Jól lehet-e lakni a szomszéd evését nézve?

By | 2016-01-30

Felzárkóztatható-e Kelet-Európa? Nem a jelenlegi liberális modellel, melynek lényege az, hogy a kelet-európai országok pénzét folyamatosan szivattyúzza ki a nyugat. Amíg nem sikerül egy erős fejszevágással ezt levágni, a probléma mindig meglesz. Addig csak apró lyuktöméseket lehet végezni, de a probléma alapjában így nem oldható meg.

Ez kb. olyan, mint mikor egy házon az eresz eltörik, csurog mindenhonnan a víz, s az emberek azon vitáznának hová vezessék a felesleges vizet, ahelyett, hogy az ereszt kicserélnék vagy megjavítanák, hogy ne legyen vízcsurgás.

Amíg az ország által megtermelt haszon java külföldre szökik, nincs megoldás. Ez olyan, mintha úgy akarnánk jóllakni, hogy nézünk a szomszédot ahogy eszik az ebédlőnkben. Még SOSEM volt olyan eset az emberiség történelmében, hogy egy ország így, ezzel a módszerrel lett volna gazdag. Ha így valóban ez lenne a megoldás, ma Kongó lenne a világ leggazdagabb országa.

Hihető-e pl. komolyan az Audi németországi és magyarországi gyárában a munkás fizetése azért havi nettó 2500 ill. 700 euró, mert a németországi munkás 3,5-szer többet csinál? Pontosan ugyanazt csinálja a két munkás, ugyanúgy – a valóságban.

Tévedés azonban azt gondolni, hogy pl. az Audi vagy más konkrét cég lenne a hibás. Egy cég természetesen azért fektet be, hogy kivigye aztán a hasznot. Miért ne vinné? Hiszen ezért fektetett be. Azaz  a probléma nem egyszerűsíthető le, ez rendszerhiba, nem az Audi “gonoszsága”. Eleve miért lenne gonoszság nyereségre szert tenni? Természetesen nem az.

A probléma alapvetően politikai, s nem vihető le X vagy Y cég szintjére.

Kínában ott van a világ minden cége, s viszik ki a hasznot hihetetlen nagyságban. Mégis miért nem gond ez? Mert a kínai gazdaságnak nem uralja a külföldi tőke a 80 %-át, mint ahogy ez Magyarországon van, azaz az ország gazdasága alapvetőnek magának az országnak termel. S persze emiatt az idegen tőkének hatalma sincs Kína felett, sőt a dolog fordított.

Itt a kérdés a mérték. Az idegen befektetés pont olyan, mint a bor:

    • ha nincs, az nem jó,
    • ha mértékkel van, hasznos,
    • ha meg egyfolytában fogyasztjuk, az egészségkárosító.
        Magyarország problémája strukturális. A rendszerváltozással az ország beállt egy káros modellre, mely a nyugatot gazdagítja. Aki idősebb, emlékszik, a 80-as évek végén az egész ország azt harsogta: mindegy kié a tulajdon, ez nem számít. Nos, azóta kiderült: ez fatális tévedés. S pl. nyugaton igenis bajnak élik meg, ha a tulajdon idegen.
        Kelet-Európa belement egy káros, félgyarmati modellbe, s most nagyon nehéz ebből kilábalni. A 4 országból álló keleti tömb most éppen ezen dolgozik, s ezért ez a sok alpári támadás pl. Orbán, ill. most már inkább a lengyel kormány ellen. A nyugat retteg, hogy elveszti jól tejelő félgyarmatait, retteg, hogy a népek sorra szavazzák le a nyugati érdekeket képviselő helyi komprádor burzsoáziát, s helyette népi vezetők kerültek hatalomra mind a 4 államban. Retteg a nyugat, hogy helyi embereiket a nép kiröhögi: lásd a múlt hétvéget, amikor a Megbokrosodott alig 1400 embert tudott összetrombitálni, a nyugat kiszolgálását követelő tüntetésre.

Mi is a probléma gyökere? Az, hogy a magyar gazdaság idegen kezekben senyved. S az idegeneknek pedig nem érdekük a gazdaság távlati fejlesztése, az ő érdekeik csupán a haszon megtermelését és kivételét lehetővé tevő keret működtetése.

Olyan ez, mint egy lakás. Ha bérled, nem fogsz alapvető javítást végrehajtani, mert minek költenél erre.

Lassú építkezés kell ehhez. Egy 30-éves negatív folyamatot nem lehet azonnal megfordítani. Pont ez történik manapság. A 4 országból álló keleti tömb most éppen ezen dolgozik.

Az állam pénze a gazdaságból van. Ha az kiviszi a haszon zömét, az állam adóbevétele is drasztikusan csökken. Azaz nincs pénz fejleszteni.

S hiába adóznak a befektetők, akkor is KIMEGY a haszon, nem az országban teremt jólétet, hanem máshol.

