Ismét egy alkotmányjogi nonszensz

By | 2018-02-13

Új szervezet hirdet abszurd tanokat.

A nevük Alkotmányos Ellenállás.

Íme részletes cáfolata nézeteiknek.

2011.-ben valakik – az országgyűlés felhasználásával – kísérletet tettek a magyar állam megszüntetésére, és helyette egy nem jogfolytonos, nem magyar – megtévesztésül „Magyarország” nevű – magánállam létrehozására.

Nem létezik magánállam. A magyar állam neve Magyarország vagy Magyar Köztársaság, ez csak néveltérés. Államok nevének megváltoztatása nem hoz létre új államokat.

Első ránézésre látszik, hogy a megalkotott Alaptörvény érvénytelen, hiszen a hatályos Alkotmány (Magyar Köztársaság Alkotmánya) olyan pontjára (19.§ (3) a) pont) hivatkozva fogadták el, amely pontja kifejezetten megtiltja minden más jogi dokumentum megalkotását és elfogadását azzal, hogy e pont szerint az országgyűlésnek az Alkotmány kizárólag saját magát engedi megalkotni. Mivel az Alkotmány 2011.-ben már meg volt alkotva, így erre a pontra hivatkozva az országgyűlésnek semmilyen jogi dokumentum elfogadásához nem volt joga.

Abszurd értelmezés. A nevezett szakasz az alkotmányozási jogot határozza meg. Ha igaz lenne, hogy a parlament csak a már meglévő alkotmányt alkotja meg, akkor ez a szakasz nem szerepelt volna az alkotmány szövegében, hiszen az alkotmány már meg volt alkotva. Az a tény, hogy a szövegben szerepel ez  a szakasz éppen azt jelzi: a szakasz alkotmányozási jogot jelent.

1989-ben az országgyűlés, amely akkor a népszuverenitásból eredő összes jogot gyakorta, megalkotta a Magyar Köztársaság Alkotmányát ideiglenes alkotmányként, amivel minden hatalmat visszaszolgáltatott a magyar népnek, ezzel az alkotmányozás kizárólagos jogát, hogy megalkothassa a saját végleges alkotmányát, amelyet népszavazással kell elfogadni.

Szimpla tévedés. Az 1989-as alkotmánymódosítás utáni alkotmány is a parlamentet mevezte meg alkotmányozó szervnek, nem a népet. S nem írt elő kötelező népszavazást sem.

Ezért nem szerepel az országgyűlés hatásköreinek felsorolásában (19.§ (3) bek.) új alkotmány vagy alaptörvény megalkotása és elfogadása.

Szerepelt benne:

“19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
(3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;”

“24. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van.
(2) Az Országgyűlés a határozatait a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza.
(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.”

Miért „engedte át” az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt? Bragyova András, volt alkotmánybíró: “az Alkotmánybíróság hivatalból nem vizsgálta az Alaptörvény érvényességét, és erre vonatkozó beadvány nem is érkezett”. Hogy érkezett-e vagy sem, azt nem tudhatjuk, hiszen a hivatali gépezet akkor már megszállás alatt volt.

A magyar Alkotmánybíróságnak sose volt feladata az alkotmányozás felülvizsgálata. Mindig csak a hatályos alkotmányszövegnek való megfelelőséget vizsgálta.

Az Alaptörvény közjogi érvénytelensége miatt joghatás kiváltására nem alkalmas dokumentum, ami azt jelenti, hogy ami benne le van írva, annak joghatása nincs, tehát a „Magyarország” nevű állam nem jött létre!

Magyarország = Magyar Köztársaság, ez nem új állam, hanem névváltoztataás.

Az érvényes és hatályos alkotmány továbbra is a Magyar Köztársaság Alkotmánya,

Nem, mivel ez az alkotmány hatályon kívül lett helyezve.

Más kérdés van?

 

 

  • Attan

    Szánalmas ballib vergődés.

    • Nem. Ismerem az eredeti alkotót, kifejezetten radikáljobbos emberke.

      • Attan

        Lehet, hogy valaha az volt, de aki az 1949. évi XX. törvény újbóli hatályba helyezését szeretné elérni, és Gyurcsánynál is kényszeresebben köztársaságozik, azt nem nevezném radikáljobbosnak. Főleg hogy a fideszes kétharmad által elfogadott Alaptörvény tulajdonképpen majdnem minden korábbi radikáljobbos követelést figyelembe véve született meg.

        • vergyula

          Bocsánat, mit jelent az, hogy “köztársaságozik”?

          • Attan

            Az a fétise.

  • vergyula

    Báz, hát itt megy a buli? Akkor ide is beszúrom:
    “Más kérdés van?” – Persze, hogy van. 🙂 Miért kell(ett) nevet változtatni? Csak 2 dolog jut eszembe: 1. Az ország és annak legfőbb törvényének új neve mutatja a legjobban, hogy a tartalom változott, hogy tettünk valamit, és így nagyobb nyomot lehet hagyni a történelemben. 2. Előtte is ország voltunk, ráadásul Köztársaság. Utóbbi már nem vagyunk…..nem kell az államformát a névbe keverni, a végén még ellentmondásba keveredik vele a kormányzat ténykedése. Ahogy már alkotmányos jogokra sem lehet hivatkozni….Jó, persze, tudom, ez csak ballib rettegés. 🙂

    • Alkotmányozni szerintem is felesleges volt.

      Alkotmányos jogok tekintetében kb. nulla a változás.

      Az ország átnevezését viszont jó ötletnek tartom. Még a fordítást is könnyebbé tetté sok más nyelvre.