Kamupártok Bulgáriában

By | 2019-05-09

Bulgáriában sokkal több a kamupárt, mint Magyarországon, pedig nincs állami kampánytámogatás. Sőt, 10 ezer leva (= kb. 1,6 millió Ft) fizetendő be pártonként a váűlasztási részvétehez, s ez az összeg csak akkor jár vissza, ha az illető párt elérte az éppen meglévő bejutási küszöb legalább egynegyedét (ez 1 % parlamenti választás esetében, az EP-választás esetében kicsit több, 1,5 % körüli).

Egyébként ezen összeg befizetése mellett a részvétel feltétele csupán 7 ezer aláírás megléte. Ill. pártok esetében követelmény a jogi személyiség megléte, valamint az, hogy ne legyen az illető párt ellen olyan jogerős ítélet, melyet a párt nem teljesített (pl. pénzbüntetésre ítélték a pártot, de azt nem fizette be).

Szóval a gyakorlatban nagyon könnyű részt venni a választásokon.

Az eredmény: nagyon sok párt van minden választáson. A 90-es években jellemzően 100-nál több volt, mára mérséklődött ez.

De ha azt nézzük, hogy míg a mostani EP-választáson Magyyarországon alig 9 párt fog részt venni, míg Bulgáriában 21 párt és 6 független jelölt, azaz összesen 27 résztvevő, akkor látható: 3-szor annyi a szereplők száma!

De vajon miért vesznek részt teljesen esélytekenek választásokon, amiből még pénzügyi hasznuk sincs? Az okok sokfélék:

  • exhibicionizmus: a kevés ingyenes szereplés az állami tv-ben a kampány során megér 1,6 millió Ft-ot sokaknak, akiknek szimplán szereplési viszketegségük van, vagy gyakorló elmebetegek,
  • aljas politikai cél: egyesek a ellenfél megosztására hoznak létre olyan pártokat, melyek összekeverhetők valódi pártokkal (megesett már hogy emiatt nem lett meg egy párt többsége, híveinek egy része 2 erősen hasonló nevű pártra szavazott),
  • szimpla bűnözés: a hivatalos jelöltség immunitást ad a jogrend alól, ha pl. valaki ellen éppen büntetőeljárás van folyamatban (a jelenlegi választáson 2 ilyen eset van),
  • s természetesen létezik a valós politikai cél is: magukat esélytelennek gondoló pártok is elindulnak, azzal a szándékkal, hogy majd valamikor a jövőben esélyesek legyenek.

A jelenlegi 27 résztvevő csportosítása nagy vonalakban ez politikailag:

  • jobbközép (liberális-konzervatív) – 4 darab párt:
    • a jelenlegi fő kormánypárt (GERB), ez kb. a Fidesz első kormányázásának vonalát viszi;
    • 3 kisebb volt parlamenti párt:
      • a volt bolgár cár volt pártja, mely minden idők legnagyobb bolgár pártösszeomlását volt képes produkálni, 4 ciklus alatt 43 %-ról 1 % alá esett, fénykorában nemzeti-liberálisnak mondta magát, jelenleg teljesen esélytelen, valós támogatottság nélküli, fantompártszerű képződmény, mely össze-vissza beszél, a választási kampány időszakát leszámítva nem lehet hallani róla,
      • a 90-es évek volt nagy antikommunista ellenzéki blokkjának fő maradványa, ez ma is egy 2-3 %-os támogatottsággal rendelkező parlamenten kívüli kispárt, olyan kb. mintha Magyarországon az SZDSZ megmaradt volna, de a progresszív irány helyett inkább a konzervatív irányba ment volna el,
      • a volt Agrárpárt – mely formailag a kommunizmus alatt is működött – egyik kisebb, fantompártszerű volt része,
        a választási kampány időszakát leszámítva nem lehet hallani róla;
  • balközép – 4 darab párt:
    • a jelenlegi fő ellenzéki szocialista párt, mely a magyar MSZP testvérpártja létére euroszkeptikusabb, nacionalistább, kevésbé liberális, mint az MSZP,
    • 3 korábban belőle kiszakadt párt: az egyik inkább jobbra áll tőle, a másik kettő balrább, ezek mind leginkább értelmiségi minipártok;
  • nacionalisták – 8 darab párt:
    • 3 jelenlegi parlamenti párt: közülük 3 koalícióban jutott be a parlamentbe, de mára összevesztek, személyi kérdésekben,
    • még 1 jelenlegi parlamenti párt, melyet egy bolgár milliárdos alapított:
    • 1 új kispárt (az egyik parlamentiből lett), 1 volt parlamenti párt, pluisz 1 független jelölt (volt parlamenti kpviselő), ez utóbbit személyesen is ismerem 35 éve;
  • agrárpárt: 1 független jelölt (volt parlamenti klpviselő);
  • protesztpárt: 1 párt, az egyik a sok volt protesztpárt küzül, mely egyszer elérte az 1 %-ot, ezért állami finanszírozást kapott;
  • török-muszlim párt – 2 párt: az egyik parlamenti, a másik abból lett, az előbbi volt kirúgott elnöke alapította;
  • abszolút kamupárt – 2 darab: mindkettő az igazságszolgáltatás kijátszása céljára lett;
  • esélyesen kamupárt – 5 darab: zöldpárt, még 2 párt, 1 baloldali független jelölt, 1 teljesen ismeretlen jelölt (sose hallottam róla, pedig figyelem a bolgár politikát).

Kik esélyesek arra, hogy mandátumot szerezzenek. Bulgáriának 17 mandátuma van csak, így 1 mandátumhoz majdnem 6 % szavazat szükséges, azaz nehezebb a bejutás az EP-be, mint Magyarországról.

Biztos bejutók minden elemzés és jóslás szerint:

  • a GERB és a BSZP, mindkettő közel azonos 35 % körüli eredménnyel,
  • a nagyobbik török-muszlim párt (Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért), 10-15 % között.

Valószínű bejutók még (a jóslatok egy része megadja nekik a küszöb átlépését), esetleg 5-6 % körüli végeredménnyel:

  • a 3-tagú nacionalista parlamenti koalíció egyik tagja, a VMRO-BND (= Belső-Macedóniai Forradalmi Szervezet – Bolgár Nemzeti Mozgalom), ők maradtak ki a legjobban a 3 párt viszályából, ez segített nekik nagyobb népszerűségre,
  • az említett bolgár milliárdos nacionalista-populista pártja, név szeret Volja (= Akarat),
  • Demokratikus Bulgária párt, az említett jobbközép pártok egyike.

Van még 3-4 párt, mely esélyes az 1 % elérésére, mindenki más jóval az 1 % alatt van, azaz teljesen esélytelen.

Az idők szava érdekes jelenség. Az induló pártok legnagyobb része valamilyen módon támogatja az európai populista hullámot, akár annak jobbos (Le Pen – Salvini – Kaczyński – Orbán), akár annak balos (Öt Csillag – Sziriza – Podemos – Linke) vonalát, akár egyszerre a kettőt.

A populizmust elvben elítélő pártok is – többek között a GERB és a BSZP -jellemzően tartózkodnak a keleti-európai populizmus, pl. Kaczyński és Orbán elítélésétől, inkább arra szoktak összpontosítani, amiben egyetértenek velük.

Akik határozottan viszik a nyugati fősodrot e tekintetben, azaz harcolni akarnak a “demagóg” populizmus és az EU-t “romboló” erők ellen, az a Demokratikus Bulgária párt és a török-muszlim párt.

Orbán személye Bulgáriában közismert, s amolyan kelet-európai hősnek számít, aki fellázadt a nyugati agyurak ellen: a bolgár politikusok mindig megjegyzik, mekkora baj, hogy nincs bolgár Orbán, s sokan aspirálnak is a “bolgár Orbán” tisztségre. Ha Orbán Bulgáriában indulna választáson, a magyarországi 50 % helyett simán 80 %-ot kapna.