Homogenitás

By | 2017-03-21

Két hete megvolt a szokásos heti liberális műbotrány: Orbán beszélt a homogenitás előnyeiről. A botrány persze gyorsan elhalt, a liberális megmondóemberek minden igyekezete ellenére is mindenki elfelejtette a témát 72 óta alatt. Pedig a téma érdekes.

A történelem azt mutatja, minden erős közösség homogenitásra törekszik. Az erős államok is mind ilyenek.

A liberális álérv, hogy a magyarok zöme nem Árpádék leszármazottja, hanem magyarrá asszimilálódott avar, szláv, német, román, kazár, kun, besenyő, stb. természetesen ökörség. Ugyanis nem genetikai homogenitásról beszélünk, hanem etnikairól. A mai magyarok alig 10 %-a lehet Árpádék leszármazottja, a maradék vagy a honfoglaláskor helyben talált népesség vagy későbbi migránsok leszármazottai. De ezek etnikailag ma mind magyarok, azaz az idegenek magyarrá asszimilálódtak, identitásuk magyar, s ha tudnak is idegen származásukról – a legtöbben erről se tudnak -, az csupán származási érdekesség, mely alapján az illetőknek nincs sajátos, nem-magyar identitásuk.

A mai Magyarországon a lakosság 90+ %-a etnikailag magyar, s 10 % alatt van a kisebbségek száma, ezek nagy része is részben magyar identitású, azaz Magyarország etnikailag egy homogén ország. Ami pozitívum,mert az ország így mentes azoktól a problémáktól, melyek mindig velejárói az etnikailag heterogán államoknak.

A heterogén államok egyik típusa a birodalom. Néha sikeresek, a legtöbbször nem azok. Még a sikeresek is azonban sokszor instabillá válnak és szétesnek. Jó példa erre Oroszország, mely sikeres birodalom volt sokáig, de még Oroszország is szétesett a 90-es évek elején, ma sok volt területe határain kívül esik már.

Ha egy állam nem tud birodalmat építeni, homogenitásra törekszik. Ami nem mindig sikeres, ha nincsenek meg a hozzá megfelelő alapok. Jó példa a sikertelen homogenizációra éppen Magyarország a XIX. sz. közepétől: a 47 %-ban magyar lakosságú Magyarország vezetése egyszerűen képtelen és teljesíthetetlen feladatot tűzött ki maga elé, amikor a lakosság 53 %-ából is magyart akart faragni. A magyarosításban csak a magyarország zsidó és német kisebbség egy része volt hajlandó részt venni, a többi kisebbségnek az egész program pontosan ellentétes hatást váltott ki.

Bárhogy is forgatják a szót a liberálisok, nem tudnak bizonyítékokat hozni arra, hogy a heterogenitás jobb lenne  a homogenitásnál. Mert nincs ilyen bizonyíték.

 

 

  • ZorróAszter

    “ma sok volt területe határain kívül esik már.”

    Hát ezt jólmegaszonta!

    Orbán dumájával az volt a baj, hogy echte nyilas duma. Akár Szálasi is mondhatta volna. Persze Orbán nem nyilas. A JOBBIK nyilas szavazóinak udvarolt vele.

    Játszik megint a tűzzel a barom. Csak a percnyi politikai érdeke szerint.

    Az asszimiláció nemcsak a zsidóknál és a németeknél működött.

    Nekem mamám ősei között mindenki magyar és katolikus. Dédim volt egyedül luteránus. Pár éve kiderült, hogy egyik szépapám magyar keresztneve mellett szlovákos hangzású családnevű volt. Nyilván szlovák származású volt és innen van, hogy üknagymamám és a dédim luteránus.

    A nagymamámék szomszédos faluja tiszta szlovák betelepült falu volt. Ma már mindenki magyar. Alig van felismerhető szlovák név. Viszont meg lehet nézni, hogy a többség még mindig luteránus.

  • test2

    A szavak megfelelő forgatása már bizonyíték erejével rendelkezik.