Nem lehet jólakni abból, hogy az ember nézi, hogyan ebédel a szomszédja.

Egyetlen gazdaság sem lehet idegen kezekben, ez a kulcs. Aláhúzom: az idegent nem faji/nemzetiségi értelemben kell érteni, mert nem ez számít. Lehet a tulaj kongói is, ha nem viszi ki a hasznot. Ugyanígy: a hasznot kivívő magyar meg káros.

A jelenlegi kormány az első a rendszerváltozás óta, mely meglátta a megoldást, s lépni próbál. S vele együtt halad Csehország, Lengyelország és Szlovákia. Brüsszel retteg. Ezek az országok megértették: nem szabad bent maradni a nyugati szakadékban, s h az EU nem változtatható meg, segíteni kell szétroppantását.

  • dddoni

    Ennyi sületlenséget is csak egy nulla közgazdasági ismerettel rendelkező kitántorgó tud összehordani a külvárosi panellakásának foteljéből.

    A világ sajnos nem fekete-fehér, a közgazdaság pedig csöppet bonyolultabb annál amit fent felvázoltál. És sikerült a lehető legrosszabb példát felhoznod a kiáramló tőkére, ugyanis az Audi pont Magyarországra befelé lapátolja a pénzét. Azon kívül hogy gyárakat épített, még több ezer magyar munkabérét is kifizeti minden egyes hónapban. Amit a Németországban és többi európai országban eladott termék profitjából tud finanszírozni. Nem, az itt eladott Audikon realizált profit a töredéke sincs az itt havonta kifizetett pénznek. A kifizetett munkabérek pedig a magyar gazdaságot pörgetik. Mi lenne nélkülük? Hát pár ezer munkanélküli közvetlenül az Audi gyárból, aztán még pár ezer a Győrben becsődölő kereskedelmi egységek miatt. Mert hogy bevétel nélkül az emberek költeni sem tudnak. Tehát az Audinál jobb külföldi céget kívánni sem lehet. Nem véletlenül kapják az ilyen cégek a hatalmas adókedvezményeket.

    És az Audi csak egy a sok közül, itt van még az IT Services, National Instruments, Morgan Stanley és még folytathatnám a sort az olyan cégekkel akik konkrétan nulla bevétellel rendelkeznek az országban de foglalkoztatják az itteni munkaerőt mert olcsóbb és jobb mint az anyaországban.

    Persze vannak rossz multik is, akik ide csak eladni járnak, és viszik ki a profitot. Például elektronikai cikkgyártás nincs Magyarországon. Utáljuk ki a mocsok amerikai és kínai cégeket mert viszik ki a profitot? Hol lennénk ilyen eszközök nélkül? Legyártjuk mi magunknak? Na ne röhögtess. Mi viszont külföldre visszük a jó minőségű mezőgazdasági termékeinket. Ezt hívják globalizációnak. És ha a lengyeleknek 1000 kilométerről megéri ideszállítani a tejet, mert még mindig olcsóbb mint a helyi termék akkor a helyi gazdák valamit nagyon rosszul csinálnak, meg is érdemlik hogy becsődöljenek. Követelhetik vissza a védővámokat, de a helyzet az hogy a vámunióval többet nyerünk mint veszítünk. Amíg pozitív a külkereskedelmi mérlegünk, addig bizony ide több pénz áramlik befelé mint kifelé, tehát a pénz befelé jön és nem kifelé megy. Márpedig 2007 óta nagyon is pozitív a mérlegünk.

    Egy ilyen tőkeszegény országnak mint Magyarország lételeme a beáramló tőke és az utolsó amit baszogatni kéne az a hitelező bankok. Ők azok akik a külföldi tőkét közvetlenül a magyar vállalkozásoknak juttatják, anélkül hogy felvásárolnák azt és a vállalkozás profitját vinnék ki. A kamatbevétel kiáramlása a kisebb rossz a vállalkozások profitjának kiáramlásához képest. Mielőtt felveted hogy a magyar bankoknak kellene hitelezniük: ők is csak külföldről tudnak tőkét szerezni, ha egyszer nincs elég az országban. A kisember megtakarítását meg sajnos a Questor vezérek kajmán szigeteki számláján kell keresni, illetve mostmár a párnájuk alatt, ezt a bizalomvesztést sajnos nem tudod a külföldi bankokra fogni.

    • A világ valóban nem fekete-fehér, de ez az alap. Egyébként meg olvasd el a cikket: megtalálod benne a választ felvetett kérdeseidre.

      • Dddoni

        Egy közgazdasági zagyvaságot hoztál össze alapvető tévedésekkel.

        • Anonymous

          “Birca” kissé agresszíven és túlozva, de mindössze annyit állít, hogy Kelet-Európa a az idetelepült nyugati üzemekben, gyárakban jóval a termelékenysége alatt van megfizetve.