Érdemben a pedagógusokról

By | 2016-02-20

A pedagógustüntetések mögötti sötét erőkről már írtam. De lássuk most a főbb követeléseket is.

Természetesen van pár követelés, melyek teljesen ésszerűek, ezek nyilvánvalóak (pl. a kötött munkaidő megszűntetése,  a kötelező 16 óráig tartó iskolai bent tartózkodás, stb.), nem is írnék róluk. Csak a problémás részekre összpontosítanék.

Az alapvető probléma az inkoherencia: egymásnak ellentmondó dolgok vannak itt. Éveken keresztül az iskolarendszert illetően a ballib mantra az esélyegyenlőség megteremtése, többek között a szegregáció minden formájának, köztük természetes alakzatának is tiltása volt. A liberális tabuk szerint pl. úgy kell a cigány gyerekeket felhozni a magyar gyerekek szintjére, hogy megszüntetjük a szabad iskolaválasztást, azaz olyan helyzetet teremtünk, melyben többfajú osztályok alakulnak ki – a liberális gondolkodás szerint ez csodaszer, s meg fogja szüntetni a két nép gyermekei közti szintkülönbséget. (Persze ez nem igaz, de most nem ezt akarom cáfolni, csak az inkoherenciát bemutatni.) Ehhez azonban elengedhetetlen a központosítás, amit éppen most támad a tiltakozás.

Központosítás és autonómia egyszerre nem lehetséges.

Bulgáriában az oktatási rendszert kb. 10 éve állították át tökéletesen liberális alapra: megvalósult a teljes autonómia. A következmények katasztrofálisak. Jól ismerem  a témát, a saját feleségem is sokáig pedagógusként dolgozott a rendszerben.

Az autonómia a gyakorlatban azt hozta el: az iskolaigazgatók abszolút uralkodók lettek, akik immár teljesen szabadon tudnak ellenszegülni bármilyen utasításnak. S mivel a finanszírozás is autonóm lett, a sok pénzzel rendelkező iskolák immár tényleg megtehetnek bármit, hiszen pénzügyileg sem függnek semmitől.

Mivel a finanszírozás immár nem központi döntés kérdése, hanem automatikusan jár a diákok száma után, az iskolák egymás ellen vívnak harcot. A cél: a lehető legtöbb diákot becsábítani az iskolába. Az eredmény: felfújt létszámú osztályok alakulnak ki egyes helyeken, más helyeken viszont alig marad diák. Egyes települések iskola nélkül maradnak, a gyerekeknek minden nap utazniuk kell a legközelebbi városba. Ezen kívül mivel minden diák pénzt jelent, a fegyelem drasztikusan leesett: maguk a diákok tudják, hogy ők az urak, így még kevésbé tartják be a rendszabályokat.

A szabad tankönyvválasztás a gyakorlatban azt hozta el, hogy sokszor kifejezetten haveri, korrupciós alapon zajlik az iskolákban a tankönyvek kiválasztása. Személyes tapasztalat: a tankkönyv szerzője jutalékot fizet a tanárnak, az iskolának, ha azok az ő könyvét választják ki. A tankkönyv minősége az utolsó szempont: a “piaci” szempont került előtérbe, azaz aki több pénzt ad, annak a könyvét fogjuk használni.

Szóval van min elgondolkodni…

  • ZorróAszter

    “többfajú osztályok alakulnak ki”

    Innen még hiányzik pár Hitler vagy Alfred Rosenberg idézet.

    • dobostorta

      “Minden faj dolgozzon!” (Hitler)
      “Más fajjal ne fajtalankodj!” (Rosenberg)

      • ZorróAszter

        Innen meg már csak a “Heil Hitler!” hiányzik.

        • Most már nem hiányzik, mert te beírtad… 🙂

  • Álné Vendel

    Mi is szerepel a címben? “Érdemben”

    Esetleg valami érdemit hozzászólásokban?

    • Cpt. Flint

      Miért, a “cikk”-ben van bármi érdemi? Sőt, bármi a PEDAGÓGUSOKRÓL? Ja igen, az, hogy a szerző felesége is az. Volt. Állítólag.

      • Mi a kérdésed?

        • Cpt. Flint

          nincs kérdésem. annyit mondtam, hogy a cikk nem a címéről szól, ami egy cikknél szerintem alapvető probléma.
          attól persze még lehetne jó, de egyrészt a “ballibofóbiád” miatt prekoncepciókkal állsz az egészhez, másrészt meg a hazai helyzetnek voltaképp (ebben az írásban) kb. 5 mondatot szentelsz. ezzel le is van aztán rendezve a teljes “ballib” (ez azért enyhén szólva is durván leegyszerűsítő jelző) oktatáspolitika, jöhet a szörnyűséges bulgáriai példa a szabadosság és a vele összefonódott korrupció tombolásáról. az is 5 mondatban persze. (itthon amúgy korrupció és összefonódás tekintetében ugyanez van a tankönyvpiacon, csak kettővel magasabb szinten, központosítva, állami jóváhagyással és politikusi/főhivatalnoki részesedéssel.)

        • Cpt. Flint

          a 20-30 évvel ezelőtti kubai és bulgáriai helyzetről, élményekről írt cikkeid viszont nagyon tetszenek.
          azzal kapcsolatban lenne egy kérdésem. a nyolcvanas évek második felében én is voltam kétszer Aranyhomokon. Nagyon klassz volt, ott volt az a hatalmas kemping, egy csomó szálloda, közte épülők is, pezsgő élet, delfinárium, stb.
          mostanában felmerült bennem, hogy elvinném esetleg a gyerekeket oda. de mikor elkezdtem utánanézni a neten, akkor kiderült, hogy Várnába már nem meg közvetlen vonat Magyarországról. Aztán kemping sincs már ott. Ez hihetetlen volt, ezért google streetview-ban “végigmentem” Aranyhomokon. Teljesen megdöbbentem. Az egész totál lepukkant. A szállodák zárva, félbehagyva, a behajtóikat benőtte a gaz, a fák. Az a hatalmas kemping, ahol mi is voltunk, szét van rombolva, hajléktalanok használják egyes részeit. A műút alatti erdős-bozótos sávban bódévárosok, romok, szemét.
          Mi a fene történt ott?

          • Cpt. Flint

            olyan, mintha valaki megvette volna az egészet. és a sorsára hagyta volna. vagy mintha olajszennyezés érte volna a partszakaszt és ezért használhatatlanná vált volna… egyszerűen nem értem. az egy csodálatos adottságú, pezsgő, bizonyosan nyereséges üdülőhely volt… fel nem foghatom, hogy hogy szűnhetett meg, vagy mi van…
            te tudsz erről valamit?

          • maxval bircaman

            Ha eredeti, természetközeli tengerparti nyaralást akarsz Bulgáriában, csakis a déli részre menj, úgy a török határ és Burgasz közé. Északabbra az idegenforgalmi nagyipar mindent átvett, épített hatalmas szállodákat és lebetonozta az egész térséget, mindezt kínálva kb. balatoni árszinten. A bolgárok is szívesebben járnak ma már Görög- és Törökországba emiatt.