Extra unalom

By | 2020-07-15

Úgy tűnik, a ballibaizmus nem csak ideológia, hanem betegség is. Mindegy, hogy a ballib eredetileg is ballib, vagy ex-kommunista, esetleg ex-nyilas, vagy kiábrándult ex-fideszes, az eredmény ugyanaz: 30 éves marhaságok papagájkodása.

Erre jutottam a Magyar Hang utazó cirkuszi sója új adásának megnézése közben, mely most több hónapos kihagyás után került megrendezésre. A több hónap ellenére pont ugyanazt ismételgetik, mint amit korábban is.

Lássuk az alapvető mítoszokat, ez nagyjából 5 pont.

Első. Van a jó, nyugati kapitalizmus, s vele szemben Zorbán rettenetes feudális álkapitalizmusa. Nyugaton minden “piaci” alapon megy, tisztességesen, ezért magas az életszínvonal, Magyarország meg azért szegény, mert “oligarchák” lopnak.

Mi a valóság? A magyar rendszer kapitalizmus, annak félperiférikus verziója, melynek lényege, hogy a helyi nagytőke gyenge, alá van rendelve a nyugati nagytőkének, s képtelen konkurrálni vele. Ahol az utóbbi mondjuk 50 évben sikerül felzárkózni a magállamokhoz, ott ez mindenhol masszív állami bevatkozással történt a “szabad” piacba. Magyarország csapdahelyzetben van, mert az EU-s szabályok miatt nem képes ezt az állami beavatkozást kellő módon végrehajtani.

Természetesen a nyugati kapitalizmus is “haveri”, hiszen minden létező szakkönyv elismeri, a humán tőkénél, az kapcsolati hálónál nincs fontosabb. S természetesen nyugaton nem ezért van jólét, hanem egyetlen okból: a nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi rendszer szabályai úgy vannak kialakítva, hogy azok nekik kedvezzenek.

Második. A hatalmas EU-s források, melyeket jól kellene felhasználni, s nem összeszerelő üzemet csinálni az országból. Bezzeg Észtország, Szlovákia, Románia jól használják fel a segélyeket, ezért elhúztak mellettünk.

Mi a valóság? Egyrészt az EU-s segély kevesebb, mint amennyi az országból kimegy az EU-ba, nagyjából minden 1 Ft EU-segélyért az ország 4 Ft-.ot fizet.

Másrészt az összes többi régiós állam is “összeszerelő üzem”, sehol se jöttek létre Samsung és Huawei jellegű világmárkák. Eleve a régió nem azért lett bevéve az EU-ba, hogy konkurráljon vele, hanem hogy le legyen szerelve, a cél a biztos piac megadása.

Az életszínvonalbeli eltérések pedig szinte hibahatáron belüliek a régióban.

Ami persze külön demagógia: éppenhogy az volt a korabeli ballib szöveg a 90-es években, hogy jó dolog összeszerelő üzemnek lenni. Akkor ezt úgy nevezték, a nagy nyugati cégek bedolgozói láncában részt venni, ez majd felhúzza az egész gazdaságot.

Harmadik. Most majd a járvány miatt hatalmas válság lesz, s bukik Zorbán.

Mi a valóság? Egyrészt egész Kelet-Európa jobban teljesít járványügyben. Másrészt, a papagájemberek nem veszik itt észre, hogy ellentmondanak saját maguknak. Hiszen ha a nyugatnak haszna van az “összeszerelőüzem” országból — s nyilván van, ezt ők se tagadják – válság idején biztosan nem a biztos hasznot hozó összeszerelést fogják leállítani. Szóval ez éppenhogy azt fogja eredményezni, hogy a gazdasági válság kisebb lesz a félepriférián, mint a centrumban.

Negyedik. A 2 milliós Fidesz egy kisebbség, csak a maradék 6 millió képtelen magát megszervezni.

A valóság persze az, hogy ha valóban 6 millió ember lenne a Fidesz ellen, akkor jóval nagyobb lenne a választási részvétel, s az elégedetlen tömegek bárkire szavaznának, csak bukjon a Fidesz. Éppen az a tény, hogy ez nem történik meg, mutatja azt, hogy a többség elégedett, de legalábbis nincs olyan elégedetlenség, mely bármi áron kormányváltást akarna.

Ötödik. S persze az unicverzális magyarázat, hogy ha egyszer minden ennyire világos, s ennyire biztos Zorbán bukása, akkor ezt miért nem veszi észre az országra. Ekkor jön, hogy az emberek nagy része elől el vannak zárva az ellenzéki médiák, csak sose derül ki, hogyan tudta ezt elérni Zorbán, továbbá hogyan sikerült az internet szűrése oly módon, hogy a szűrőn Budapest határain kívül csak fideszes tartalmak tudnak átmenni.

Sokat elmond a műsorról, annak aktualitásáról, hogy benne a legérdekesebb rész Havas Henrik 40 évvel ezelőtti emlékei.