok előtt is ez áll, a csoportból továbbjutnak, de szinte biztosan vesztenek a nyolcaddöntőben. Nincs esélye a magyar csapatnak a legjobbak ellen, ez nyilvánvaló. De mindegy is ez: ez csak sport. De viszont a nagy csatát a ballibák vesztették el, akik komoly kampányt építettek fel a magyar csapat rossz játékára. S most mindez okafogyott le.

Mint az internetadó esetében 2 éve: amikor Orbán visszavonta, a ballibek tombolni kezdtek és nagyon megsértődték: elvették jól kidolgozott tervüket.