Három álom

By | 2016-09-18

A kommunista, a liberális, s a nacionalista eszme mind utópia.

A kommunista álom alapja az, hogy az emberek el fogják fogadni az anyagi egyenlőségét, akkor is törekedni fognak a dolgok jobbítására, ha ebből nem származik személyes hasznuk. A valóság: az ember igazságtalannak tartja, ha munkája gyümölcséből csak annyiban részesedik, mint az, aki ebben a munkában nem vett részt. Az átlagember ez csakis érzelmi kötelekéken belül fogaja el, viszont szélesebb keretekben ezt ugyanolyan elfogadhatatatlannak tartja, mint annak ellenkezőjét: a kizsákmányolást.

A liberális álom alapja az, hogy az emberek elfogadják, hogy az emberek csak egyének, s közösségi kötelékek és kötelezettségek nem léteznek, ill. csaki egyének önkéntes akarata mentén lehetnek. Aki gazdagabb, annak jogai lesznek, mert ügyesebb. Aki meg szegény, az is lehet gazdag, ha igyekszik. A valóság: egy sor emberi közösség természetesen alakult ki, az emberek nem fogadják el a közösség felett élősködőket, s akkor se ismerik el az előjogokat, ha azok esetleg valós teljesítményen alapulnak.

A nacionalista álom alapja: a nemzeti, nemzetiségi identitás mindenek felett áll. Az idegen elemek pedig elfogadják ezt a rende. A valóság: előbb-utóbb mindenki saját nacionalista közösséget akar, ami felborítja a rendet, ami oda vezet, hogy erőszak alkalmazása szükséges az álom fenntartásához, azaz mindig lesznek nyertes és vesztes etnikumok.

A három álom közös vonása: egyik se működik.