Hány áldozata volt a szovjet rendszernek?

By | 2020-09-17

Fel vannak fújva a számok. A legfantasztikusabb adatok 80 millióról szólnak, ami teljes abszurdum: ha igaz lenne, ma lakatlan lenne az egész volt szovjet terület.

Ahogy a gulág adatok is teljesen abszurdak. Ha elhinnénk őket, ez azt jelentené, minden második ember gulágon volt. A valóságban a szovjet rendszer összesen alig 15 milió embert küldött gulágba, s ezek átlag 10 %-a halt bele. A gulág ugyanis munkatábor volt, nem haláltábor.

A népességkitelepítések alatt meghalt 1 millió ember. Ez akkor volt, amikor Sztálin kitalálta, egyes népek természetüktől fogva nácibarátok, így át kell őket telepíteni a frontvonaltól messze, nehogy segítsék a németeket. Majd ez folytatódott más népekkel is, immár nem náciszimpátiájuk, hanem más ok miatt. A teljes lista – beleszámítva azokat a népeket is, melyeket csak részleges kitelepítés sújtotta – balkárok, csecsenek, észtek, finnek, görögök, ingusok, izsórok, karakalpakok, kalmükok, koreaiak, krími tatárok, lengyelek, lettek, litvánok, németek, norvégok, románok.

Továbbá politikai okokból az egész kommunista időszak alatt kb. 1 millió embert végeztek ki.

A legtöbb áldozata a polgárháborúnak van. Itt a kommunisták kb. 2 millió mebert gyilkoltak le. (Az ellenoldalnak is volt legalább ennyi áldozata, de azokat nyilván nem számolhatjuk a kommunista áldozataok közé.)

Az összes többi legfeljebb közvetett áldozat, lásd rossz gazdaságpolitikai miatti éhezés, stb. Ezek közül politikailag motiváltnak csak a kolhozosítás áldozatait érdemes ide számolni, ez kb. 1 millió ember.

Az össz adat 6-7 millió ember. A valóságban a szovjet rendszer kevesebb embert ölt meg 70 év alatt, mint amit a belgák Kongóban 20 év alatt, a XIX. sz. végén.

A fantasztikus áldozatszámokat jellemzően ex-komcsik találják ki, azaz szimpla egyéni önfelmentési kísérlet.