Homogenitás

Két hete megvolt a szokásos heti liberális műbotrány: Orbán beszélt a homogenitás előnyeiről. A botrány persze gyorsan elhalt, a liberális megmondóemberek minden igyekezete ellenére is mindenki elfelejtette a témát 72 óta alatt. Pedig a téma érdekes.

A történelem azt mutatja, minden erős közösség homogenitásra törekszik. Az erős államok is mind ilyenek.

A liberális álérv, hogy a magyarok zöme nem Árpádék leszármazottja, hanem magyarrá asszimilálódott avar, szláv, német, román, kazár, kun, besenyő, stb. természetesen ökörség. Ugyanis nem genetikai homogenitásról beszélünk, hanem etnikairól. A mai magyarok alig 10 %-a lehet Árpádék leszármazottja, a maradék vagy a honfoglaláskor helyben talált népesség vagy későbbi migránsok leszármazottai. De ezek etnikailag ma mind magyarok, azaz az idegenek magyarrá asszimilálódtak, identitásuk magyar, s ha tudnak is idegen származásukról – a legtöbben erről se tudnak -, az csupán származási érdekesség, mely alapján az illetőknek nincs sajátos, nem-magyar identitásuk.

A mai Magyarországon a lakosság 90+ %-a etnikailag magyar, s 10 % alatt van a kisebbségek száma, ezek nagy része is részben magyar identitású, azaz Magyarország etnikailag egy homogén ország. Ami pozitívum,mert az ország így mentes azoktól a problémáktól, melyek mindig velejárói az etnikailag heterogán államoknak.

A heterogén államok egyik típusa a birodalom. Néha sikeresek, a legtöbbször nem azok. Még a sikeresek is azonban sokszor instabillá válnak és szétesnek. Jó példa erre Oroszország, mely sikeres birodalom volt sokáig, de még Oroszország is szétesett a 90-es évek elején, ma sok volt területe határain kívül esik már.

Ha egy állam nem tud birodalmat építeni, homogenitásra törekszik. Ami nem mindig sikeres, ha nincsenek meg a hozzá megfelelő alapok. Jó példa a sikertelen homogenizációra éppen Magyarország a XIX. sz. közepétől: a 47 %-ban magyar lakosságú Magyarország vezetése egyszerűen képtelen és teljesíthetetlen feladatot tűzött ki maga elé, amikor a lakosság 53 %-ából is magyart akart faragni. A magyarosításban csak a magyarország zsidó és német kisebbség egy része volt hajlandó részt venni, a többi kisebbségnek az egész program pontosan ellentétes hatást váltott ki.

Bárhogy is forgatják a szót a liberálisok, nem tudnak bizonyítékokat hozni arra, hogy a heterogenitás jobb lenne  a homogenitásnál. Mert nincs ilyen bizonyíték.